• 2018. október 18., csütörtök
    Lukács
  • 18°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 19°
      Székelyudvarhely
    • 17°
      Gyergyószentmiklós
    • 19°
      Székelykeresztúr
    • 17°
      Kovászna
    • 18°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 21°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 18°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 19°
      Nagybánya
    • 18°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 18°
      Szatmár
    • 16°
      Nagyszeben
    • 21°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6658 LEI
    • 1 USD = 4.0493 LEI
    • 1 GBP = 5.3102 LEI
    • 100 HUF = 1.4494 LEI

Munka van, de hol az ember? Beszélgetés a kolozsvári munkerőpiacról


-A A+

Munkavállalók és munkáltatók elvárásai nem egyeznek, nehezen talál így egymásra a két fél – hangzott el szerdán, a Munka van. Hol az ember? A kolozsvári munkaerőpiac kihívásai című beszélgetésen, a Kolozsvári Magyar Napokon.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett beszélgetésen: Simpf Norbert, a szervezet kolozsvári alelnöke abból indult ki, hogy egyfajta válság van a munkaerőpiac területén. Az látható, hogy sokan keresnek kollégákat, beosztottakat, ez az „emberek utáni hajsza” pedig többszintes: egyrészt cégek, másrészt régiók közötti, de országok között is létező jelenség.

Kolozsvár egy mini Szilícium-völgy a térségben, amelyben, ha létezik is versenyképességi futam, de a városspecifikumára érdemes odafigyelni demográfiai, urbanisztikai, mikrogazdasági szempontból – fogalmazott Nistor András gazdasági igazgató a Robert Bosch Kft.-nél.

Dr. Pásztor Gyöngyi szociológus szerint néhány jellegzetes demográfiai folyamat történt Romániában: a társadalom fogy és öregszik, már a nyolcvanas évektől észlelhetően, a ma aktíva foglalkoztatható generációk így jóval kevesebben vannak, mint a korábbiak. a kilencvenes-kétezres évek folyamán ráadásul tömeges migráció súlyosbította a helyzetet, és az csak saccolható, hogy hány millió emberről beszélhetünk. „Ehhez hozzájárul gazdasági növekedés, növekvő külföldi befektetések és Kelet-Európa felé való fordulás az olcsóbb munkaerő miatt” – tette hozzá kiemelve, hogy akiknek dolgozniuk kellene, azok elmentek vagy meg sem születtek.

Temesváry Zsolt, az E.ON Business Services Cluj főigazgatója elmondta, ez nemcsak kelet-európai jelenség, hanem tulajdonképpen „mindenki megy mindenhová”, vannak országok, ahol a lakosság harminc százaléka, akik nem ott élnek, ahol születtek. Megemlítette azt is, nemcsak olcsó a munkaerő, de képzett is, ráadásul Románia most az az ország, amin „túl” nem igazán mennek külföldi vállalatok.

Ahány cég, annyi szokás

Nistor András a munkáltatók és munkavállalók szempontkülönbségeiről beszélt, arról, hogy van, amikor a két fél nem talál egymásra, miközben sokan munkát keresnek, sokan pedig alkalmazottakat. Temesváry Zsolt hozzátette, az a klasszikus HR-es módszer, hogy az internetre feltöltik a munkalehetőséget, talán már nem működik: a milleniumi generáció már másként működik.

Pálfi Szilárd pszichológus, a HUMMARK munkatársa rávilágított: arra volna szükség, hogy a munkaadás szaktanácsadással együttműködjön, mert az esetleges munkavállalónak ismernie kell az adott cég szellemiségét. A négy P betűs szempontot sorolta fel, amelyet figyelembe vesz: preferencia, azaz személyiség, professzionalitás, potencialitás, price, azaz pénz. Nistor ezzel szemben azt állította, a professzionalitás egyre kevesebb, a bér egyre nagyobb, így kompromisszumos megoldások születnek.

Mobilisak a fizikai munkások is

A fizikai munkások esetében nagyobb a fluktuáció, mint a felsőfokú végzettséggel bírók esetén Nistor szerint, aki úgy vélte, még csak nem is alulfizetettek. Pásztor Gyöngyi erről elmondta, ez természetes folyamat: ha a képzési idő rövid, a munkavállaló is könnyebben lép tovább. Elmondta, a külföldi munkavállalás jelenti a legnagyobb konkurenciát a helyi piacnak, az új generációk kockázatvállalóbbak és mobilisabbak, mert megtehetik, hogy külföldre költözzenek. A spanyolországi eperszedés is jobban megéri a fizikai munkát végzőknek, így a helyi vállalkozások nem egymással, hanem a külföldi lehetőségekkel kell felvegyék a versenyt.

Temesváry szerint sok esetben akik itthon nem vállalnak el egy munkát a magasabb képzettségük miatt, külföldön az itthon elutasított munkát is elvégzik, mert saját képesítésükben nem találnak lehetőségeket. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az ingatlanárak miatt kérdés, hogy egyáltalán hogyan tudnak megélni az emberek Kolozsváron, amikor már öt éve is olcsóbb volt a lakhatás még Budpesten is.

Nistor szerint sokan érkeznek a Kárpátokon túlról, még a Moldáv Köztársasából is a városba, számukra a nyelvi azonosság is előny. Pásztor rávilágított: a migráció esetében kénytelenek vagyunk szembenézni azzal, hogy szükség van erre, a hiányt pótolni kell. "A menekülteknek is tudna megélhetést nyújtani Kolozsvár, ahogyan másoknak is" - szögezte  le.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X