Háromszékre irányítják az ásványvízipar figyelmét

Augusztus 24. és 27. között elsőként ad otthont Sepsiszentgyörgy a „Kárpát-medence ásványvizei című”, 13. alkalommal megszervezett nemzetközi tudományos vándorkonferenciának, jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. „Célunk, hogy a kezelőközpontok és népi feredők használatba adásával párhuzamosan többet foglalkozzunk a borvíz gazdasági vonzatával”, nyilatkozta.   

Székelyföld borvíznagyhatalom, hiszen Romániában több mint 500 településen van ásványvízforrás és ezek egyharmada – több mint 2000 forrás - Székelyföldön van, mutatott rá Tamás Sándor. A Kovászna megyei tanács elnöke szerint Háromszéken több mint 600 ásvány és gyógyvíz forrást tartanak számon, például Kovászna városban és a hozzá tartozó Vajnafalván több mint száz borvízkút van, de előkelő helyen szerepel Torja, Bálványos és az Olt menti települések is.A nemzetközi konferenciát eddig felváltva szervezték Csíkszeredában és magyarországi településeken, illetve egy alkalommal Szlovákiában. A csütörtökön kezdődő esemény társszervezője, az Aquasic Egyesület elnöke, Nagy József szerint több mint hetven romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai résztvevő érkezik Sepsiszentgyörgyre, köztük egyetemi szakemberek illetve szakhatóságok, intézmények és cégek képviselői.

A konferenciát szakmai tanulmányút egészíti ki, idén a résztvevők a bálványosfürdői Apor Lányok feredőjét, a torjai Büdös barlangot és környékét, a Grand Hotel Bálványost, a Szent Anna-tavat, Mohos-tőzeglápot látogatják meg. Ez alkalommal bemutatják az Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán, Tatár Márta által jegyzett Székelyföldi mofettás könyv. Gyógygázok az egészség szolgálatában című kötetet.„Kárpát-medence felszín alatti vízkészletei stratégiai fontosságúak, az ásványvizek és gyógyvizek páratlan értéket képviselnek, a felszín alatti kincs feltárása, hasznosítása, tanulmányozása komoly szakértelmet igényel” - mutatott rá dr. Máthé István, a Sapientia EMTE egyetemi docense. Az Aquasic Egyesület elnöke, Nagy József pedig kifejtette, hogy jelenleg Kovászna megyében leszálló ágon van az ásványvízipar, ezért lenne fontos a szakemberek és beruházók figyelmét ráirányítani a térségre.Kovászna megyében jelenleg 5 palackozó működik, ebből három - előpataki, málnásfürdői és sugásfürdői - gyógyvizet palackozik. Emellett Szentkatolnán palackozzák a Lidl saját márkás ásványvízét, és a bibarcfalvi palackozó is egy nagy cég birtokában van és félgőzzel ugyan, de működik. Emlékeztetnek, hogy volt arra próbálkozás, hogy a megyei és helyi önkormányzat vásárolja meg a nagy múlttal rendelkező bodoki palackozót, azonban a törvénykezés szabta határok miatt az árverésen nem ajánlhattak többet, mint a felértékelt összeg, így egy bukaresti cég tulajdonába került, amely nem indította be az üzemet. Háromszéken az ásványvizek csupán 0,5 százalékát palackozzák miközben a Hargita megyei Borsec és Hargita gyöngye palackozók egyenként havonta 15 – 20 millió litert palackoznak.Tamás Sándor szerint az RMDSZ kezdeményezett egy törvénytervezetet, amely szerint a palackozási illetékből több maradna a helyi önkormányzatoknál illetve szorgalmazzák, hogy az asztali és forrásvizeket palackozók is fizessenek illetéket, mivel most nem lojális konkurenciát jelentenek az ásványvízpalackozóknak.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?