• 2018. február 23., péntek
    Alfréd, Jávorka
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -2°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6552 LEI
    • 1 USD = 3.7813 LEI
    • 1 GBP = 5.2837 LEI
    • 100 HUF = 1.4879 LEI

Miért drágul minden? – Nagy Ágnest, a BNR vezetőségi tagját kérdeztük


-A A+

Jelentősen drágultak az utóbbi hónapokban az olyan alaptermékek, mint a vaj, a tojás, a friss gyümölcsök. Miért drágul minden, mi miatt növekszik az infláció? – kérdeztük a Román Központi Bank igazgatótanácsának tagját, Nagy Ágnest.

A Román Nemzeti Bank január elején 25 bázisponttal emelte az alapkamatot. Ez mit jelent a hitelekre nézve?

Mielőtt erre válaszolnék, a legfontosabb, hogy megértsük, miért volt szükség az alapkamat emelésére. A Román Nemzeti Bank törvényben megszabott feladata az árstabilitás. Tehát a központi bank követi, hogyan alakulnak az inflációs folyamatok, és ehhez igazítja az alapkamatot is, amely a monetáris piaci kamat.

Ha az inflációs folyamatokat nézzük, láthatjuk, hogy az infláció növekszik, és ez a folyamat már a múlt év elejétől beindult. Ezt eddig azért nem lehetett látni, mert az áfacsökkentés hatása elfedte. Most, hogy az áfacsökkentésnek ez a hatása elmúlt, tisztán látszanak az árnövekedéshez vezető folyamatok a mutatókban is. Míg szeptemberben 1,3 százalékos volt az infláció, novemberre már majdnem 3,3 százalékra növekedett. A Nemzeti Banknak tehát lépnie kell annak érdekében, hogy az árakat stabilizálja.

Annak, hogy az alapkamat 1,75-ről 2 százalékra, 25 bázisponttal növekedett, véleményünk szerint nem kellene hogy nagy hatással legyen a hitelkamatokra, hiszen például a kereskedelmi bankok a központi banktól megfelelő garanciális feltételek mellett 3 százaléknál már készpénzhez jutnak. Tehát ők bármikor, ha állampapír-garanciával jönnek és likviditáshiányuk van, 3 százaléknál már pénzt kapnak a Nemzeti Banktól.

Mivel a Nemzeti Bank előre lépett annak érdekében, hogy lehorgonyozza ezeket az inflációs várakozásokat a jövőre vonatkozóan is, és mivel szigorúbban fogja a likviditást a piacon menedzselni, ezek lépések afelé, hogy a hitelkamatok szintjét kordában tartsa. A Nemzeti Bank igyekezni fog az elkövetkezendő időszakban is, hogy rögzítse a kamatok szintjét az alapkamat köré.

Miért növekszik az infláció, miközben gazdasági növekedés van?

Az infláció a keresleti oldalról növekszik. Egyszerű példát mondok: ha valamit vásárolni szeretnék, és nagyon sokan szeretnék még rajtam kívül ezt megvenni, de előállítani már nem tudják annyian, akkor természetesen a piacon az ára is megnövekszik a szóban forgó terméknek.

Ha megvizsgáljuk, mi van a fogyasztói kosárban, amely alapján a statisztikai hivatal az árindexet számolja, látni fogjuk, hogy a tavaly szeptemberben a kőolajszármazékok jövedéki adóját megemelte a kormány, márpedig ha adót emelek, akkor az infláció is nő. Emellett a nemzetközi pénzpiacon a kőolaj hordónkénti ára az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, tehát van egy külsőleg behozott infláció is, amely beépül az árainkba. Illetve ne felejtsük el az úgynevezett volatilis árral rendelkező termékeknek az ármozgását sem. Gondolok itt olyan termékek áraira, mint a tojás, a tej, zöldség, gyümölcs, amelyek az elmúlt időszakban nemcsak Romániában, hanem Európa-szinten is folyamatosan emelkedtek.

Az, hogy ennyire gyorsan emelkedett az infláció Romániában, összefüggésben van a gazdasági növekedésünk szintjével és szerkezetével. 2017 harmadik évnegyedében Románia talán a legeslegnagyobb gazdasági növekedést hozta, pontosabban 8,8 százalékos volt ez a teljesítmény, ez pedig hatalmas gazdasági növekedési szint ahhoz viszonyítva, hogy ennek az országnak mekkora a növekedési potenciálja. Ha megvizsgáljuk, mitől növekedtünk így, láthatjuk, hogy elsősorban a lakosság fogyasztásának a nagyon gyors emelkedésétől. Míg a gazdasági növekedés az említett időszakban 8,8 százalékos volt, a lakosság fogyasztása 12,3 százalékkal nőtt. Tehát túlfűtöttség van abban, hogy a fogyasztás milyen ütemben nő. A fogyasztás ilyen ütemű emelkedése összefüggésben van a fizetések emelésével, különböző fiskális intézkedések hatásával. Ehhez még hozzáadódik, hogy nőtt a hitelek volumene is, tehát valójában hitelekből fogyasztunk. És arról se feledkezzünk meg, hogy az eurózónából ha nem is magas, de növekvő inflációt magukba hordozó termékeket importálunk az országba.

Amit szeretnék hangsúlyozni, hogy 2018 első félévében a prognózisaink szerint az infláció túllépi a 2,5 +/- 1 százalékos inflációs sávot, de utána visszakerül a 2,5 +/- 1 százalékos sávba. Bízunk benne, hogy azokkal a döntésekkel, amelyeket az árstabilitás céljából a központi bankban meghozunk, segíteni fognak az inflációs várakozások temperálásában.

Úgy fogalmazott: nem kell arra számítanunk, hogy nagyon megemelkedik a hitelkamatok szintje. Mekkora emelkedésre számíthatunk?

A kereslet és a kínálat függvénye, hogyan mozog a hitelkamat nagysága. Ha hirtelen a lakosság meggondolja magát, és nem fog nagy ütemben hiteleket felvenni, illetve ha a kormánynak az Első Lakás programja másképp fog alakulni, mint ahogy az elmúlt időszakban, akkor természetesen egyféle lesz a hitelkamatok alakulása. De abban az esetben, ha továbbra is a hitelek felvételének volumene ugyanolyan ütemben fog folytatódni, mint az elmúlt időszakban, akkor az a tanács, amelyet a kormány, a központi bank és a pénzpiaci felügyelet közösen hozott létre, olyan intézkedéseket hoz, amellyel a hitelezés növekedési ütemét valamilyen módon csillapítani lehet.

Hogy a központi bank rögtön lépett, amikor látta, hogy ezek a folyamatok hogyan alakulnak, olyan erős jelzés a piacon, amely biztosítani fogja az elkövetkezendő időszakban a hitelkamatok temperálását, csillapítását. Illetve azzal, hogy növekedett az alapkamat, bízzunk benne, hogy a betétekre adott kamatszint egy kicsit emelkedni fog.

A Román Nemzeti Banknak mekkora mozgástere van abban, hogy például az euró árfolyama ne szálljon el lejjel szemben?

A Román Nemzeti Banknak inflációs célkövetései vannak, az alapkamat meghatározásával a lej belső értékét próbálja stabilizálni. Természetesen ez nem csak tőle függ, hanem a fiskális politika, a költségvetés, az adóintézkedések, a jövedelempolitika bármikor be tudja ezt negatívan vagy pozitívan folyásolni.

Ami a lej euróhoz viszonyított árfolyamát illeti, a BNR-nek nem az a feladata, hogy meghatározza, mely szint az, amely fölött már nem lehet elmenni, nem ez a Román Nemzeti Bank monetáris politikájának a stratégiája.

Viszont ne felejtsük el, hogy Romániának az euróval szembeni kitettsége, sérülékenysége talán nagyobb, mint a körülöttünk lévő országoké, és ez a gazdasági növekedésünk szerkezetének a sérülékenységéből ered. Mint már említettem, a növekedésünk meghatározó része a fogyasztás, a kereslet folyamatos, túlfűtött növekedése. Mivel az ország mindazt az árut és szolgáltatást, amit elfogyasztunk, nem termeli meg, importból kerül be, emiatt Romániának a külső kereskedelmi mérlege folyamatosan deficites. És a hatalmas mennyiségű behozott termék ellenértékét valutában kell kifizetnünk.

Ha megvizsgáljuk a körülöttünk lévő volt szocialista országokat, Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, mind többletük van, ami a külkereskedelmi tevékenységet jelenti, tehát többet exportálnak, mint amennyit importálnak. Nálunk azért ilyen érzékeny az árfolyammal kapcsolatos információ, mert az euró árfolyamának fluktuációjával szembeni kitettségünk is nagyobb.

Az lenne a legoptimálisabb, ha a társadalom megértené, hogy a központi bank önmagában egyensúlyokat nem tud teremteni. Hogy a külkereskedelem szerkezete milyen és hogyan mozdul el, nagyban függ attól, hogy milyen stratégiákat, politikákat dolgoznak ki a felelősök, hogy ezek a stratégiák hozzásegítik-e az országot ahhoz, hogy ne a külső kitettségünk mértéke növekedjen, hanem a belső potenciálunk erősödjön meg például megfelelő beruházásokkal.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup