Nem csak a disznófarm-tulajdonosok szenvednek a sertéspestis miatt

A Romániát sújtó afrikai sertéspesti-járvány nemcsak a hús- és élelmiszeripart érinti hátrányosan, hanem a mezőgazdasági termelőket is. A gazdák attól tartanak, hogy a nyakukon maradnak a takarmánynövények, vagy csak túl olcsón tudják értékesíteni, ha nem találnak új piacokat. Az állattartók pedig attól is félhetnek, hogy a járvány megfékezése érdekében betiltják a háztáji disznónevelést.

A román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság múltheti jelentése szerint 12 megyét és több mint 200 települést érint az afrikai sertéspestis. Többnyire a keleti és délkeleti megyékben találtak fertőző gócokat, de három erdélyi-partiumi megyében is voltak beteg állatok: a Szilágyságban, valamint a Magyarországgal is határos Szatmár és Bihar megyében.

Eddig már több mint 300 ezer állatot pusztítottak el, és attól lehet tartani, hogy további súlyos következményei is lesznek a járványnak – mondta a múlt szombati aradi magyar–magyar gazdafórumon érdeklődésünkre Sebestyén Csaba Hargita megyei parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. „Vannak országok, mint például Lengyelország, ahol a sertéspestis miatt betiltották a háztáji disznótartást, ami nálunk nagy probléma lenne, mert nagyon sok az olyan háztartás, amelyekben egy-két sertést tartanak, amit, mondjuk, karácsonykor levágnak, és ez jelenti a család jövedelmét vagy élelemforrását. Ha ez tovább terjed, akkor ez lesz a probléma, főleg Székelyföldön vagy más hegyvidéki régiókban, ahol az az egy-két sertés nagyon fontos a családok megélhetése szempontjából – mondta a szakpolitikus. – Most örülnek a gazdák, hogy a kormány jó áron kifizeti nekik az állatokat, de akkor nem fognak örülni, amikor karácsonykor háromszoros áron kell majd megvenni a sertéshúst, mert csak importáru lesz az országban, és monopolhelyzet lévén sokkal drágább lesz.”

Sebestyén Csaba szerint a mezőgazdasági termények árát is lenyomja a sertépestis-járvány. „Látjuk, hogy a kukorica ára úgy megy le, ahogy halad a betakarítás, mert nem tudják az országban értékesíteni. Mi pedig nem voltunk felkészülve erre, nincsenek tárolóink, szárítóink, nem volt megfelelő piacelőkészítés, tehát valószínűleg nehezebb lesz a termény értékesítése” – fejtette ki.

Aggódnak Aradon

Bár Arad megyében nem mutatták ki a betegséget, a gazdákat közvetve is érinti az afrikai sertéspestis-járvány. Horváth Imre a Bánság és a Partium határán lévő Németszentpéteren gazdálkodik több száz hektáron, és aggodalmát fejezte ki a takarmánykukorica értékesítése miatt. „Miután ilyen sok állatot elpusztítottak, valószínűleg a fogyasztás is lecsökken. Hogy a nagykereskedők milyen külföldi piacokat tudnak találni a kukoricára, ez a jövő titka, de én félek, hogy az értékesítéssel lesz probléma – vetítette elő. – A kisebb gazdáknak nincsen tárolási lehetőségük, a nagyobbaknak van ugyan, de nem vagyok biztos benne, hogy a tárolás után, a jövőben nagyobb kereslet lesz a terményeink iránt, hacsak nem találunk valamilyen exportlehetőséget.”

Kiadós termés esetén mindig alacsonyabb az ár

Idén ritka jónak ígérkezik a kukoricatermés – jegyezte meg Horváth Imre. „Learattam eddig harmincöt hektárt, aminek a nedvességtartalma tizenöt százalékos, és kijött tizenegyezer-ötszáz kiló átlagban. Amióta gazdálkodom, ilyen átlaghozam a kukoricából még sosem volt” – mondta, de hozzá is tette, hoyg ez nem kedvez az árnak, mert a kereskedők kiadós termés esetén mindig leverik az árakat. „Ilyenkor mi, gazdák is megerősödhetnénk kicsit anyagilag, de mindig vannak mások, akik a jövedelem nagy részét lefölözik” – legyintett a gazdálkodó.

A kukorica kilogrammjáért 55-56 banit ígérnek a felvásárlók, de akinek régebbről van érvényes szerződése a nagykereskedőkkel, megkaphatják az 58-59 banit is.

Hasonló a helyzet a napraforgóval is. Horváth gazda eddig már több mint a felét betakarította a Marostól édlre fekvő híresen jó minőségű öfldekről, és egyelőre háromezer kilós hektáronként átlagtermés jött ki, ami szintén elég. Aki két hónappal ezelőtt megkötötte a szerződésa felvásárlókkal, 1,28 lejt kap kilójáért, viszont most már 1,10 lejnél többek nem kínálnak. Horváth Imre amúgy azt tapasztalta, hogy az olajos magvú haszonnövények iránt csökkent kereslet mind az élelmiszeripar, mind a biodízelgyártás részéről.

 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?