• 2018. január 20., szombat
    Fábián, Sebestyén
  • -1°
    Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -2°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -0°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -2°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • -7°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • -0°
      Zilah
    • Szatmár
    • -2°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6614 LEI
    • 1 USD = 3.7984 LEI
    • 1 GBP = 5.2814 LEI
    • 100 HUF = 1.5077 LEI

Alig fordít valamennyit a román állam kutatásra


-A A+



Románia hozzávetőleg 4 százalékát fordítja kutatásra annak az összegnek, amit az Apple ilyen célra költ. Az EU kutatási büdzséjéhez 0,13 százalékkal járulunk hozzá.

2020-ra a bruttó hazai termék 1 százalékát kell hogy kitegye a kormány által kutatásra szánt pénz, legalábbis ez áll a Ponta-kabinet által 2014-ben elfogadott Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Nemzeti Stratégiában. Nem tudni, hogy az akkori kormány komolyan gondolta-e a dokumentumban foglaltakat, az ellenben egyértelmű, hogy Sorin Grindeanu és Mihai Tudose kabinetjei számára a kutatás egy púp a hátukon.

A stratégia értelmében a Kutatási és Fejlesztési Minisztériumnak 2018-ban 30 százalékkal több pénzből kellene gazdálkodnia, mint idén, ám a valóság mást mutat. 2017-ben a minisztériumnak 1,758 milliárd lej (390 millió euró) jutott, jövőre azonban már csak 1,686 milliárd.

Az uniós forrásokból lehívott pénzekkel együtt a kutatásra szánt összeg tavaly a GDP 0,48 százalékát tette ki, s idén is hasonló szinten mozog, ami a második legalacsonyabb arány az Európai Unióban. Kisebb jelentőséget csak Lettországban tulajdonítanak a kutatásnak, ott a GDP 0,44 százalékát fordítják erre a célra.

Az elmúlt időszakban a kutatás jelentősége megnőtt: 2006-ban az EU költségvetésének még csak 1,76 százalékát fordították rá, tavaly azonban már 2,03 százalékát. 2016-ban a tagországok több mint 300 milliárd eurót költöttek kutatásra, Románia hozzájárulása ehhez az összeghez elhanyagolható, mindössze 0,13 százalék.

Innovációra uniós szinten Svédországban költöttek a legtöbbet tavaly, a GDP 3,25 százalékát, de kiemelt fontosságot tulajdonítottak neki Ausztriában (3,09 százalék) és Németországban (2,94 százalék) is. A kutatásra legtöbb szánó EU tagországok között szinte kizárólag jóléti államokat találunk, az ex-szocialista blokkból pedig Szlovénia emelkedik ki, a GDP kb. 2,5 százalékával. Magyarország, a GDP kb. 1,4 százalékával, szintén lóhosszal előttünk jár. Világviszonylatban Izraelben, Dél-Koreában és Japánban a legnagyobb a kutatási célra szánt pénzügyi keret, első kettőben meghaladja a GDP 4 százalékát. 

Ezek a leginnovatívabb cégek

2016-ban és 2015-ben a világ leginnovatívabb cégei az IBM, a Samsung, a Huawei, a Canon, a Qualcomm, a ZTE, a Google, az Intel, az Lg, a Microsoft, a Sony, a Mitsubishi, a Philips, az Ericsson, a TMSC és a Hewlett-Packard voltak. Az innovativitási rangsort az egy év alatt benyújtott szabadalmi kérvények száma alapján állították össze.

Az abszolút első az IBM, amely tavaly 8088 újítást akart szabadalmaztatni, átlagban napi 22 darabot. A leginnovatívabb cég között csak amerikai, kínai, koreai, japán, holland, svéd és tajvani vállalatok vannak, mely országok rengeteget költenek kutatásra.

Bár az Apple nem szerepel az éllovasok között, ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolná a fejlesztést, 2015-ben 8, tavaly pedig kb. 10 milliárd dollárt költöttek innovációra, annyit, amennyit Románia negyedszázad alatt fog, ha fennmarad a jelenlegi trend.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup