Véget ér a dollár világgazdasági hegemóniája?

Szakítana a dolláralapú elszámolással a nemzetközi kereskedelemben több feltörekvő gazdasági nagyhatalom, ám egyelőre egyikük valutája sem tűnik eléggé konvertibilisnek ahhoz, hogy a helyébe lépjen. Egy szakértőt is megkérdeztünk a dollár hegemóniájának fenntarthatóságáról.

Egy új nemzetközi fejlesztési bank létrehozásáról kezdett tárgyalásokat a közelmúltban Kína, Brazília, Oroszország és India. Ha a terv megvalósul, véget érhet a dollár 70 éves világgazdasági hegemóniája, véli Liam Halligan, neves közgazdász és újságíró, aki a The Telegraphban közölt vezércikkében játszik el a gondolattal.

A dollár azt követően lett a világgazdaság meghatározó pénznemévé, hogy 1944 júliusában 44 ország küldöttei találkoztak az Egyesült Államokbeli Bretton Woodsban, hogy lerakják egy új nemzetközi pénzügyi rendszer alapjait. Az, hogy a delegátusok választása a dollárra esett, logikus volt, hiszen már évtizedek óta Amerika volt a világ legnagyobb gazdasága, azt követően, hogy az I. világháború alatt megelőzte Nagy Britanniát. A 70 éves ezelőtti csúcstalálkozó óta a nemzetközi gazdasági tranzakciókban a dollárt használják az elszámolásra, s a legtöbb ország valutatartalékának zömét dollárban őrzi. A dollár hegemóniáját erősíti a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is.

Nem szükségszerű azonban, hogy a jelenlegi állapot hosszú távon fennmaradjon. A világ négy legnagyobb feltörekvő gazdaságának (Kína, India, Oroszország, Brazília) GDP-je jelenleg immár 29.600 milliárd dollár, ami nem sokkal marad el az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió 34.200 milliárd dolláros együttes teljesítményétől. A világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok szintén alig valamivel előzi meg Kínát, előbbi GDP-je 16.800 milliárd, utóbbié 16.200 milliárd dollár, s szakértők szerint idő kérdése csak, hogy megforduljon a sorrend.

Új gazdasági pólus van tehát kialakulóban, ami megkérdőjelezheti a dollár jelenlegi domináns pozícióját. A dollár hegemóniájához nagyban hozzájárul az, hogy a kőolaj-kereskedelemben az elszámolások az amerikai valutában történnek, ám ez szintén változhat. Kína energiaéhsége egyre nő, amit nagyrészt Oroszország elégíthet ki, s előbb-utóbb bekövetkezhet az, hogy az egymás közti üzletekben az olaj árát nem dollárban számolják. Ilyesmire eddig is volt példa, Kína ugyanis kötött már gazdasági megállapodásokat Indiával és Brazíliával a dollár megkerülésével.

Voltak már próbálkozások

A dollár világgazdasági hegemóniája ellen irányuló próbálkozások korábban is voltak már Ázsiában és Dél-Amerikában, ám nem jártak sikerrel, mondja Juhász Jácint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudomány karának adjunktusa. A dollár behelyettesítése valamely más valutával elméletileg egyszerű, hiszen az érintett országoknak csupán meg kell egyezniük egy elszámolási algoritmusban.

Azonban ahhoz, hogy működőképes legyen a rendszer, kölcsönös bizalom szükségeltetik, az, hogy a valutapolitika nagyon átlátható és ellenőrzött legyen. Ez azért fontos, mert ellenkező esetben bármelyik fél önkényesen fel- vagy leértékelheti a saját valutáját, hogy ezzel pillanatnyi haszonra tegyen szert. Juhász Jácint szerint a négy fentebb említett feltörekvő gazdaság egyikének a valutája sem érte el a konvertibilitás azon szintjét, hogy a dollár helyébe léphessen.

„Ezek az országok nem a fegyelmezett, kiszámítható monetáris politikájukról híresek, s a háttérben néhányuk esetében autoriter rendszerek állnak, ami szintén nem szerencsés” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember.

 

Kimaradt?