FRISSÍTVE-Autonómia-törvénytervezet: a szenátusban sincs áttörés
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 17°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 20°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 20°
      Székelykeresztúr
    • 22°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 23°
      Arad
    • 16°
      Gyulafehérvár
    • 23°
      Nagyvárad
    • 23°
      Beszterce
    • 20°
      Déva
    • 21°
      Nagybánya
    • 18°
      Marosvásárhely
    • 20°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 16°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 22°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

FRISSÍTVE-Autonómia-törvénytervezet: a szenátusban sincs áttörés


-A A+

FRISSÍTVE-A képviselőház után a szenátus is megvitatta szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek. A román pártok képviselői alkotmányellenesnek és sértőnek minősítették Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetét.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, -a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják.

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után számunkra elfogadhatatlan, hogy a székelyföldi magyar közösség valós igényét a parlament, mint törvényhozói hatalom egy egyszerű nemmel, és érdemi vita hiányában tudja le” – mondta a szenátor a felsőház plenáris ülésén. Hozzátette: a törvényhozó testületnek az állampolgárok igényét figyelembe véve kellene törvényt alkotnia, így a román pártok autonómia-tervezet ellen szóló riogatásai és félrevezetései messze nem egy európai szemléletet tükröznek.

„Azt szeretnénk, ha a törvényhozói hatalom érdemben tárgyalná és figyelembe venné autonómia igényünket, tervezetünkhöz konstruktívan járulna hozzá javaslatokkal, hiszen ez európai, jól működő példákra alapszik. Azonban úgy tűnik száz év sem volt elég ahhoz, hogy a román társadalom megértse, hogy a magyar közösség értékalkotó tényezője Romániának, nem elvenni akarunk, hanem hozzáadni” – mutatott rá Tánczos a száz éves román államiságra utalva.

Győzelmes, kudarcos közös történelem

A székelyföldi politikus úgy vélte: a parlament már vitatott meg hasonló törvénytervezetet, a gond pedig továbbra is az, hogy ezek a viták nem korrektek, nem nyíltak. Rámutatott: 2018-ban, a centenárium évében tisztességesnek és empátiával telinek kellene lennie a többség és kisebbség közötti párbeszédnek. „A románok és magyarok közös történelmében számos olyan pillanat volt, amikor az egyik győzelme a másik történelmi katasztrófájához vezetett. De meg kell találnunk azokat a közös pontokat, kapaszkodókat, amelyek mentén együtt tudunk tovább menni, és a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nyilatkozat egy ilyen mozzanata volt a közös történelmünknek” – utalt a további dialógus szükségszerűségére Tánczos.

Végezetül mintegy következtetésként hozzátette: ma Európa jó példák hosszú sorával bizonyítja, hogy meg lehetett találni a megoldást a kisebbségek problémáira. „Csak az nem látja, aki nem akarja, hogy Belgiumban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban már léteznek és működnek azok a különböző autonómiaformák, amelyekkel akár területi, akár kulturális, akár nyelvi önrendelkezési jogot biztosítottak az ott élő nemzeti kisebbségek számára” – mondta a szenátor.

Titus Corlățean: nincs magyar közösség, csak kisebbség

Titus Corlățean volt külügyminiszter, Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a kisebbségvédelmi keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a „budapesti iskolának” tulajdonította, és elutasította a „magyar közösség” kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt  „nemzeti kisebbség”  fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirteș szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy a statútum az alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat, vagyis székeket vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, tehát sértenék az állam egységének elvét.

A csaknem háromnegyedórás vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki szenátorok a románsággal szemben tiszteletlen elkülönülési törekvésként értelmezték és elítélték az autonómia-statútum tervezetét.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.

A címlapfotó forrása: Maszol



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X