Frontális támadást indított Klaus Johannis a kisebbségek anyanyelvhasználata ellen

Az RMDSZ által javasolt három módosítás mellett két olyan, a kisebbségi anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezés miatt is megtámadta kedden az államfő az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet, amelyek a jelenlegi közigazgatási törvényben is szerepelnek. Klaus Johannis egyik fő érve az, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román”. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az államfő eljárását felháborítónak tartja.

Az ellenzéki pártok után az államfő is alkotmányossági óvást emelt kedden a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási törvénykönyv ellen. Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező, vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Klaus Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.

Románia hivatalos nyelve a román

Az államfő kifogásában több helyen is hivatkozik az alkotmány 3. cikkelyére, amely szerint Románia hivatalos nyelve a román. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely - amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni - Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a "jelentős kisebbségi számarány" esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró törvénykönyv viszont a - 20 százalékban megállapított - jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának "lehetőségéről" rendelkezik (a "jelentős" kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy "kötelező" e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat "kiváltságos" helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon - szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő - nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni.

Az önkormányzati ülésen csak románul lehet beszélni

Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a - jelenleg is hatályos - rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, ha a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Nem a kétnyelvű utcanévtáblákra

Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból.

Kifogásolja azt a törvénykönyvben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

A szerzett jogokat sem szavatolná

Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Ha a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

Az alkotmány azokban a közigazgatási egységekben kötelezi a helyi hatóságokat és központi közigazgatás helyi képviseleteit, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználat lehetőségét a nemzeti kisebbségekhez tartozó számára, ahol az illető kisebbség "jelentős számarányt" képvisel.

Cseke Attila: felháborító az államfő eljárása

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila súlyosnak nevezte, hogy az államfő olyan kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezéseket is megtámadott, amelyet a jelenlegi közigazgatási törvény is tartalmaz. „A Johannis által kifogásolt rendelkezések közül kettő 17 éve érvényben van, és egy az egyben átkerült a jelenlegi közigazgatási törvényből a törvénykönyvbe. Erre most az kiderítette, hogy alkotmányellenes” – jelentette ki a politikus a Maszolnak. Cseke Attila emlékeztetett, hogy korábban Klaus Johannis az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező módosításait is megtámadta az alkotmánybíróságon.

A szenátusi frakcióvezető az államfő eljárását felháborítónak nevezte. Mint fogalmazott, tünetértékűnek tartja, hogy a román politikai elitet az infrastruktúra korszerűsítésénél jobban érdekli a kisebbségi jogok visszanyesése. „Ma jelentették be, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben. Ez az óriásberuházás többek között azért jöhetett létre, mert Magyarországon vannak autópályák. De a román politikai osztályt jobban érdekli, hogy hova tűzték ki a székely zászlót, mint az, hogy legyenek végre az országban autópályák” – nyilatkozta Cseke Attila.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?