Elvetette az autonómiatervezetet a szenátus kisebbségügyi bizottsága is
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 14°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • 10°
      Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 12°
      Kovászna
    • 11°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 17°
      Nagybánya
    • 13°
      Marosvásárhely
    • 17°
      Zilah
    • 18°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Elvetette az autonómiatervezetet a szenátus kisebbségügyi bizottsága is


-A A+

A parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte csütörtökön a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Az ülés után Kulcsár-Terza József az MTI-nek elmondta: a bizottság tagjai érdeklődést mutattak a tervezet iránt, de csak az RMDSZ-es Derzsi Ákos szenátor szavazott igennel a jogszabályra. A bizottság elnöki tisztségét betöltő Marius Nicoară kolozsvári liberális szenátor tartózkodott, a többi bizottsági tag pedig a kezdeményezés ellen szavazott.

Kulcsár-Terza József elmondta: a törvény kezdeményezőjeként kapott szót a bizottságban, és arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Megjegyezte: Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák.

A képviselő felidézte: emlékeztette a bizottság tagjait arra, hogy az erdélyi románság megígérte az autonómiát a magyaroknak 1918-ban, a gyulafehérvári nyilatkozatban, amikor a Romániával való egyesülésről döntött. Azt is elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-es mozgóurnás népszavazása azt jelezte, hogy a területi autonómia elérése Székelyföldön népakarat.

"Azt is megemlítettem, hogy Románia szeretne egyesülni azzal a Moldovai Köztársasággal, amelynek a területén gagauz területi autonómia működik. Feltettem a kérdést: megvonnák a gagauzoktól az autonómiát? Ha nem, akkor a gagauzoknak szabad, a székelynek pedig nem? - idézte fel a bizottsági érvelését a politikus.

Legalább nyíltan beszéltek az autonómiáról

Kulcsár-Terza József úgy vélte: hasznos volt benyújtani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiatervezetet, mert ez alkalmat adott arra, hogy nyíltan beszéljenek az autonómiáról. Azt is hozzátette azonban, hogy tapasztalata szerint a tervezetet véleményező szakbizottságok tagjai sem olvasták el a törvénytervezet szövegét. Véleményüket a tévék ellenkampánya és a pártutasítások alapján alakítják ki.

"Ha húsz évvel ezelőtt elkezdődött volna a meggyőző munka, akkor ma máshol állhatnánk" - sommázta véleményét az MPP politikusa, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakciójában tevékenykedik.

A Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetét április 11-én elvetette a képviselőház plénuma. A szenátusban - amely az alkotmány értelmében döntő házként jár el bizonyos típusú törvénytervezetek esetében - a jogi, a pénzügyi és a közigazgatási bizottságnak kell még foglalkoznia a tervezettel, mielőtt az a plénum elé kerül.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X