Anyanyelvhasználati jogok: újabb módosulásokkal egészült ki a közigazgatási törvénykönyv

Újabb módosításokkal egészítette ki az RMDSZ a szenátusban már elfogadott anyanyelvhasználati jogokat a közigazgatási törvénykönyv tervezetét megvitató különbizottságban. Ezek kidolgozásakor az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) kolozsvári civil csoport szakmai javaslatait is figyelembe vették a szövetség parlamenti politikusai – tudtuk meg Porcsalmi Bálint ügyvezető elnöktől.

Az RMDSZ csütörtökön közölte: a tervezet szerdai különbizottsági vitáján a félreértelmezések és esetleges viták elkerülése érdekében rögzítették azt is, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni. Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását.

Cseke Attila, a közigazgatási törvénykönyvet vitató parlamenti különbizottság tagja elmondta, a szenátusi munkálatok összesen 70 módosító javaslatának mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvénykönyv szövegében, amelyet az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb öt módosítással egészítettek ki. 

A politikus tájékoztatása szerint a tervezet várhatóan jövő héten kerül a képviselőház asztalára. „Tartalmaz minden, számunkra fontos elvet, közigazgatási és kisebbségvédelmi szempontból is jelentős eredményeket értünk el: bővülnek anyanyelvhasználati jogaink, a prefektus hatalmát alkotmányos keretek közé szorítottuk vissza, erősödik az önkormányzatiság, és decentralizáció révén javulnak a közszolgáltatások, mint például a jogosítvány-kibocsátás és a gépjárműbejegyzés” – összegezte Cseke Attila.

A közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a politikus szerint a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése. A szenátor emlékeztetett: a szenátusi munkálatok során négy pontban sikerült eredményt elérnie az RMDSZ-nek kisebbségi szempontból:

  • ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot
  • kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra
  • anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban.
  • ezután nem lesz kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok

További RMDSZ-javaslatok

Az RMDSZ javaslatára a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is előírja a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára a törvénykönyv tervezete. „Mostanáig a jogszabály csak annyit írt elő, hogy a közigazgatási intézmények alkalmazottainak a hatályos törvények betartásával kell végezniük tevékenységüket. Ezt egészítettük ki azzal, hogy minden olyan nemzetközi egyezmény betartása is kötelező lesz, amelyet Románia aláírt. Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény” – fogalmazott a szenátor.

Az RMDSZ kezdeményezésére a tervezet arra kötelezi a kormányt, hogy a közigazgatási törvénykönyv hatályba lépését követő 90 napon belül dolgozza ki az anyanyelvhasználati jogokról szóló rendelkezések alkalmazási normáit.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?