• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • -2°
    Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • -1°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -3°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • -1°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -5°
      Déva
    • Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • -2°
      Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Többet élnek az európaiak, de több a veszély is


-A A+

Emelkedett az európaiak várható élettartama, de az Európa-szerte egyenlőtlenül elért haladást kockázati tényezők veszélyeztetik, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális hivatalának szerdán közzétett jelentéséből. A hivatalnak 53 tagországa van.

A háromévente közzétett jelentés szerint 2015-ben a várható élettartam Európában átlagosan 77,9 év volt, több mint egy évvel több, mint 2010-ben volt. Ugyanakkor kirívóan nagy különbség van a várható legmagasabb és a legalacsonyabb élettartam között: Luxemburgban 83,1 év, míg Moldovában 71,6 év.

A várható élettartam emelkedésében elért haladás egyenlőtlen az országok között és azokon belül, így a nemek és a generációk között is – közölte Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális irodájának igazgatója. A nőknek magasabb a várható élettartama, jóllehet a különbség 6,6 évre csökkent a férfiakhoz képest.

Az európai nők átlagosan 81 évig élnek, míg a férfiak 74,5-ig. Franciaországban a nők a 86 évet is megérhetik, míg Oroszországban a férfiak átlagosan csak 65 évig élnek.

Hat kitűzött cél

A WHO európai régiójának tagországai 2012-ben hat célt tűztek ki 2020-ig, köztük az idő előtti halálozási arány csökkentését, a várható élettartam növelését, valamint az egészségügyhöz való egyetemes hozzáférés elősegítését.

Az elemzés szerint egyebek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás azok az életmóddal összefüggő kockázati tényezők, amelyek visszájára fordíthatják az elért haladást. A európai egészségügyi jelentés szerint csökkent a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és légúti megbetegedések miatti idő előtti halálozások száma.

Dohányzásban és alkoholfogyasztásban miénk az aranyérem

A jelentés azonban felhívta a figyelmet, hogy Európában dohányoznak a legtöbben a WHO hat régiójában. 2013-ban a 15 év fölötti európaiak nagyjából 29 százaléka dohányzott. Görögországban és Szerbiában több mint 40 százalék volt ez az arány, míg Üzbegisztánban csak 13.

A felnőttek alkoholfogyasztás is Európában a legmagasabb a világon, 2014-ben nagyjából 8,5 liter tiszta alkohol jutott átlagosan egy főre. Litvániában isznak a legtöbbet, ott átlagosan fejenként 15 liter tiszta alkoholt fogyasztottak a négy évvel ezelőtti adatok szerint, míg Macedóniában az egy főre jutó tiszta alkohol 1,1 liter volt.

2016-ban Európa lakosságának csaknem 59 százaléka volt túlsúlyos, 23 százaléka pedig súlyosan elhízott.

A WHO-jelentés megjegyezte, hogy javult az oltási arány a gyerekek körében, de mivel az idén többször felütötte a fejét a kanyaró, a 41 ezret is meghaladta a megbetegedések száma, és ezért növelni kell a vakcinázási arányt.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X