A nyelvi jogok bővítését is megtámadta az ellenzék az alkotmánybíróságon
  • 2018. szeptember 19., szerda
    Vilhelmina
  • 17°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • 13°
      Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 15°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 14°
      Sepsiszentgyörgy
    • 22°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 20°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 13°
      Déva
    • 21°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 20°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 22°
      Temesvár
    • 14°
      Brassó
    • 20°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

A nyelvi jogok bővítését is megtámadta az ellenzék az alkotmánybíróságon


-A A+

A közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló rendelkezéseit is támadja az alkotmánybíróságra benyújtott óvásában az ellenzék ötven törvényhozója – tudtuk meg csütörtökön Cseke Attilától, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjétől.

Mint korábban írtuk, a taláros testülettől 28 USR-s, 13 PMP-s, hat független és három liberális párti (PNL) képviselő kérte a törvénykönyv előzetes normakontrollját. Az alkotmányossági kifogásokat tartalmazó óvás benyújtásához 50 aláírásra volt szüksége az ellenzéknek, és ez a feltétel végül a PNL három képviselőjének hozzájárulásával teljesült – emlékeztetett az RMDSZ politikusa.

„A PMP magyarellenes hozzáállása nem lep meg, hiszen eddig is ismert volt a nacionalista magatartásuk. Az USR és a PNL felelőssége ilyen szempontból nagyobb, és tőlük azt várjuk el, hogy hagyjanak fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal. Ez utóbbi két pártnak nagy az erdélyi beágyazottsága, mégsem értik meg, hogy ha a nyelvi jogok bővülését támadják, akkor nem az RMDSZ-t, hanem a magyar közösséget támadják” – fogalmazott Cseke Attila.

A szenátor elmondta, az ellenzék a húsz oldalas óvásában négy oldalon keresztül a nyelvi jogok bővítését szolgáló RMDSZ-es javaslatokat kifogásolja. Így támadják az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozására, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációra és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket is.

Idén márciusban a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újralapításáról szóló törvény is az ellenzék óvása nyomán bukott meg az alkotmánybíróságon. A jogszabály ellen akkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Népi Mozgalom Pártja (PMP) emelt alkotmányossági kifogást. A két ellenzéki alakulat beadványa szerint a marosvásárhelyi tanács hatáskörében áll átszervezni bármely, területileg hozzá tartozó oktatási intézményt, nincs szükség ehhez a parlament beavatkozására. A taláros testület szoros szavazattöbbséggel hozta meg döntését.

Azt is támadják, ami nincs a törvényben

Cseke Attila tájékoztatása szerint az ellenzéki képviselők az óvásban hosszasan ecsetelik, hogy a székely megyék prefektusai eddig ki tudtak állni a román nemzeti szimbólumok védelmében, ám a közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése esetén ezt többé nem tehetik meg. „Azt kifogásolják, hogy a jogszabályba az RMDSZ javaslatára végül nem került be az eredeti tervezetből az a rendelkezés, miszerint a prefektusnak egy fajta ügyészként jogában áll az önkormányzatoknál helyszíni szemlét tartani, ha felmerül a törvénysértés gyanúja” – magyarázta a frakcióvezető.

Az ellenzék a törvénykönyv más rendelkezéseit is támadja: többek között az önkormányzati elöljárók különnyugdíjára vonatkozó előírást, a prefektus jogállásának megváltoztatását. „Meglehetősen szakmaiatlan érveik vannak. Azt is kifogásolják például, hogy bizonyos kérdésekről ezentúl a helyi tanácsosok nem kétharmados, hanem egyszerű többséggel döntenek. Az alkotmány azonban nem tartalmaz erre vonatkozóan semmilyen előírást” – részletezte Cseke.

A szenátor nem tudta megjósolni, hogy sikeres lesz-e az ellenzék óvása, és arról sincsenek információi, hogy mikor tárgyal róla az alkotmánybíróság. Ám tekintettel arra, hogy a taláros testület a büntető törvénykönyvvel és a büntetőeljárási törvénykönyvvel kapcsolatos kifogásokat is csak szeptemberben vizsgálja meg, a közigazgatási törvénykönyv is leghamarabb ősszel kerülhet terítékre. Ez nyilván azt is jelenti, hogy a jogszabály addig nem léphet hatályba.

A PMP volt a nacionalista hangadó

Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (PMP) származik, amely nyíltan magyarellenes szólamokkal támadta a kormánykoalíciót a közigazgatási törvénykönyv elfogadása miatt.

Mint korábban írtuk, a törvénykönyv hétfő esti elfogadását követően Marius Pașcan PMP-képviselő, volt Maros megyei prefektus azt vetette képviselőtársai szemére, hogy a kisebbségi nyelveket is hivatalossá tették a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt meghaladó településeken, holott az alkotmány szerint az ország egyedüli hivatalos nyelve a román.

A magyarellenességéről elhíresült politikus szerint a közigazgatási törvénykönyv az RMDSZ régi tervét, az "úgynevezett Székelyföld" etnikai enklávévá alakítását eredményezi, hiszen a prefektusi hivatal és helyi tanácsok álláshirdetéseinél a magyar nyelv ismerete is követelmény lesz, és ezzel kizárják a románokat a helyi közigazgatásból.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X