Elvetette a székelyföldi autonómiatervezetet a szenátus közigazgatási bizottsága
  • 2018. szeptember 19., szerda
    Vilhelmina
  • 16°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 11°
      Kovászna
    • 11°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 19°
      Arad
    • 16°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 15°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 15°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Elvetette a székelyföldi autonómiatervezetet a szenátus közigazgatási bizottsága


-A A+

A parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága érdemi vita nélkül negatívan véleményezte kedden a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Az ülés után Kulcsár-Terza József az MTI-nek elmondta: a bizottság tagjai közül egyedül Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szavazott igennel a tervezetre, a többiek ellene szavaztak.Kulcsár-Terza József elmondta: a törvény kezdeményezőjeként kapott szót a bizottságban, és arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Megjegyezte: Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák. Hozzátette: e tekintetben még a román többségű Moldovai Köztársaság is Románia előtt jár, hiszen területi autonómiát biztosít a gagauz kisebbségnek.

A képviselő elmondta: általános az a reagálás, hogy „etnikai alapú területi autonómiának” tekintik a székelyföldi törekvéseket, és erre hivatkozva foglaltak állást ellene. Hozzátette: elmagyarázta a bizottságnak, hogy nem etnikai alapon képzelik el Székelyföld területi autonómiáját. Azt a Székelyföld területén élő valamennyi állampolgár élvezhetné függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát.

Vita nélkül szavaztak

Kulcsár-Terza József elmondta: azt érzékelte, hogy a bizottság tagjai nem kívántak vitába bocsátkozni a törvénytervezet kapcsán. Fontosnak tartotta Cseke Attila hozzászólását, aki arról próbálta meggyőzni a bizottság tagjait, hogy vállalják a párbeszédet a kényes kérdésekről is. Kulcsár szerint Cseke a hozzászólásával azt bizonyította, hogy a magyarság egységes a kérdés megítélésében, még ha ő egyedül nyújtotta is be a törvénytervezetet.

A tervezetről a bizottsági tagok szavazata alapján készít jelentést a szenátus közigazgatási bizottsága, és a felsőházi plénum az elutasítást javasoló jelentés alapján fog szavazni.

A Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetét április 11-én elvetette a képviselőház plénuma. A szenátusban - amely az alkotmány értelmében döntő házként jár el bizonyos típusú törvénytervezetek esetében - az emberi jogi, a vallási, a kisebbségügyi, a jogi, a pénzügyi és a közigazgatási bizottságnak kellett véleményeznie a tervezetet, mielőtt az a plénum elé kerül.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X