Drágább lesz a hús a sertésvész miatt, hatalmas a kár
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 10°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 10°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 11°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 13°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • Brassó
    • 14°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Drágább lesz a hús a sertésvész miatt, hatalmas a kár


-A A+

Több százezer egyeddel csökkenti a sertésvész az évek óta fogyatkozó hazai állományt. A kiesést importból pótolhatjuk, ami az árak növekedéséhez fog vezetni. 

Mintha nem volna elég, hogy a disznók száma idehaza egy évtizede óta folyamatosan csökken, az egyre terjedő sertésvész tovább tizedeli a fogyatkozó állományt. A gyilkos kór leginkább a déli országrészt sújtja, a legtöbb fertőző gócot, szám szerint 34-t, Brăila megyében azonosították.

Mint korábban írtuk, felütötte fejét a vész az Európa második legnagyobb sertésfarmjaként számon tartott Gropeni községbeli hízlaldában is, ahol 141 ezer állatot tartottak. A Duna-melléki megyében mostanáig 30 ezer egyedet pusztítottak el, azonban a végleges veszteség eléri majd a 200 ezret, mondják a szakemberek, országos szinten pedig lehet, hogy ennek a dupláját.

Ez rendkívül súlyos érvágás az ágazatnak, figyelembe véve, hogy egy évtized alatt egyébként is harmadával csökkent a hazai sertésállomány. 2007-ben még 6,6 millió disznó röfögött a romániai ólakban és farmokon, a tavalyi év végére azonban a számuk 4,4 millióra csökkent.

A visszaesés nem a nagyüzemi tenyésztés sorvadásának tudható be, a háztáji gazdaságokban tartanak mind kevesebb sertést. “Egyre kevesebben tartanak disznót. Akik tartottak, megöregedtek, a fiatalok pedig vidéken is inkább a Lidlben, a Profiban vagy a Kauflandban vásárolnak be” – mondja Ioan Ladoși, a Sertéshús-termelők Romániai Egyesületének elnöke. Véleménye szerint a folyamathoz nagyban hozzájárult, hogy az áruházláncok egyre inkább terjeszkednek a kistelepüléseken is.

Székelyföld profitálhatna? 

Belső-Erdélyben és a Partiumban már pusztít a sertésvész, a Székelyföldet azonban, ahol nagyon nagy farmok nincsenek, egyelőre elkerülte. Az állomány megtizedelése rövid távon elkerülhetetlenül a kínálat csökkenéséhez vezet, amiből akár profitálhatnak a székely tenyésztők.

“Helyzeti előnyt jelenthet a piacon, azonban ez egy kényes dolog, mivel a kór nagyon gyorsan terjed, bárhol megjelenhet. Az biztos, hogy az import aránya emelkedni fog, ez pedig áremelkedéssel jár majd” – nyilatkozta a Maszolnak Tiboldi László, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületei Szövetségének székelyföldi alelnöke. Tiboldi szerint a sertésvész teljes hazai felszámolásától számítva az ágazatnak minimum hat hónapra lesz szüksége, hogy talpra álljon. A sertésvész által leginkább sújtott vidékeken, például Brăilában, máris hiány van a piacon disznóhúsból. Becslések szerint több mint ezer alkalmazottat már elbocsátottak a farmok.

Importból élünk

A romániai sertéshús termelés mostanáig sem fedezte a belföldi igényeket, a hiányt importból pótoljuk. 2013-ban a behozatal értéke még csak 269 millió euró volt, tavaly azonban már 475 millió euróért vásároltunk disznóhúst külföldről, míg az export csupán 56 millió eurót tett ki.

A legtöbb sertéshús Németországból érkezett, 125 millió euró értékben, míg Magyarország a harmadik legnagyobb beszállító volt, 69 millió euróval. Ioan Ladoși szerint a hazai fogyasztás belföldről való fedezéséhez a jelenlegi állománynak minimum a duplájára, de lehet, hogy akár 10 millió egyedre lenne szükség. Jelenleg az egy főre eső átlagos hazai húsfogyasztás 65,5 kg, ennek kb. felét, 32,9 kg-t a disznóhús teszi ki.  

Kevés gazdát kártalanítottak

A sertéspestis miatt az állatállományukat elveszítő gazdákat elvben kártalanítja az állam. Eddig azonban mindössze 220 ezer lej kártérítést fizettek ki Geronimo Brănescu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke szerint. Az intézményvezető közölte: eddig országszerte 1 890 gazdaságot és sertésfarmot érintett a kór. A 220 ezer lejt 84 gazda kapta, 681 iratcsomó még elbírálásra vár.

Az összkárt 6,789 millió lejre becsülik – mondta el Brănescu. Kifejtette: 11 nagy sertésfarmon is kimutatták a vírus jelenlétét, ezekben összesen 73 351 sertést pusztítottak el. Erdélyben Szatmár megyében hat, Biharban 28 gócot tartanak számon, Szilágy megyében eddig csak vaddisznók estek áldozatul a kórnak. Az már bizonyos, hogy összesen 350 ezer sertést kell levágni országszerte, és ez a szám még nőhet.

A mezőgazdasági miniszter védekezik

A gazdág, a húsipari munkáltaltatók és az államfő is a kormányt, pontosabban a mezőgazdsági minisztériumot okolják a sertéspestis megfékezhetetlen terjedéséért. Klaus Johannis szerdán elhangzott vádjaira reagálva Petre Daea mezőgazdasági miniszter közölte: a kormány helyesen, gyorsan és hatékonyan járt el ebben az ügyben.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy az első sertéspestisgóc 2012-ben jelent meg a román-ukrán határon, míg Romániában 2017. július 31-én jelent meg az első fertőzött állat. "Ez azt jelenti, hogy a kormány nem várt karban tett kézzel, helyesen és gyorsan intézkedett és 2017. október 15-re megtisztította a területet" - mutatott rá a miniszter. Hozzátette: 2017. október 15-e és 2018. január 11-e között egyetlen beteg állat sem volt az országban, a kór akkor kezdett elharapódzni, amikor Tulceán is megjelent a vírus.  

Az államfő szerdai állásfoglalása szerint mindazoknak, akik eddig nem kezelték megfelelően ezt a válságot, vállalniuk kell a felelősséget. Legfőbb feladatként a kórokozó terjedésének megfékezését jelölte meg, valamint a pórul járt gazdák mielőbbi kárpótlását. Az elnök szerint a hatóságok nem megfelelő hozzáállása a csőd szélére sodorta a gazdákat. Emlékeztetett, hogy jelenleg tíz megyében több mint 700 fertőzőgóc szerepel nyilvántartásban. Az elnök szerint a dél-kelet-romániai farmok lassan mind megszűnnek, a kár értéke több tízmillió euróra emelkedett, illetve több ezer munkahely szűnt meg.

 Johannis figyelmeztetett, hogy jelentős kereskedelmi lehetőségektől estek el a román gazdák, aminek komoly következményei vannak a gazdaságra. Emlékeztetett, hogy a belföldi sertéshús-fogyasztás mintegy felét a kórokozó által sújtott kereskedelmi farmok biztosítják.

Az elnök szerint a hatóságok nem tájékoztatták idejében és hatékonyan a lakosságot a kórokozó terjedésének veszélyeiről. Úgy vélte, hogy "az igazságszolgáltatással háborúskodó kormány elfelejtett megküzdeni az afrikai sertéspestissel". Johannis szerint a kormány nem készült fel a beteg állatok elégetésére, az állatok szállításának nyilvántartása is hiányos, ami mind hozzájárul a kórokozó terjedéséhez.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X