• 2018. október 23., kedd
    Gyöngyi
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 10°
      Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6671 LEI
    • 1 USD = 4.0557 LEI
    • 1 GBP = 5.2855 LEI
    • 100 HUF = 1.4444 LEI

Egységesen 2 lejjel drágulhat a sör, az ásványvíz és a befőtt


-A A+

Kötelező módon egységesen 2 lejjel nő az újrahasznosítható és visszaváltható csomagolású termékek ára Romániában. Ezt írja elő a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelyet a környezetvédelmi minisztérium február elsején bocsátott közvitára. A betétdíjat utólag viszont visszakapja a vásárló, ha visszaváltja a csomagolást. Milyen hatással lehet ez a boltokra, eléri-e a célját ezzel a kormány – kereskedőt, környezetvédőt és gazdasági szakembert is kérdeztük.

A sürgősségi kormányrendelet-tervezet a 2011/211-es és a 2015/249-es törvényt módosítja, és február 15-ig van közvitán, eddig várják a hozzászólásokat, véleményeket, észrevételeket. Az indoklás szerint a jogszabállyal az újrahasznosítást szeretné ösztönözni a kormány. A tervezet arra kötelezi a kereskedelmi társaságokat, hogy egységesen 2 lejes betétdíjjal növeljék a közvetlenül újrahasznosítható csomagolású termékek árát.

A tervezet azt is előírja, hogy a kereskedelmi társaságok kötelesek az árcímkén külön feltüntetni a termék árát és a 2 lejes betétdíjat. A vásárláskor pedig kötelesek tájékoztatni arról az ügyfeleket, hogy a pénzt visszakapják a csomagolás visszaváltásakor.

Édler: körmünkre égett a gyertya

A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke jónak találja a tervezetet, de zavarja, hogy ismét tűzoltásszerűen próbálják kezelni az újrahasznosítást. Emlékeztetett, Románia 2020-ig vállalta, hogy eleget tesz a hulladékgazdálkodással kapcsolatos vállalásainak, ám mindezidáig nem sok minden történt.

Az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Románia ellen az Európai Unió Bíróságán, mivel nem teljesítette az ország az országos hulladékgazdálkodási tervet. Románia nem tett eleget a hulladékmegelőzési program felülvizsgálatának, illetve elfogadására irányuló kötelezettségének sem. Romániának 2013-ban kellett volna felülvizsgálnia országos hulladékgazdálkodási tervét és a hulladékmegelőzési programot. Mivel ez nem történt meg, 2015 szeptemberében az EB elindította a kötelezettségszegés megállapítására irányuló előzetes eljárást, 2016-ban elküldött indoklásában pedig felszólította az országot, hogy haladéktalanul pótolja a mulasztást. Az eljárás az Európai Unió Bíróságán az utolsó fázisba jutott.

Édler András szerint nem teljesen világos, hogy a tervezetben mit értenek a kezdeményezők újrahasznosítható csomagolóanyag alatt, de értelmezése szerint azokról lehet szó, amelyek visszaválthatók: ilyen például az üveg, a műanyagláda. Szerinte megnehezíti a kiskereskedők dolgát, hogy a tervezet szerint a boltoknak meg kell teremteniük a vásárlóknak a lehetőséget, hogy visszaválthassák a csomagolóanyagot.  "Nyílván kell tartani, valahol tárolni kell a csomagolóanyagokat” - magyarázta az iparkamara elnöke.

Szerinte a rendelkezés megváltoztathatja a fogyasztói szokásokat. "Mivel a végső felhasználóra, azaz a vásárlóra is plusz feladat hárul, hiszen vissza is kell vinnie az üveget, elképzelhető, hogy eltolódik a fogyasztás a nem visszaváltható csomagolású termékek felé, vagyis a műanyagok fele. Amit egyáltalán nem találok jó dolognak. Tudjuk, hogy a műanyag a legnagyobb szennyező, akkor is, amikor előállítják, és akkor is, amikor bekerül a természetbe. Elég ha megnézzük a Békási-szorost tavasszal, és láthatjuk, hogy a gát mellett a vízen több tíz méteren csak műanyagüvegek úsznak" - részletezte.

A nagykereskedőkre plusz feladat hárul

A tervezet előírja, hogy visszaváltási pontokat kell kialakítaniuk azoknak a kereskedőknek, akiknek üzletfelületük 400 négyzetméter fölött van. Ezeknél a pontoknál bárki visszaválthatja a csomagolást függetlenül attól, hogy a terméket ott vásárolta-e vagy sem. A szóban forgó üzleteknek ugyanakkor kötelességük visszaváltható csomagolású termékeket is forgalmazniuk abban az esetben, ha a termelő ilyen jellegű termékeket állít elő, és ha az üzlet a termelőtől árut rendel. Így próbálják megakadályozni, hogy a nagy üzletek kizárólag műanyag csomagolású termékeket forgalmazzanak - mondta Édler. Egy példával élve: a nagy üzletek nem tehetik meg, hogy csak műanyag csomagolású sört kezdenek el árulni, ha a sörgyárnak van üveges terméke is. Az előírás nem vonatkozik a kisboltokra.

Az iparkamara elnöke szerint a rendelkezés miatt nem fognak nőni az árak a 2 lejes betétdíjon kívül, esetleg csak minimálisan. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a 100 lejes pezsgő üvegére is csupán 2 lejes lesz a betétdíj, emiatt előfordulhat, hogy ezek az üvegek továbbra is kikerülnek a szemétbe, a természetbe. Az olcsóbb termékeknél viszont működhet a rendszer - véli Édler András.

Kiskereskedő: ronthatja egyes termékek piacát

Jelentősen megterhelheti a boltok munkamenetét és ronthatja egyes termékek piacát a visszaváltható csomagolóanyagokra kirótt 2 lejes díj - véli egy sepsiszentgyörgyi kis élelmiszerüzlet tulajdonosa. Balogh Erika a Maszol érdeklődésére rámutatott, hogy több buktatója is lehet a jogszabály életbe ültetésének. Egyrészt a 2 lejes betétdíj ronthatja egyes termékek piacát, például egyes ügyfelek ismét a pillepalackos söröket kezdik vásárolni, ha az üveges termékekért többet kellene kifizetniük.

Balogh Erika szerint gondot okozhat a vásárlónak, hogy a kisboltok csak azoktól lesznek kötelesek visszavenni a csomagolást, akik ott vásárolták meg az adott terméket. A kasszabon megőrzése ennek elengedhetetlen része, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a vásárlók többsége jelenleg nem őrzi meg a vásárlási nyugtát, sokan eleve át sem veszik a kasszánál, vagy pedig az üzletből való távozáskor eldobják azt.

A sepsiszentgyörgyi üzlettulajdonos szerint a kötelezettség jelentősen lelassíthatja az ügyfelek kiszolgálását is. Emellett az adott ingatlan kapacitásától is függ, hogy a bolt mekkora mennyiségű visszaváltható csomagolóanyagot tud tárolni és azt mennyire gyorsan veszik át tőle. A sepsiszentgyörgyi vállalkozó szerint környezetvédelmi szempontból üdvözlendő, hogy próbálják rendezni a visszaváltható csomagolóanyagok problémáját, de szerinte életképesebb megoldás lenne visszavezetni a hajdanán jól működő üvegvisszaváltó központokat. A nagy üzleteknél kialakított visszaváltható pontok ezt a feladatot hivatottak ellátni.

Környezetvédő: szemétdombon élünk

A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, Csonta László szerint a tervezettel ismét megmutatták az illetékesek, hogy "sprintelni tanítják azt a gyermekek, aki még járni sem tud". A zöld szervezet vezetője élesen bírálta a hatóságokat, amiért az országnak nincs egy egységes, mindenki által követett hulladékgazdálkodási stratégiája, amelyhez mindenki tartaná magát, és amelyet számon is kérnének.

"Sok önkormányzattal igyekeztünk az elmúlt években párbeszédet kezdeményezni, olyan programokat együtt kitalálni, amelyek tényleg arról szólnának, hogy kevesebb kerüljön a szemetesbe, de nem láttam az érdeklődést. Kormányzati részről pedig nem egy meglévő stratégia mentén dolgoznak, hanem pár havonta jön valaki, felrúg mindent, és elkezd egy teljesen úgy irányt. Ez elfogadhatatlan" - magyarázta Csonta László. Hangsúlyozta, a tervezet önmagában jó, csakhogy a kérdés az, ilyen háttérrel milyen hatékonysággal fog működni a gyakorlatban.

A tervezet szerint az üzletek a visszaváltható csomagolókra vonatkozó feladatokat átháríthatják a felelősséget átvállaló szervezetekre (OTR), amelyek bizonyos összegét ezeket elvégzik helyettük. Csonta László emlékeztetett, pár évvel ezelőtt derült ki, hogy a szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatoknak az OTR-ek nem tudtak eleget tenni, szinte kivétel nélkül mindenik esetében törvénytelenséget találtak, például többet számláztak ki, adatokat hamisítottak, hogy a vállalt mennyiségnek megfeleljenek.

Szerinte emiatt borítékolható, hogy büntetést fog Románia fizetni, amiért nem teljesíti az uniós hulladékgazdálkodási vállalásait. "A kollektív hanyagság miatt kerültünk ide" - vélekedett. Hozzátette, a legnagyobb gond a számonkéréssel van. "Az illegális hulladéklerakó felszámolásával kapcsolatban például több programunk is volt, ekkor látszott meg igazán, hogy a hatóságok nem akarnak lépni. Találkoztunk olyan esettel, amikor a hatóság azt mondta, tudja, hogy ott van, de nem mehet ki, mert nem akar összetűzésbe kerülni a szomszéddal, ismerőssel. Szörnyen zavaró, hogy minden szinten tapasztalható ez a kibújás. Az önkormányzat, a rendőrség, a környezetőrség, nagyon sokan tudnának büntetni a hulladék nem megfelelő kezelése miatt, de nem vállalják fel. Büszkék vagyunk tájainkra, de a gyakorlatban szemétdombon élünk" - mondta a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X