FRISSÍTVE – Bővülnek a nyelvi jogok – elfogadta a parlament a közigazgatási törvénykönyvet
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 16°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • 11°
      Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 12°
      Kovászna
    • 11°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 12°
      Sepsiszentgyörgy
    • 17°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • 11°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 15°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 12°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

FRISSÍTVE – Bővülnek a nyelvi jogok – elfogadta a parlament a közigazgatási törvénykönyvet


-A A+

Döntő házként elfogadta hétfő este a képviselőház a közigazgatási törvénykönyvet. Az RMDSZ szerint a jogszabály európai szellemiségű, biztosítja a kisebbségek anyanyelvhasználatát és erősíti az önkormányzatok önrendelkezését.  A törvénykönyv hatályba lépéshez elvileg már csak az államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól. FRISSÍTÉS: Cseke Attila szenátor a Maszolnak elmondta, három rendelkezést is bevezettünk a törvénykönyvbe a bővített anyanyelvhasználati jogok alkalmazási módszertanához kapcsolódóan.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szavazás után elmondta, hogy új alapokra helyezték Románia közigazgatását. Hangsúlyozta, hogy az országnak nagy szüksége volt már egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban igencsak komoly gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek, amelyek többnyire a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódtak.

Garanciák kerültek a törvénybe

Korodi emlékeztetett arra is, hogy februárban a parlament elé terjesztett törvénykönyvhöz viszonyítva a hétfőn elfogadott változat majdnem teljes egészében a parlamenti szakbizottságban újraírt és átdolgozott változat. A közigazgatási törvénykönyvet vitató parlamenti különbizottságában az elmúlt öt hónapban az RMDSZ-t Cseke Attila szenátor képviselte.

„A képviselőházban zajló parlamenti vita alatt megőriztük a szenátusban elfogadtatott javaslatainkat a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozóan, valamint további garanciákat vittünk bele a törvény szövegébe: így az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtti időszakban érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni” – idézte az RMDSZ közleménye Korodi Attilát.

A frakcióvezető hozzátette, hogy a törvénykönyv szövege az RMDSZ szakpolitikusainak munkája révén olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek arra kötelezik Romániát, hogy számos nemzetközi egyezményben foglalt, az ország által ratifikált nyelvhasználati jogokra vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatba ültesse.

Így bővültek a nyelvi jogok

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a két ház együttes közigazgatási szakbizottságának tagja azt nyilakozta: „öt hónap megfeszített szakbizottsági munkát követően kijelenthetjük, hogy jelentős előrelépést értünk el a közigazgatási törvénykönyv kidolgozásában”.

A politikus emlékeztetett: elérték, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Az RMDSZ javaslatára anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. Tisztáztuk, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat.

Az szenátusi frakcióvezető továbbá kiemelte azt a fontos eredményt is, amely által sikerült megerősíteni az önkormányzatiságot: ezután a megválasztott önkormányzati vezetők munkáját nem zavarhatja meg kinevezett tisztviselő.

Csökkent a prefektusok hatásköre

A politikus szerint az RMDSZ által javasolt módosításokkal sikerült közelebb vinni a közintézményeket az állampolgárokhoz, decentralizáltak olyan folyamatokat, amelyek teljesen fölöslegesen voltak központosítva. Így 2019. január 1-től a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás átkerül a prefektus alárendeltségéből a megyei önkormányzatok hatáskörébe.

„Elértük továbbá, hogy a prefektusok hatásköreit visszaszorítsák alkotmányos keretek közé, hiszen a közigazgatási törvénykönyv eredeti változata túlzott, plusz hatáskörökkel ruházta volna fel a prefektusokat” – taglalta Cseke Attila. Hozzátette, hogy az RMDSZ az elmúlt öt hónap alatt is a szakmaiság és a közösség képviselete iránti elkötelezettség érdekében fejtette ki tevékenységét és meggyőződése, hogy az erdélyi magyarság egy jobb és kisebbségbarát közigazgatási törvénykönyv alapján élhet szülőföldjén.

Cseke Attila: optimista vagyok

FRISSÍTÉS: Nem egy teljesen új nyelvhasználati módszertant kell kidolgozni, hanem a már meglévőt kell bővíteni. De előbb Klaus Johannis államelnöknek ki kell hirdetnie a hétfőn elfogadott törvénykönyvet ahhoz, hogy 90 napon belül elkészülhessen a jogszabálycsomag alkalmazási módozata – fogalmazott a kérdésünkre Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

„Három rendelkezést is bevezettünk a törvénykönyvbe, ami a bővített anyanyelvhasználati jogok alkalmazási módszertanának kidolgozásához kapcsolódik. A már hatályos anyanyelvhasználati törvényeknek már van módszertana, így ezeket csupán bővíteni kell. A szakminisztériumnak 90 napon belül kell beterjesztenie a módosított változatot, amelynek alapján a helyi és megyei önkormányzatoknak a saját szabályzataikat ki kell egészíteniük, ennek határideje pedig szintén 90 napos” – mondta el a szövetség politikusa.

Hozzátette: az anyanyelvű formanyomtatványok tekintetében is pontos, 90 napos határidőt ír elő a törvénykönyv átmeneti záró rendelkezése, ezek kidolgozása és kormányhatározat formájában való beterjesztése a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hatásköre.

Cseke Attila említést tett a szakbizottságban a Népi Mozgalom Párt (PMP) részéről tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásról is. „Ők ugye említették, hogy megpróbálják megtámadni a jogszabálycsomagot az alkotmánybíróságon. Lássuk, hogy meglesz-e ehhez az elegendő aláírásuk, támogatásuk” – tette hozzá a szenátor.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X