A Pro Európa Liga támogatja a történelmi régiókat

Románia történelmi régiók szerinti átszervezését sürgeti a Pro Európa Liga. Smaranda Enache társelnök arról beszélt szerda délelőtti sajtótájékoztatóján, hogy sem az 1968-as megyésítés, sem az 1998-ban megszabott fejlesztési régiók nem hoztak előrelépést az ország számára.

Smaranda Enache elmondta, a Pro Európa Liga 2007. január 1., az ország EU-s csatlakozását követően figyelmeztetett már arra, hogy Románia vállalta: 2013-ig megvalósítja a közigazgatási reformot. „A jelenlegi közigazgatási-területi struktúra működésképtelen és időszerűtlen" – fogalmazott Enache, hozzátáve, hogy a 98-ban, EU-s nyomásra létrehozott régiók azóta sem nyertek jogi státust, és a megyék közötti együttműködést sem erősítették meg.

Az évek során Románia valamennyi kormánya halasztotta a regionalizálási folyamat elindítását, amelyre alig most, a határidő lejártának évében kerül sor, ami további feszültségeket okoz Enache szerint, aki Romániát a már jól ismert és évszázadok óta jól működő történelmi provinciákra osztaná: Erdély, Bánság, Olténia, Munténia, Dobrodzsa és Moldva.01 smaranda enache ae

A PEL regionalizálásra vonatkozó tervezetét még 2005-ben bemutatták Bukarestben, hangsúlyozva, hogy a már létező történelmi régiók előnye az, hogy nem kell azokat kitalálni, hiszen történelmi, gazdasági, infrastrukturális alapon léteznek, saját identitással rendelkeznek. Ezeknek a régióknak a központjai (fővárosai) is egyértelműek, elfogadottak, ahogy a történelmi, gazdasági, tudományos, kulturális kritériumok szerint alakultak, fejlődőképesek, az adott régióban saját vonzerejük van, emberi erőforrással, intézményekkel is rendelkeznek már.

Smaranda Enache szerint a jelenlegi terv, amely nyolc régiót határozna meg a megyék megőrzése mellett hamis régiókat hozna létre, nézeteltéréseket a földrajzi határok és a megnevezések miatt, senki sem tudná pontosan, hogy melyik régióban élne.

Székelyföld mint önálló régió elismeréséről Enache elmondta: a regionalizálás folyamata nem tekinthet el a már létező, megadott, megszavazott ksiebbségi jogoktól. Románia ugyanis ratifikálta a helyi autonómiák európai chartáját, a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló kisebbségi keretegyezményt, illetve az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Ezek a jogszabályok egyértelműen megtiltják a kisebbségek által lakott régiók határainak szűkítését és a demográfiai összetétel megváltoztatását.

A PEL társelnöke hamisnak tartja az olyan felvetést, amely szerint a mai három megye, Hargita, Kovászna és Maros, közismerten szegény megyék lennének, amelyek erősen a központi állami támogatásra szorulnak. A megyék valóban szegények, az országos átlaghoz viszonyítva, de ebben az összeállításban, éppenséggel megindulhat a gazdasági fejlődés és fejlesztés, az Európai alapok lehívhatóválnak közvetlen vagy kétoldaló beruházások révén – szögezte le. Ez pedig szerinte fölöslegessé teszi a központ erőteljes beavatkozását és növeli a régió gadzasági önállóságát. Európai példákkal illusztrálható, hogy a történelmi régiók újraélesztésével, például Dél-Tirol esetében, miként lépett a különleges státust kapott közigazgatási egység a gazdasági jóllét útjára.

„Egy olyan regionalizálási terv, amely a három székelyföldi megye mellett a régió határai közé sorolná Szeben, Brassó és Fehér megyéket is, semmibe venné a kisebbségek védelmét szolgáló törvénykezést" – vélekedett a PEL társelnöke, aki szerint ez az eljárás hosszas pereskedést szülne az Európai Emeberjogi Bíróságok előtt.

A történelmi tartományokon lapuló regionalizálás által Enache szerint megoldhatóvá válik a gazdasági fejlődés és a különböző helyi közösségek önazanosságának megőrzése. Például az erdélyi régióban a következő kisrégiók alakíthatók ki a történelmi előzmények nyomán, mint Mócvidék, Máramaros, Körösök vidéke és Székelyföld. Európa egyik legnayobb kisebbsége számára a Székelyföld- Felső-Maros-vidék régió központja Marosvásárhelynek kellene lennie.

Kimaradt?