• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 15°
      Temesvár
    • Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6590 LEI
    • 1 USD = 4.1340 LEI
    • 1 GBP = 5.3404 LEI
    • 100 HUF = 1.4427 LEI

2030-ra a harmadával nőhet a kidobott élelmiszerek mennyisége


-A A+

Harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig, minden másodpercben kb. 66 tonna étel mehet majd veszendőbe egy új jelentés alapján.

„2030-ra az évente kidobott élelmiszer mennyisége elérheti a 2,1 milliárd tonnát” – írja a Boston Consulting Group amerikai üzleti tanácsadó cég a friss tanulmányában. A jelentés szerzői szerint a probléma „aggasztó ütemben nő”, a hatékony megoldásokat még nem találta meg a világ. A kidobott élelmiszer mennyisége évente 1,9 százalékkal fog emelkedni 2015-től 2030-ig, a veszendőbe ment élelem dollárban kifejezett értéke pedig 1,8 százalékkal.

A fejlődő országokban a veszteség leginkább a feldolgozás alatt jelentkezik, a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál, akik gyakran túl sokat szereznek be, ezért ki kell dobniuk az ételt, vagy meg sem vásárolják, mert „nem felel meg az esztétikai követelményeknek”, ezért kerül a kukába.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései alapján az élelmiszer-veszteség és -kidobás számlájára írható a kibocsátott üvegházhatású gázok 8 százaléka a világon. Az ENSZ a probléma megoldására azt a célt tűzte ki, hogy a kiskereskedelmi és fogyasztói élelemkidobás csökkenjen a felére, a termelés, a szállítás és a raktározás közben pedig mérséklődjön a veszteség 2030-ig. De a jelentés szerint kicsi az esély a célok elérésére, ha a kormányok, a cégek és a fogyasztók „nem cselekednek sürgősen”.

A szerzők szerint a jó megoldások egyike az élelmiszerek környezetvédelmi címkéje, ami arról tanúskodik, hogy a gyártó elkötelezte magát a veszteség csökkentése mellett, de más eszközökre, állami rendeletekre is szükség van.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X