Cseke Attila: évtizedes demagógiának vetettünk véget a prefektus jogállásának módosításával
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

Cseke Attila: évtizedes demagógiának vetettünk véget a prefektus jogállásának módosításával


-A A+

Hétfőn kerül a szenátus plenáris ülésének napirendjére a közigazgatási törvényköny tervezete, amelynek bizottsági vitája már a napokban véget ér – tudtuk meg Cseke Attilától, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjétől, aki szerint vélhetően az ülésszak végéig el is fogadja a parlament a törvénykönyvet.

A politikustól megkérdeztük: orvosolja-e a prefektusi hatáskör esetleges bővítése okozta problémákat az, hogy korábban a tervezetet megvitatásával megbízott parlamenti bizottság elfogadta azt a módosítást, amely szerint ez a tisztség visszakapja régi jogállását: ismét a kormány politikai képviselői, vagyis közméltóságok, nem pedig magas rangú köztisztviselők lesznek ezen túl a prefektusok és alprefektusok.

„A kettő össze is függ, meg nem is. A legfontosabb továbbra is az, hogy ezek a hatáskörök az új törvénykönyvben is az alkotmányos határok között maradjanak. Ne legyenek egyéb hatáskörei is a prefektusnak, hiszen ezeket csak a későbbiekben, alaptörvény-módosítással lehetne esetleg bővíteni. Más kérdés azonban az, hogy milyen jogállása van a prefektusnak. Ez egyfelől a kinevezés és leváltás tekintetében fontos, de ugyanakkor alkotmányossági kérdést is felvet” – mondta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, aki emlékeztetett: az alkotmányos előírások szerint a prefektus a kormány helyi képviseletét látja el, illetve a dekoncentrált intézmények működését ügyeli fel.

„Alkotmányossági szempontból az a korrek  tehát, ha őt a kormány nevezi ki. Mivel a kormány maga egy politikailag kinevezett testület, amely felhatalmazást és megbízást a parlamenttől kap, így ésszerű, hogy a prefektusi tisztség is politikai legyen” – vélte Cseke Attila. Hozzátette: ez az érv hangzott el és kapott többséget korábban a közigazgatási törvényköny tervezetét vitató különbizottságban is.

„Amit az eddigiekben láttunk a prefektus tisztsége körül, az több mint tíz éve tartó demagógia. Mindannyian tudjuk, hogy a megyékben majdnem minden esetben azok lettek prefektusok és alprefektusok, akiket a különböző politikai szervezetek, pártok küldtek bevizsgázni köztisztviselőnek, hogy aztán onnan tisztségbe helyezzék őket. Ennek ebben a formában semmi értelme nem volt” – mutatott rá az RMDSZ politikusa. Hozzátette: pozitívumnak tekinti, hogy ezt a jogállást immáron tisztázzák az új törvénykönyvben.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X