• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • -1°
    Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • -1°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -3°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -5°
      Déva
    • Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • -2°
      Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Meghamisították a legfelsőbb bíróság volt elnökének aláírását?


-A A+

Nem érti a legfelsőbb bíróság volt elnöke, Nicolae Popa, miért szerepel az aláírása a 2009. szeptember elsejéig általa vezetett intézmény és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) között megkötött együttműködési megállapodáson.

Mint ismert, a dokumentum titkosságát feloldották és hétfőn nyilvánosságra hozták. Így derült ki, hogy a megállapodást 2009. szeptember 2-án Laura Codruta Kövesi akkori legfőbb ügyész, George Maior, a SRI akkori vezetője és Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság akkori elnöke írta alá.

Csakhogy Popa azt állítja: nem írhatta alá a dokumentumot, mert 2009. szeptember elsején nyugdíjba vonult. A volt bíró ezért kedden megjelent a legfelsőbb bíróságon, ahol megbeszélést folytatott az intézmény jelenlegi vezetőjével, Cristina Tarceával. Ezt követően magához vette a megállapodás egyik példányát, valamint a nyugdíjazásáról szóló dokumentumokat.

A legfelsőbb bíróság székhelyéről távozóban Nicolae Popa megismételte: nem érti, hogy került az aláírása a kérdéses megállapodásra, mert ő nem látott el kézjegyével ilyen jellegű dokumentumot. „Katasztrófa, ebben van” - mondta a megállapodás tartalmára utalva. Közölte: egyelőre nem kér grafológiai vizsgálatot, előbb tanulmányozni akarja a dokumentumot.

Mint ismert, megállapodást hétfőn a SRI hozta nyilvánosságra, miután a hírszerzés vezetője, Eduard Hellvig kezdeményezte a titkosítás feloldását. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy a kilenc évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelenleg semmilyen titkot nem sért, ezért nyilvánosságra hozható.

A titkos megállapodás hét oldalon szabályozza a három intézmény együttműködését olyan ügyekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik. A megállapodás információcserére és a három intézmény tevékenységének összehangolására kötelezte a feleket. Közös informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek biztonságosságát a hírszerzés szavatolta.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X