Milyen a külföldi turisták Erdély-képe?
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 14°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 10°
      Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • 10°
      Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Milyen a külföldi turisták Erdély-képe?


-A A+

Azt már korábban is vizsgálták társadalomkutatók, hogy a magyarországi turisták hogyan vélekednek Erdélyről, de most azt is megtudtuk, hogy mit gondolnak a régióról általában a külföldiek. Pásztor Gyöngyi szociológus a BBTE Magyar Filozófiai Intézet szervezte VI. Alkalmazott Etikai Konferencián számolt be a Dózsa Anitával közös kutatása eredményeiről.

Erdély egyre gyakrabban jelenik meg nemzetközi szinten turisztikai desztinációként, és míg magyar turisták ősi helyként, a Tündérkertként utalnak a régióra, a külföldiek más – és a kutatás alapján – változatosabb képet kapnak róla.

A kutatók nyolc legnagyobb turisztikai tematikájú honlapot, 834 bejegyzést vizsgáltak meg, amelyek nem magyar és nem román felhasználóktól érkeztek. Összesen 57 ország turistáinak kommentjeit olvasták végig, hogy kiderítsék, milyen Erdély-kép alakult ki bennük.

A szemantikus hálóelemzés néven ismert módszerrel három plusz egy úgynevezett klasztert különítettek el. Az első, legnagyobb klaszter a Város élmény nevet kapta, ehhez többek között a Brassó, katedrális, város, régi, templom, boltok, étterem, hangulat, művészet, szász, felújított szavak kapcsolódtak. A klaszter városokra bontva Brassóhoz, Szebenhez, Segesvárhoz, Kolozsvárhoz, Temesvárhoz, Gyulafehérvárhoz kapcsolódott, az ikonikus épületekhez, városi köztérhez, hangulatokhoz, tapasztalatokhoz, élményekhez.

A második klaszter a Történelmi időutazás elnevezést kapta, a megőrzött, történelmi, Törcsvár, középkori, erőd, múzeum, Drakula, legenda szavakat tömörítve, egyebek mellett. Törcsvár, Rozsnyó, Vajdahunyad jelent meg érintett városként, a disneyfikáció (egy adott tér olyan átalakítása, amelyben a fantázia, a mese, az elképzelés játszik nagyobb szerepet a valósággal szemben), kommodifikáció (az a folyamat, aminek során a piaci kereskedelem új területeket hódít meg, olyan dolgokat is fogyasztási javakká téve) fogalmak.

A harmadik klaszter – a Kaland, élmény, természet – egyebek mellett a nyugalmas, természet, látvány, park, hegymászás, munka, olcsó, kaland, sport szavakat foglalta magában, a kolozsvári sétateret és Füvészkertet, a tordai sóbányát és hasadékot, Transzfogarast, a Bilea-tavat, jelezve egyrészt a gyerekes családoknak nyújtott természet-élményt, másrészt fiatal hátizsákos turisták természetjárását, kalandvágyát.

A negyedik, az Autentikus vidék, természetközelség klaszter a helyi emberek, barátságos, helyi konyha, medve, tapasztalat, falu, idő köré épült, Szászfehéregyháza, Szaplonca neveivel azonosítható, és az érintetlen termeszét tapasztalatával, amit Károly herceg közvetít erről a világról.

A különböző toposzok között kapcsolatot teremtő leggyakoribb szavak és nevek a Brassó, látvány tapasztalat, kastély, múzeum, környezet és hasonlók voltak. Pásztor Gyöngyi megállapította, összetett Erdély-képről beszélhetünk, amely eltér a magyarországi turistákétól. Kommodifikálódik a látnivaló, az erdélyi helyszínek pedig globálisan eladhatóvá válnak.

Címlapi illusztrációnk forrása: romanianguides.com



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X