• 2017. november 22., szerda
    Cecília
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6551 LEI
    • 1 USD = 3.9650 LEI
    • 1 GBP = 5.2461 LEI
    • 100 HUF = 1.4877 LEI

Beláthatatlanok az adóügyi reform következményei az RMDSZ szerint


-A A+



A Tudose-kabinet sürgősségi kormányrendeletével elfogadott adóügyi reformjával az az egyik legnagyobb gond, hogy nem készült hatástanulmány, amely alapján előre lehetne vetíteni, hogy milyen következményekkel jár – véli Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ szakpolitikusa. 

A szakszervezetek, munkáltatók, a polgármesterek, az Európai Bizottság és a gazdasági elemzők álláspontjával szembemenve fogadta el a kormány szerdán az adótörvénykönyv január elsejétől hatályba lépő módosításairól szóló sürgősségi rendeletet. A jogszabály fizetéscsökkenéseket okozhat a magánszférában, a jövedelemadó mérséklésével pedig az önkormányzatok járnak rosszul. Az RMDSZ álláspontjáról Tánczos Barna szenátort kérdeztük.

Voltak korábban megfelelő javaslatok

 „A hónap elején még abban reménykedtünk, hogy egy ilyen nagy horderejű döntést nem hoz meg a Szociáldemokrata Párt (PSD) anélkül, hogy legalább a sajátjait megkérdezné a parlamentben. Október folyamán volt egy jó előjel: a kormány áfa-megosztással kapcsolatos döntését a PSD-s szenátorok megváltoztatták. És tisztán láttuk azt, hogy hiába erőltet a kormány rossz döntéseket, van esély racionális érvekkel meggyőzni a szenátus költségvetési és pénzügyi biztosságban helyet foglaló PDS-seket, hogy megváltoztassanak egy ilyen döntést” – taglalta a várakozásaik okát Tánczos Barna.

Hozzátette, az RMDSZ reménykedett abban, hogy a PSD – tanulva az áfás történetből – parlamenti vitát kezdeményez. Ugyanakkor nem számítottak arra, hogy 2018-ra ilyen nagy horderejű változtatásokat terveznek.

A politikus szerint a kormányt a jövő évi költségvetés elfogadása sürgette az adóügyi reform bevezetésekor, emiatt változott meg a személyi jövedelemadó kulcsa, valamint a társadalombiztosítási járulék befizetési módja. „Bérezés szempontjából vitatható, hogy ez jó vagy sem az alkalmazottaknak, egyesek azt mondják, hogy jövedelemcsökkenést okoznak, mások az ellenkezőjét állítják, megint mások pedig azt, hogy a cégvezetőn, vagyis az alkalmazón múlik majd mindez” – fejtette ki a szenátor.

Nem tudják majd lenyomni a polgármesterek torkán

Tánczos szerint a reform egyik legnagyobb negatívuma az, hogy nehéz helyzetbe hozzák vele az önkormányzatokat. A következő évben Bukarest például közel egymilliárd lejt veszítene a költségvetéséből, Csíkszereda esetében – ahogy arról korábban beszámoltunk – ez 15 millió lej.

Mihai Tudose miniszterelnök nemrég ígéretet tett az önkormányzatoknak arra, hogy valamilyen kiegészítő intézkedés formájában kompenzálják őket. Tánczos szerint vélhetően azért mondott ilyent, hogy csillapítsa a kedélyeket, mert nagy a felháborodás tapasztalható a PSD-n belül is.

„Az a baj, hogy emellett az ígéret mellett különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül visszautasították az RMDSZ javaslatát a múlt héten, amely pont arról szólt, hogy a személyi jövedelemadóból az önkormányzatok számára visszaosztandó részt növeljük. Ez szépen kiegészíthette volna az sürgősségi rendeletet, ha a PSD nem szavaz ellene. Akkor ma már lenne egy olyan törvénytervezet a képviselőházban, amely jóváhagyással ment volna át a szenátusból. Mivel ez nem történt meg, valószínű, ezt is sürgősségi kormányrendelettel kell elfogadniuk, mert így nem maradhat, különben még a PSD-s polgármesterek is fellázadnak” – jelentette ki az RMDSZ szenátora

Rejtély, hogy miként reagálnak a cégek

Mint ismert, azáltal, hogy a társadalombiztosítási járulék januártól teljes egészében a munkavállalókat terheli, a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jószándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne könyveljék el nyereségként a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget.

Tánczos Barna szerint szinte lehetetlen megjósolni, hogy miként viszonyulnak a székelyföldi vállalkozók a beállt változásokra. Annál is inkább, mert egy 2,25 százalékos úgynevezett munkabiztosítási adót nekik is ki kell majd fizetniük.

„A múlt héten éppen egy székelyföldi nagyvállalkozóval beszélgettem, akivel azt tárgyaltuk meg, hogy a nettóbér megtartása mellett bérköltség-növekedést hoz a reform. Talán nem jelent azonnali bérköltség-növekedést a vállalkozók esetében, ha meg akarják tartani az alkalmazott nettó keresetét. De valószínű, hogy lesznek olyan vállalkozók, akik azt mondják majd, hogy ez van, ezt csinálta a kormány: nyakunkba varrt egy plusz adót, ha nem tetszik a nettó béred, keress más munkahelyet. De biztosan lesznek olyan vállalkozók is, akik azt mondják, hogy a legfontosabb az, hogy az alkalmazottak legyenek elégedettek” – vázolta fel az eshetőségeket a szenátor.

Tánczos Barna határozottan rossz véleménnyel van a rendeletről, azt kifogásolja benne, hogy nem készült megfelelő hatástanulmány előtte, amely alapján tisztán lehetne látni, hogy mindez milyen következményekkel jár.

(Címlapfotó:  Inquam Photos / Bogdan Buda)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup