• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • -3°
    Kolozsvár
    • -6°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -6°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -4°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -6°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • -2°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -6°
      Beszterce
    • -5°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • -1°
      Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • -2°
      Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Az autonómiáról Tusványoson: már most is lehetne alulról építkezni Székelyföldön


-A A+

Az előző években megszokottnál kisebb hévvel ütköztették nézeteiket az erdélyi magyar szervezetek képviselői pénteken Tusványoson arról, hogy mi a járható útja a székelyföldi autonómia megvalósításának. Ehhez nyilván hozzájárulhatott a kérdésről az év elején elfogadott hárompárti állásfoglalás, amelyet a „Nyolc szék vagy három megye? Vita Székelyföld autonómia-tervezetéről” című pódiumbeszélgetés résztvevőinek mindegyike (az RMDSZ, az MPP, az EMNP és az SZNT egy-egy képviselője) fontos kiindulópontnak nevezett.

A véleménykülönbségek elsősorban annak a kérdésnek a megválaszolásakor mutatkoztak meg, hogy „mikor lesz időszerű” az autonómiatervezet beterjesztése a parlamentbe? A felvetés természetesen az RMDSZ által kidolgozott jogszabályra vonatkozott, mert a SZNT tervezetét az MPP-s Kulcsár Terza József beterjesztése nyomán már le is szavazták idén tavasszal a honatyák.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Székely István válaszában elmondta: a szövetség álláspontja nem változott, akkor nyújtja majd be a tervezetét a parlamentbe, amikor legalább vitát lehet erről a kérdésről folytatni. „Tapasztalataink szerint előbb partnereket kell ehhez találnunk. Az önmagában nem elégséges, hogy a román képviselők és szenátorok úgymond szokják a témát, ezt igazolja az SZNT tervezetének sorsa is” – jelentette ki.

Az SZNT elnöke, Izsák Balázs ezzel szemben úgy vélte, hogy „a holnap társadalmát emberi akaratok irányítják”, és csak a magyar szervezeteken múlik, melyik az a pillanat, amikor az autonómiatervezetet tematizálni kell. „Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a magyarok autonómiát akarnak. Ha azt hajtogatjuk, hogy még nem aktuális, akkor a románok fejével gondolkodunk, az ő jövőképüket követjük. Az autonómia aktuális, tematizálni kell, a román nemzettársaknak meg kell érteniük, hogy erről nem mondunk le” – szögezte le a Székely Nemzeti Tanács vezetője.

Izsák szerint a „rendíthetetlenség, pontos jövőkép hatalmas erőt” jelent ezen a téren, és ezt igazolja az is, hogy az SZNT tervezetének harmadszori benyújtásakor a jogszabályt véleményező Törvényhozási Tanács kivette a jelentéséből a korábbi kifogásainak egy részét, mert sikerült meggyőzni a testületet arról, hogy abszurd ellenérveik is voltak. Megjegyezte, nem igaz az, hogy a Kulcsár Terza József által benyújtott tervezetet „lesöpörte” volna az asztalról a parlament. „Csak elutasították, és erre számítottunk is” – jegyezte meg.

Izsák Balázs álláspontjához részben csatlakozott az EMNP-t képviselő Bálint József is, aki szerint „minél gyakrabban kell ismertetni” az autonómia kérdését román többséggel. „A románok akkor fogják megérteni, hogy mit akarunk, ha ezt megértetjük velük. Ha csak egymással beszélünk róla, nem ismerik meg a szándékainkat” – fogalmazott. Megjegyezte: mivel egyelőre az SZNT-tervezet került közvitára, ez került be a parlamentbe is, az EMNP ezt támogatja. Szerinte nem tudni még, hogy az RMDSZ tervezetének mekkora az elfogadottsága.

Kulcsár Terza József parlamenti tanácsadója, Sánta Imre is úgy vélekedett, hogy az autonómiatervezet parlamenti beterjesztése „mindig időszerű”. Szerinte tapsot érdemel az MPP képviselője, amiért ezt megtette (kérésére Kulcsár ezt a tapsot meg is kapta a panelbeszélgetés közönségétől). Elismerte, hogy a tervezetről nem volt érdemi párbeszéd a parlamentben, de azért voltak pozitív visszajelzések. „Vannak román politikusok, akik nem vállalják fel, de nem tartják ördögtől valónak az autonómia kérdését” – mondta Sánta Imre. Hozzátette: a tervezet napirenden tartásáról nem mondanak le, ősszel a parlamentben vitafórumokat szerveznek az autonómiáról szakértők bevonásával.

A beszélgetés címe egy félreértés

A kérdés kapcsán, hogy mi a különbség az RMDSZ és az SZNT tervezete között, Székely István tisztázta, hogy a panelbeszélgetés címe „Nyolc szék vagy három megye?” voltaképp egy félreértésen alapul. Ezt megelőzően ugyanis Izsák Balázs felhánytorgatta: a hárompárti nyilatkozat is arról szól, hogy az aláírók az autonómiát Székelyföld történelmi határai között képzelik el, ennek ellenére az RMDSZ tervezete nem a történelmi székely székekből indul ki.

„Aki a székely székek létezését tagadja, az a székelyek identitását tagadja. Minden székely embernek erőteljes kötődése van a szülőföldjéhez, van egy széki identitás is. Vissza kell állítani a széki autonómiát, mint közigazgatási alegységet a Székelyföldön belül” – fejtegette az SZNT elnöke.

Válaszában Székely István kifejtette: a megyék nyilvánvalóan mesterséges képződmények, de az országban egyelőre ezek a közigazgatási egységek az adottak. A RMDSZ tervezete szerint ezért az autonómiát a Maros, Hargita és Kovászna megye területén élő magyar közösségnek kell biztosítani. „A három megyéből kell kiindulni, és a helyi népszavazások útján dőlne el, hogy melyek azok a települések, amelyek nem akarnak a történelmi Székelyföld részei lenni” – magyarázta.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke ezért fenntartja, hogy a hárompárti nyilatkozatban az autonómiával kapcsolatos alapelveket sikerült a magyar szervezeteknek rögzíteniük. „Fontos, hogy az alapértékekben konszenzus van. Például abban, hogy a közösség megamaradása olyan jogosítványokat igényel, ami autonómiát feltételez” – fogalmazott Székely István. Szerinte a három magyar párt álláspontja csak abban tér el, hogyan lehet megvalósítani az autonómiát. „Az autonómiához vezető út sokfélesége több lábon való állást is jelent, ami pozitívum” – jegyezte meg.

Mit jelent a székelyeknek az autonómia?

Vita alakult ki a panelbeszélgetésen arról, hogyan kellene az autonómia fogalmát közelebb vinni a székely emberekhez. Ennek kapcsán Székely István arról beszélt, hogy ezt a fogalmat mindenekelőtt tartalommal kell felölteni. Idézett egy felmérést, amely szerint a székelyföldiek számára az autonómia szó főként annyit jelent, hogy ők dönthetnek a saját ügyeikről. Ezért szerinte a törvény paragrafusán túl konkrét példákat kell számukra felsorolni arra, hogy a mindennapokban hogyan lehetne jobban gazdálkodni a székelyföldi erőforrásokkal.

Izsák Balázs erre úgy reagált, a székelyeket nem kell megtanítani arra, hogy mi az autonómia, mert ők ezt tudják. „A székelyföldi falvakban mindig egy rend szerint éltek az emberek, ez a rend történelmi emlékezetben jelen van. Nem kell elmondani nekik az autonómia lexikonbeli meghatározását” – jelentette ki. Ugyanakkor emlékeztetett: az SZNT egy útmutatót is kiadott arról, hogy kapcsolódnak a tervezetében szereplő politológiai terminusok ehhez a székely rendhez.

„Az alulról jövő önszerveződést segíteni kell”

Részben Izsák Balázs szavaira reflektálva, részben pedig panelbeszélgetés konklúziókat levonva Székely István arra hívta fel a figyelmet: a székelyföldi közösség a hagyományait most is gyakorolni tudja, ha akarja. „Azt látom, hogy itt vitatkozunk papírokról, tervezetekről, és ez valóban fontos. De legalább ilyen jelentősége van az alulról jövő önszerveződésének, amit segíteni kell” – szögezte le.

Az ügyvezető alelnök emlékeztetett arra is: van egy generációváltás a székelyföldi önkormányzati vezetőknél, és nagy jelentősége van az építkezéseknek. „A Székelyföldön való építkezéshez kell utólag törvényeket igazítani. Csíknak és Udvarhelyszéknek félre kell tenniük a vitáikat, és partnereknek kell lenniük közös projektekben” – jelentette ki.

A hallgatóságból érkező kérdésre reagálva Székely István cáfolta, hogy az RMDSZ ellenfélnek tekintené azokat a szervezeteket, amelyek másképp gondolkoznak az autonómiáról. „A jövőkép kapcsán 90 százalékos átfedés van, a különbségek a hogyanban nyilvánulnak meg” – fogalmazott. Leszögezte: már rég nincs vita az RMDSZ-ben arról, hogy szükséges-e az autonómia. „Kétségtelenül vannak mulasztásaink, de nem az, hogy nem terjesztettük még be a tervezetet. Nemzetközi szinten most sokkal nehezebb a helyzet, a kilencvenes években elmulasztott munkát most nehéz pótolni” – mondta az ügyvezető alelnök.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X