• 2018. november 16., péntek
    Ödön
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -3°
      Beszterce
    • -2°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Iparosodottabbak vagyunk, mint Franciaország


-A A+

Egy sor gazdag nyugati országban az ipar kisebb arányban járul hozzá a GDP-hez, mint Romániában. Természetesen a román ipar nem körözte le az olaszt, a franciát vagy az angolt, csak náluk a szolgáltató szektor is roppant fejlett, ami az arányok eltolódását okozza.

23,1 százalékkal járult hozzá az ipar, az építőipart nem számítva, Románia tavalyi bruttó hazai termékéhez, vagyis a legfontosabb gazdasági ágazat volt. A kereskedelem a GDP 18,1 százalékát adta, a mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás pedig a 3,9 százalékát. Az ipar súlya valamelyest csökkent a gazdaságon belül 2015-höz képest, tehát folytatódott a lényegében a rendzsrváltás óta tartó tendencia. 1989-ben az ipari termelés tette ki a román GDP 46 százalékét, a mezőgazdaság hozzájárulása pedig 14 százalék volt.

A hazai ipar leépülése visszatérő témája a közbeszédnek, de a laikus véleményekkel ellentétben, Románia az Európai Unión belül még mindig viszonylag iparosodott országnak számít. Az Unió statisztikai hivatalának az adatai szerint az EU teljes GDP-jéhez az ipar 19,3 százalékkal járul hozzá, s az euró-övezetben is csak alig valamivel több, 20,1 százalék a részesedése. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kontinens nyugati felének az ipara halódna, sokkal inkább azt tükrözi, hogy ott a szolgáltató szektor sokkal fejlettebb, mint nálunk.

Az uniós tagországok között kevés olyan van, melyekben az ipar nagyobb arányban járul hozzá a bruttó hazai termékhez, mint nálunk: Írország (39,1 százalék), Csehország (32,5 százalék), Magyarország (27,8 százalék), Szlovénia (27,3 százalék), Szlovákia (27 százalék), Németország (25,9 százalék). Írországban valóságos ipari forradalom zajlott az elmúlt évtizedben, 1995-ben ugyanis az ipari termelés részaránya a GDP-n belül még csak 26,2 százalék volt. Az ipar súlya a gazdaságon belül a legfejlettebb nyugat-európai államokban kisebb, mint nálunk, egyesekben lényegesen. Az olasz GDP-nek 18,8 százalékát adja az ipari termelés, Franciaországban ez a mutató 14,1, Nagy-Britanniában pedig mindössze 13,3 százalék.

Bár a jólétnek a forrása lehet a fejlett szolgáltató szektor is, az ipar fontosságát nem kell lebecsülni, figyelmeztetnek a szakértők, főleg a munkahelyteremtés tekintetében. Minden ipari beruházás közvetve is munkahelyeket generál, a beszállítókon keresztül. Így például a legnagyobb hazai vállalatnak, az Automobile Dacianak 14 ezer alkalmazottja van, ám közvetve további 100 ezer további munkahelyet tart fenn.

Azzal párhuzamosan, hogy csökkent a súlya gazdaság egészén belül, az elmúlt években fontos és pozitív átalakulás ment végbe a hazai ipar struktúrájában. 2004-ben a húzóágazatok a textilipar, a kohászat és a cipőgyártás voltak, mostanra azonban ezeket a gépjárműgyártás, a gépek- és berendezések gyártása, valamint az elektromos termékek gyártása váltotta fel.     



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X