• 2018. április 21., szombat
    Konrád
  • 23°
    Kolozsvár
    • 20°
      Csíkszereda
    • 24°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 24°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 21°
      Kézdivásárhely
    • 20°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 24°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 17°
      Beszterce
    • 18°
      Déva
    • 24°
      Nagybánya
    • 23°
      Marosvásárhely
    • 24°
      Zilah
    • 24°
      Szatmár
    • 23°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6606 LEI
    • 1 USD = 3.7886 LEI
    • 1 GBP = 5.3294 LEI
    • 100 HUF = 1.5010 LEI

Tusványos: a székelyföldi turizmusban nagy lehetőségek vannak


-A A+

A romániai magyar többségű önkormányzatok egyfajta sajátosságának nevezhető az, hogy nem várhatnak a bukaresti kormányra a turisztikai fejlesztés terén, hanem cselekedniük kell – mondta Becze István megyei tanácsos csütörtökön Tusványoson, a Magyar Turisztikai Ügynökség sátrában megrendezett Magyar szemmel Székelyföld mint desztináció című beszélgetésen, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással együtt.

Részt vett még Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, Mezey Zsolt, a Hargita társulás igazgatója, aki a vitát moderálta, Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, László Endre, a Székelyföldi TDM klaszter elnöke, Korodi Szabolcs, a Csomád–Bálványos rendezési tervét készítő cég ügyvezetője, Ördög Ottilia a Székelyek Manchesterben – Góbéfest esemény szervezőinek képviseletében, valamint Bánffy Farkas, a Magyar Turisztikai Ügynökség székelyföldi megbízottja.

Becze István arról beszélt, mi az önkormányzatok és a fejlesztési társulások szerepe a turizmusfejlesztésben, és ezt milyen mértékben vállalják, illetve vállalhatják. Főként az alapinfrastruktúra kiépítésében tehetnek többet. Elsősorban a magyarországiakra fókuszálnak Hargita megyében, azzal a célkitűzéssel, hogy minden magyarországi életében legalább egyszer eljusson Székelyföldre, összhangban a magyar kormány diákoknak szóló programjával.

A négy székelyföldi aldesztinációból három Hargita megyében található: a Hargita-hegység, Csomád–Bálványos és Sóvidék, utóbbi kettő átnyúlik a szomszédos megyébe, Kovásznába, illetve Marosba, mutatott rá Becze István. Ezekben – akárcsak a negyedik aldesztinációban, Háromszéken – „élményígérettel” várják a vendégeket: jellegzetes gasztronómiával, fürdőhelyekkel, túraösvényekkel, télen sípályákkal. Tusnádfürdőn nemzetközi szintű triatlon- és siklóernyőversenyeket rendeznek, az aktív turizmus dominál, hívta fel a figyelmet Korodi Szabolcs. Háromszék pedig a kúriák földje, az úgynevezett nemesi turizmust helyezik előtérbe, 2017 pedig a turizmus éve Kovászna megyében, hangzott el.

A beszélgetésen székelyföldi statisztikákról is szó esett, Grüman Róbert Kovászna megyei alelnök elmondta, hogy 2012 és 2016 között Hargita és Kovászna megyében 54 százalékkal nőtt a turisták száma, míg az országos arány 43 százalék. Az is elhangzott, hogy a hivatalos adatok szerint mindössze tíz százalék a külföldi vendégek aránya a térségben, de ennél a valóságban több lehet, mivel sokan rokonoknál vagy barátoknál szállnak meg, nem regisztrált szálláshelyen, így ők nem jelennek meg a statisztikákban.

Tavaly egyébként a három székelyföldi megyében 8–11 százalékos növekedést regisztráltak, és Hargita és Kovászna megyében az idei év első hónapjában tartották ezt az ütemet, tudtuk meg László Endrétől, a Székelyföldi TDM klaszter elnökétől, aki azt is elmondta, hogy készül a Székelyföldi Turisztikai Értéktár.

Kárpát-medencében gondolkodnak

Bánffy Farkas kijelentette, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nem csak Székelyföldben, hanem Kárpát-medencében gondolkodik, az összmagyarság szempontjából. A Nyugat felé nyitás kérdésére is hangsúlyt helyeztek a beszélgetőpartnerek, Ördög Ottilia pedig elmondta, hogy a manchasteri Góbéfest nyomán csereprogram jön létre, azt tervezik, hogy angol művészeket hoznak el Székelyföldre.

A turisztikai desztinációt nem kijelölni szokták, az létezik, szögezte le Guller Zoltán, aki szerint Székelyföld egyértelműen idegenforgalmi célpontnak tekinthető, és óriási lehetőségek előtt áll. Ezért minél több mosolygás kell, bátorságra biztatta a székelyföldieket.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X