• 2018. április 21., szombat
    Konrád
  • 13°
    Kolozsvár
    • 17°
      Csíkszereda
    • 15°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 15°
      Székelykeresztúr
    • 17°
      Kovászna
    • 17°
      Kézdivásárhely
    • 17°
      Barót
    • 17°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 17°
      Nagyvárad
    • 15°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 18°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 16°
      Zilah
    • 18°
      Szatmár
    • 16°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 17°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6606 LEI
    • 1 USD = 3.7886 LEI
    • 1 GBP = 5.3294 LEI
    • 100 HUF = 1.5010 LEI

FRISSÍTVE: Diverziókeltéssel is vádolják Ion Iliescu volt államfőt


-A A+

FRISSÍTVE: Jelentkezett a legfőbb ügyészségen Ion Iliescu kedd reggel. FRISSÍTÉS1: Az idős politikus másfél óra elteltével elhagyta az épületet. FRISSÍTÉS2: Ion Iliescut diverziókeltéssel is vádolják.

A volt államfőt azért idézték be, hogy tudomására hozzák: büntetőjogi eljárás indult ellene a Forradalom-ügyiratban, amelynek kapcsán emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsítják.  A legfőbb ügyészségnél a kormányőrség tagjai által kísért Ion Iliescu nehezen tudott előrejutni az újságírók gyűrűjében, de nem volt hajlandó nyilatkozni. 

Klaus Johannis államfő április közepén engedélyezte a Ion Iliescu volt államelnök, Petre Roman egykori miniszterelnök és a Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes elleni bűnvádi eljárás elindítását - közölte pénteken az elnöki hivatal. Mindhármuk esetében emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt indít eljárást a legfőbb ügyészség az 1989-es forradalom ügyében.

A Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu elleni bűnvádi eljárás elindításának engedélyezését Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérte Klaus Johannis államfőtől. Az elnök jóváhagyta a kérést és továbbította azt az igazságügyi miniszternek - tájékoztat az államelnöki hivatal.

A legfőbb ügyészség április 2-i kérelmében megjegyezte, Ion Iliescu tagja és elnöke volt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, amely a törvényhozói és végrehajtó hatalmat is képviselte 1989. december 27-éig, amikor a Tanács elnöke államfői megbízatást kapott. Petre Roman szintén a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja, majd 1989. december 22-e után az ország miniszterelnöke volt, Gelu Voican Voiculescu pedig a Tanács tagja volt, illetve később miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be.

A vádakról itt olvashat részleteket.

FRISSÍTÉS1: Mintegy másfél órás ott-tartózkodás után elhagyta a legfőbb ügyészség székházát Ion Iliescu anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak.

FRISSÍTÉS2: Ion Iliescu katonai intézkedésekhez járult hozzá, amelyek közül némelyek egyértelműen a diverziókeltést szolgálták - közölte kedden a legfőbb ügyészség, amely ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy kiterjesztette az emberiesség elleni bűncselekmények miatt folyó kivizsgálást Iliescu ellen az 1989. december 27-e és 31-e közötti időszakra. 

A közlemény felidézi, hogy az 1989. december 22-27. közötti időszakban Ion Iliescunak tulajdonított cselekedetek büntetőjogi kivizsgálásához azért volt szükség az államfő hozzájárulására, mert abban a periódusban a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa valóságos kormányként működött, tagjai pedig miniszteri hatáskörrel rendelkeztek.

A forradalom-dosszié kapcsán a katonai ügyészség büntetőjogi eljárást kezdett - szintén emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával - Iosif Rus tartalékos altábornagy, a tettek elkövetése idején a román légierők parancsnoka és a Legfőbb Katonai Tanács tagja, valamint Emil ("Cico") Dumitrescu tartalékos vezérezredes ellen. 

A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus a román légierő parancsnokaként és a Legfőbb Katonai Tanács tagjaként 1989. december 22-én jogtalanul a Szekuritáté egy alegységének kivezénylését rendelte el az Otopeni Nemzetközi Repülőtérre, noha nem tartozott hatáskörébe a légikikötő védelme, mert annak saját védelmi rendszere volt.

Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami a bajtársak (a hadsereg és a Szekuritáté csapatainak) egymás ellent támadásához vezetett. "Ezen szabálysértő és fölösleges parancs nélkül nem került volna sor az 1989. december 12-i tragédiára, amelyben 48 személy (köztük 40 katona) vesztette életét, és további 15-en megsérültek" - érvelnek az ügyészek. 

Bizonyítékaik vannak rá, hogy Iosif Rus 1989. december 23-án parancsba adta, hogy a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk. Ezt követően az említett helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel a földi védelemre kivezényelt katonák körében zavart és félelmet keltett. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző védelmi alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapozódott a terrorizmustól való rettegés. "Minden, a terrorista elemek jelenlétére utaló akkori állításról kiderült utólag, hogy hamis volt" - szögezik le az ügyészek. 

A nyomozati anyag arra is rávilágít, hogy Emil ("Cico") Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti öltözetben jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ekkortól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, amelynek eredményeképpen az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz, sérülésekhez és szabadságkorlátozásokhoz vezetett. 

Az ügyészek leszögezik, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg. A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulat egymás ellen támadtak, tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre - olvasható a legfőbb ügyészség által közzétett dokumentumban. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X