• 2017. június 29., csütörtök
    Péter, Pál
  • 33°
    Kolozsvár
    • 26°
      Csíkszereda
    • 35°
      Székelyudvarhely
    • 26°
      Gyergyószentmiklós
    • 35°
      Székelykeresztúr
    • 27°
      Kovászna
    • 30°
      Kézdivásárhely
    • 26°
      Barót
    • 28°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 34°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 36°
      Déva
    • 26°
      Nagybánya
    • 35°
      Marosvásárhely
    • 26°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 32°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 28°
      Brassó
    • 35°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5503 LEI
    • 1 USD = 3.9857 LEI
    • 1 GBP = 5.1687 LEI
    • 100 HUF = 1.4681 LEI

Székelyföldön jobb nyugdíjasnak lenni, mint aktív keresőnek


-A A+



Hargita megyében  nyugdíjak sokkal kevésbé maradnak el az országos átlagtól, mint a bérek. Erdélyben a legtöbb pénzt a Hunyad megyei nyugállományúak kapják.

A bérekhez hasonlóan a nyugdíjak terén is hatalmas különbségek vannak az ország megyéi között, ám míg előbbi egy vidék aktuális gazdasági fejlettségi szintjét tükrözi, utóbbiak átlaga annak a függvénye, mennyire volt iparosodott egy régió a kommunizmus idején. Hunyad megye napjainkban nem igazán prosperál, a nyugdíjak átlagértéke tekintetében (1217 lej) országos szinten mégis a második helyen áll, csupán Bukarest előzi meg.

Ez egyértelműen annak a következménye, hogy a nyugállományúak között nagyon sok az egykori bányász, akik az átlagnál lényegesen jobban kerestek. A virtuális dobogó legalsó fokán szintén egy erdélyi megye, Brassó áll, 1174 lejjel, ami annak tudható be, hogy a Ceaușescu-érában jól fizető, fejlett nehéziparral rendelkezett,. Galacban (1059 lej) az egykor rengeteg embert foglalkoztató kohászati kombinát, Prahovában (1053 lej) a kőolajipar, Gorjban (1043 lej) pedig a bányászat miatt magasabbak a nyugdíjak az országos átlagnál.

Az ipar fejlettségével korrelál

A nyugdíjátlag azokban a megyékben a legkisebb, ahol a rendszerváltás előtt viszonylag fejletlen volt az ipar, s magas volt a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A mezőgazdasági nyugdíjasok állam által biztosított havi átlagjövedelme 400 lej körül van. A legkevesebb pénzt, havi 790 lejt, a Botoșani és Giurgiu megyeieknek viszi házhoz a postás, de kicsik a nyugdíjak Vranceában (814 lej) és Vasluiban (818 lej) is.

Erdélyen belül a szatmári nyugdíjasok átlagjövedelme a legkevesebb, 822 lej, de nem dőzsölnek a szilágyságiak és az aradiak sem a maguk 896, illetve 899 lejes átlagából. A székely megyék országos viszonylatban jobban állnak a nyugdíjak, mint a fizetések terén. Az átlagbér tekintetében évek óta országos utolsó Hargita megye a nyugdíjak terén a középmezőnyhöz tartozik, 924 lejjel, s Kovászna is csak 3 lejjel van lemaradva tőle.

Érdekesség, hogy míg jelenleg Temes az egyik gazdaságilag legfejlettebb megye, addig a nyugdíjak csak 1 lejjel haladják meg a 981 lejes országos átlagot. Kolozs megye ellenben nem csak a bérek, hanem a nyugdíjak tekintetében is jól áll, ez utóbbi átlagértéke 1037 lej.

Bukarestben a legnagyobb az átlagnyugdíj

Abban semmi meglepő nincs, hogy a nyugdíjasok havi átlagilletménye Bukarestben a legmagasabb, 1246 lej. Az azonban már meghökkentő, hogy mekkora különbségek vannak a főváros kerületei között. A legtöbb pénzt, átlagban 1445 lejt, Bukarest 1. kerületének nyugdíjasai kapják, ami 47 százalékkal több az országos átlagnál. Az 5. kerületben ellenben csak 1056 lej az átlagnyugdíj, vagyis mintegy 20 százalékkal kevesebb, mint néhány kilométerrel odébb. 

Március végén 4,67 millió, az állami alapból fizetett nyugdíjas volt Romániában. Idén az Állami Nyugdíjalapnak, a munkavállalóktól befolyó hozzájárulásokon kívül körülbelül 13 milliárd lej költségvetési szubvencióra lesz szüksége, hogy folyósítani tudja a jogosultak járandóságait.








EZT OLVASTA MÁR?

X