Bormustra a nagykárolyi kastélykertben

Minden eddiginél több, 120 bormintát küldtek a termelők a hét végén megrendezett Szatmár megyei borversenyre, ami önmagában is arra utal, hogy itt az észak-nyugati végeken is egyre jelentősebb bázisa van a borturizmusnak.

Miközben a zsűri a nagykárolyi kastélykertben értékelte, osztotta-szorozta a csaknem egynapos kóstolás nyomán kialakult pontokat, addig a helybeliek mellett sok száz vendég, köztük nem kevés külföldi, ízlelgette az árnyas fák alatt felállított sátrakban a halmihegyi királyleánykát, a  bélteki rizlinget, az avasújvárosi bakatort, a szilágypiri ezerfürtöst és plébánost és további húsz-harminc kiváló borfajtát. Nemcsak azért fogyott a hegyleve, mert a 2012-es évjárat, a meleg nyár miatt kivételesen jó évjárat volt, de azért is, mert a mezőpetri krumplislepény, a híres sváb strudli és a bogdándi túrós-béles kellően megvetette neki az „ágyat”.

A  dr. Dorin Popa borász-professzor által vezetett zsűri végül mintegy száz díjat osztott ki, legtöbbet, mintegy félszázat az ezüstből és felénél is kevesebb aranyat, nehogy a termelők elbízzák magukat. Mint az egyik zsűritag is hangsúlyozta: a múlt évi kiváló borok minőségéhez a gazdák mind nyilvánvalóbb szakértelme mellett a kivételesen kedvező időjárás is jelentősen hozzájárult.

Bencze Zoltán szerint több lehetett volna az arany, ha néhány fehérbor mintában nem észlelnek némi kezelési hibát. Érdekességként említette, hogy a fehérboroknál arányaiban több ilyen hibát észleltek, mint a vöröseknél. Már csak ezért is semmi ok, hogy a termelők elbízzák magukat. Egy másik zsűritag, Serli Csilla úgy látta,hogy az ismertebb szőlősgazdák és pincészetek hozták a megszokott jó formájukat, így a béltekiek, halmiak, turterebeshegyiek vagy az avasújvárosiak és szilágypiriek, inkább másoknak kell felzárkózni.

De az is újfent bebizonyosodott, hogy a Nagykároly környéki homokos talajról származó bor, bármily kellemes ízben és zamatban, nem tudja felvenni a versenyt a napos és részben köves dombvidékeken termett szőlő nedűjével, mert lágyabb és nem elég markánsan karakteres.

A szombati nagykárolyi borünnep azt is igazolta, hogy a jó bornak csakugyan nem kell cégér, de az ilyenféle azért nem árt. Két fiatal halmi borász, Mike Csaba és Cristian Năstase sátránál ugyancsak fogyott nem csak a fehér, de a fekete-leányka és a rizling is.

Ezért nem tartanak attól, hogy a 30 ezer literre tehető készletük nem fogy el szüretig és nem lesz hol tárolniuk az idei szőlő levét. Miként Szakács Pál, az egyik legeredményesebb szilágypiri szőlősgazda sem izgul, hogy nem viszik el tőle a több tízezer liter olaszrizlinget, ezerfürtöst és plébánost. Pláne az aranyérmeseket, amelyért máris jelentkeztek váradi, kolozsvári és szatmári vendéglősök.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódók

Kimaradt?