• 2017. augusztus 17., csütörtök
    Jácint
  • 30°
    Kolozsvár
    • 24°
      Csíkszereda
    • 26°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 26°
      Székelykeresztúr
    • 24°
      Kovászna
    • 25°
      Kézdivásárhely
    • 24°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 33°
      Arad
    • 28°
      Gyulafehérvár
    • 32°
      Nagyvárad
    • 24°
      Beszterce
    • 25°
      Déva
    • 30°
      Nagybánya
    • 28°
      Marosvásárhely
    • 31°
      Zilah
    • 30°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 33°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 33°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5816 LEI
    • 1 USD = 3.9104 LEI
    • 1 GBP = 5.0369 LEI
    • 100 HUF = 1.5051 LEI

Kötelező gépjármű-biztosítás: „Úgy korlátoznák az árakat, mint a bűnözők”


-A A+



Május 19-én lejár az a moratórium, amellyel a kormány fél évre maximális árakat szabott meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (RCA) kötvényeknél. Ha a moratóriumot meghosszabbítják, illetve elfogadják a parlamentben az RCA-ra vonatkozó törvényjavaslatot, Románia ellen uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat - figyelmeztet Biró Albin, a pénzügyi felügyelet (ASF) tanácsának tagja. A szakemberrel arról beszélgettünk, hogy miért nem jó, ha Románia lemond a piac liberalizálásáról.

Mi történik azután, hogy május 19-én lejár a moratórium, amellyel a kormány fél évre maximális árakat szabott meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (RCA) kötvényeknél - kérdeztük Biró Albintól, a pénzügyi felügyeleti hatóság (ASF) tanácsának tagjától. A szakember elöljáróban leszögezte, önmagában a díj korlátozása európai irányelveket szeg meg, tehát ha a kormány úgy dönt, további három-három hónapra meghosszabbítja a moratóriumot, szankciókra számíthat az Európai Bizottság részéről.

A Cioloș-kormány még szeptemberben döntött úgy, hogy hat hónapra befagyasztja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (RCA) árát, a kötvényeket pedig ezentúl fél évnél rövidebb időre is meg lehet majd vásárolni. A fuvarozók nyomásának engedett, akik fájlalták, hogy az RCA-kötvények ára másfél év alatt átlagosan másfélszeresére, esetenként pedig többszörösére emelkedett a piacvezető Astra és a Carpatica biztosító csődje nyomán.

A Ciolos-kormány rendelete felrúgott minden szabályt és piaci elvet - mondta Biró Albin. „Nem lehet még tudni, hogy a Grindeanu-kormány ugyanúgy viszonyul-e az európai irányelvek betartásához, mint az előző. Normális országban az uniós irányelveket betartják, és nem azt számolgatják, mennyivel büntetik meg az országot, és hogy ezzel együtt megéri szabályt szegni, vagy sem. Ez a gondolkodásmód általában a bűnözőkre jellemző” - fakadt ki az ASF vezető testületének tagja.

Mi a baj azzal, ha a kormány beleszól az árakba?

Az uniós irányelvek kimondják, hogy a biztosítások piacába nem szabad beavatkozni semmilyen szinten, többek között az előre nem látható nagy kockázatok miatt. „Még olyan szinten sem szabadna beleszólni, hogy jelentést kérünk a biztosítótársaságoktól: mekkora árat számoltak ki, és azt miért. És olyan szinten sem, hogy egyik évről a másikra megtilthatjuk nekik, hogy növeljék vagy csökkentsék a díjakat. Ezt az irányelvet Románia 2016 végéig betartotta” - emlékeztetett Biró Albin.

Ráadásul Románia 1992-ben törvényben garantálta, hogy minden biztosítótársaság maga kiszámolja ki a biztosítási díjakat, és ebbe semmilyen szinten nem szólhat bele az ASF sem. „Már csak azért sem, mert utána ezek a hivatalos intézmények számon kérik, hogy megtartotta-e a biztosító a fizetőképességét, és minden kárt képes volt-e kifizetni. Tehát ha a biztosítási rendszerben elvárjuk, hogy bármikor, bármilyen kockázatra legyen felkészülve a biztosító a bevett díjakból, nem köthetem meg a kezét, és nem mondhatom neki, hogy ezt mind megoldod, de csak annyi pénzt inkasszálsz, amennyit én megengedek. A kockázatot nem lehet kiszámolni. Lehet, hogy egy biztosítótársaságnál tíz évig nem voltak kiugró károk, de ha egy autóbusz behajtott a szakadékba, és öt millió eurót egyszerre ki kell fizetni, az már felborít mindenféle számítást” - ecsetelte a szakember.

Moratórium nélkül növekednek az árak?

Arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e az RCA esetében árnövekedésre, ha a piacot ismét liberalizálják, és nem lesznek árkorlátozások, Bíró Albin elmondta, az ár korlátozásával kieső hiányt a biztosító így is, úgy is beszedi, csak máshol.

„Nem beszélhetünk föltétlenül árnövekedésről vagy csökkenésről, mert nem szabad elfelejteni, hogy ebben a négy-öt hónapban, amióta megjelent a plafon a díjaknál, a biztosítók jövedelme lényegesen nem csökkent. Amit vesztett ennél a két kategóriánál, tehát elsősorban a fiataloknál és a szállítóknál, az ellensúlyozásként megjelenik más, jóval nagyobb számú járművek biztosítási díjánál” - mondta a szakember.

Példaként említette Csíkszeredát, ahol jelenleg él. „Csíkszeredában elég jó mutatók vannak, nincs nagy agglomeráció, nem nagyok a baleseti mutatók, mégis most úgy néz ki, többet fizetünk a biztosításért, mint egy évvel ezelőtt” - mondta.

Magánszemélyek esetében a kormányrendelet 3000 lejben állapította meg a személygépkocsikra érvényes RCA-kötvények maximális árát. Ezt az összeget a 2500 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorral felszerelt járművet vezető, 25 évesnél fiatalabb gépkocsivezetőknek kell fizetniük. A legalacsonyabb árú, évi 541 lejes biztosítást azok a 60. életévüket betöltött gépkocsivezetők vásárolhatják meg, akik 1200 és 1400 köbcentiméter közötti hengerűrtartalmú járművet vezetnek. A teherszállító járművekre érvényes kötvények ára magánszemélyek esetében 749 és 2979 lej között változik, az autó tömegétől függően. A cégek a 3,5 tonnásnál kisebb, legfeljebb 9 férőhelyes járművekre 885 és 1285 lej közötti áron vásárolhatnak biztosítást, a 16 tonna feletti tömegű áruszállító járművek RCA-kötvényeinek árát pedig 943 és 7534 lej között határozta meg a következő fél évre a kormány. A személyszállító, 9 férőhelyesnél nagyobb járművek esetében 982 és 6600 lej között változik a biztosítások ára, a helyek számától függően. A tarifák teljes listája itt tekinthető meg.

A biztosítótársaságok hiánnyal működnek?

A pénzügyi felügyelet vezetőségi tagja elmondta, a 2016-os viszonylag magas árak sem fedezték a társaságok kiadásait. A statisztikák szerint 2016-ban a biztosítótársaságok - a decemberi árkorlátozásokkal együtt - 26 százalékkal többet inkasszáltak az RCA-ból, mint 2015-ben. Ezzel együtt még mindig sem sikerült egyensúlyba hozni az inkasszum és a kifizetések arányát: 100 lejes bejövetel mellett 108 lejes kiadással dolgoztak. 2012-ben az arány: 100 lejes inkasszum, 141 lejes kifizetés.

„Aki az árakkal nincs megelégedve, esetenként jogosan mondhatja, hogy túl jól élnek a biztosítók, túl magasak a fizetések. Sok a járulékos költség a kár kifizetése mellett. Míg az európai átlag 25 százalékos járulékos költséggel számol, addig ez nálunk 35 százalék. De mindenki elfelejti, hogy a mi rendszerünkben az RCA-t minden félévbe, évben, sőt ezzel a sürgősségi kormányrendelettel akár minden hónapban újra kell kötni. És ilyenkor ugye azonnal jelentkezik a közvetítési jutalék, amelyet most próbálnak a biztosítók lefaragni. Tavaly nyáron ez a jutalék 14 százalék körül volt, az európai átlag 4-5 százalék” - mutatott rá a szakember.

Hangsúlyozta, a piac egyensúlyának megtartásához a biztosítási díjakból kellene biztosítani a társaságok működést, a tartalékok képzését és a károk kifizetését.

Megoldást jelentene a referenciaár?

Arra a kérdésre, mennyire jelentene megoldást az RCA-piacon a szélsőséges kilengésekre egy referenciaár bevezetése, amelyet a kormány és a parlamentben lévő törvénytervezet is emleget, Biró Albin úgy vélte, egyrészt ez a lépés is uniós szabályokat szegne, másrészt a parlamentben lévő törvényjavaslat sehol nem beszél arról, hogy a referenciaártól mennyire szabadna eltérni. „Így nem egészen értem, hogy akkor mire van a referenciaár. Ilyen szempontból elég logikátlan a javaslat, hogy finoman fogalmazzak. Remélem, sikerül lebeszélni erről az illetékeseket. Arról nem is beszélve, ha ez valamilyen törvényes formát kap, azonnal jönnek a feljelentések, és a kötelezettségszegési eljárás" - mondta a felügyelet tanácsának tagja.

Hozzátette, a parlamentben lévő javaslat, amely átment a szenátuson, és jelenleg a képviselőházban van, hasonlít az előző kormány sürgősségi rendeletéhez, amelyet időközben rengeteg ellentmondásos cikkellyel egészítettek ki. Meglátása szerint a legkisebb kár akkor keletkezne a rendszerben, ha mind a rendeletet, mind a törvényjavaslatot megszüntetnék, és maradnának a régi törvények, amelyek biztosították a piac liberalizációját.

Meglátása szerint nincs gond azzal, ha a biztosítótársaságok nagy eltérésű, akár hatszoros, hétszeres árakkal dolgoznak, hiszen így működik például a magyarországi piac is, ahol a kliensnek joga van választani a legdrágább és a legolcsóbb ajánlat között. Biró Albin elismerte, vannak túlkapások a romániai piacon, hiszen volt pillanat, amikor szigorúan csak a kamionokra vonatkozó statisztikai adatokat követve 20 ezer lejes kötvényárat irányoztak elő, amely megszegi a szolidaritás elvét, amelyen az egész biztosítás alapul. Ám úgy vélte, egy egészségesen működő, liberalizált piac kiszűri ezeket a visszaéléseket.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup