Porcsalmi Bálint: „Nem szabad elbújnunk a párbeszéd és a kritika elől”
  • 2018. szeptember 19., szerda
    Vilhelmina
  • 14°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 15°
      Székelyudvarhely
    • 13°
      Gyergyószentmiklós
    • 15°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 15°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 14°
      Sepsiszentgyörgy
    • 21°
      Arad
    • 15°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 13°
      Déva
    • 19°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 19°
      Szatmár
    • 16°
      Nagyszeben
    • 22°
      Temesvár
    • 14°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Porcsalmi Bálint: „Nem szabad elbújnunk a párbeszéd és a kritika elől”


-A A+

Kívülről nem látszik ugyan, de ügyvezető elnöki mandátuma több mint egy éve alatt látványosan megváltozott a munkakultúra az RMDSZ-ben – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban Porcsalmi Bálint. A politikus elmondta, nem sikerült mindent megvalósítania abból, amit tisztsége átvételekor eltervezett, részben a szervezet ellenálló képessége miatt. A következőkben az ügyvezető elnök a helyi szervezetek megerősítését, az  RMDSZ kommunikációjának újragondolását, a döntések megalapozottságához szükséges tudásháttér kialakítását tartja prioritásnak.

Tavaly februárban, amikor átvette ügyvezető elnöki mandátumát, azt nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban: a következő időszak arról fog szólni, hogyan tud megújulni, változni az RMDSZ hatékonysága a jobb szervezeti kultúra és kommunikáció irányába. Változott-e ilyen értelemben az RMDSZ az azóta eltelt több mint egy évben?

Vannak olyan területek, ahol meg tudott újulni az RMDSZ, és vannak olyan elemei a szervezeti életnek, amelyeken nem tudtunk még változtatni. Amikor én azt mondtam, hogy a szervezeti kultúrát szeretném megváltoztatni, akkor egyrészt felülbecsültem a saját energiámat, másrészt alulbecsültem a szervezet ellenálló képességét. Az egy év alatt rengeteg olyan napi problémával, adminisztratív kérdéssel kellett foglalkoznom, ami kevés energiát hagyott arra, hogy a szervezeti kultúra megváltoztatásán dolgozzam. A parlamenti választások után vettem át az ügyvezető elnökség vezetését, rengeteg elvarratlan szál volt. Arról nem is beszélve, hogy közben kongresszust is szerveztünk, és rögtön utána nekifogtunk a Minority Safepacket támogató aláírások összegyűjtésének. 

Ennek ellenére, kifele nem látszik ugyan, de látványosan változott a munkakultúra az RMDSZ-ben. Megújult a döntés-előkészítés, a belső kommunikáció, az együttműködés a szervezeten belül. Nem tökéletes a rendszer, de sokkal jobban működik, mint egy évvel ezelőtt.

Hol a legnagyobb a lemaradás az eltervezettekhez képest?

Az ügyvezető elnökségen a feladatokat három csoportra osztottuk: folyamatokra, ügyekre és projektekre (programokra). A programok a szokásos heti-havi rendezvényeink, általunk szervezett események, akciók, a beiskolázási kampánytól kezdve a kongresszuson át az Erdélyi Humorfesztiválig. Az ügyek az egyre sokasodó problémák, amelyekkel napi szinten kell foglalkozni. A folyamatok kimondottan az adminisztratív feladatokra, a menedzsmentre, költségvetésre, pénzügyekre vonatkoznak. Amivel elégedetlen vagyok, és ezt a saját számlámra írom: késéssel indult el a döntés-előkészítés javítása, a döntések szakmai hátterének megteremtése, ha úgy tetszik, a thinktank-háttér kialakítása. Ezt én nagyon fontosnak tartom, de ez a folyamat csak nemrég indult be. Reményeim szerint, az eredmények nem csak a kommunikációban fognak látszani, hanem abban is, hogy gyorsabb és jobb döntéseket fogunk hozni.

Az elmúlt hónapokban sokszor emlegette a jó kommunikáció fontosságát. Az ön által évekkel ezelőtt kidolgozott újratervezési csomag része volt, hogy az RMDSZ-ben legyenek „témafelelősök”, legyen szakmai csoportokra bontva a kommunikáció. Én sajtósként nem érzem, hogy ez megvalósult volna. Most sem tudom például, hogy kit kell kérdeznem, ha mondjuk a kormány adó- vagy egészségügyi politikájával kapcsolatos RMDSZ-álláspontra vagyok kíváncsi.

Az olyan, számunkra fontos területeken, mint az oktatás, közigazgatás vagy akár az igazságszolgáltatás, vannak témafelelősök. Kétségkívül van javítanivaló ezen a téren, de elindult egy folyamat, ami oda fog vezetni, hogy be tudjuk azonosítani a különböző „beszélő fejeket” a témákhoz, valamint olyan szakértőket, akik szakmai hátteret is tudnak biztosítani egy-egy kérdéshez. Ezen a téren is jelentős a javulás az előző évekhez képest.

Úgy tudom, a sajtóval való kommunikáció átszervezését tervezi az ügyvezető elnökség. Egyelőre nem érezni változást sem a kommunikációs csatornák, sem a módszerek tekintetében. Milyen változásokra számíthatnak az újságírók?

Tavaly első lépéseink közé tartozott, hogy egységesítettük a sajtókommunikációt. Korábban több kommunikációs csapat működött, ezeket egy ernyő alá vontuk. De a sajtóval való kommunikációt valóban újragondoljuk. A változás lényege, hogy nekünk kevesebb dologról kellene beszélnünk, de többet. Nem feltétlenül az kell hogy legyen az RMDSZ-kommunikáció célja, hogy mindenhez hozzászóljunk, mert az üzeneteink eltűnnek a rengeteg téma között. Nem állítjuk a feje tetejére a rendszert, de változások lesznek ezen a téren. A másik terület, ahol lemaradásaink vannak, az az eredményeink kommunikációja. Az elmúlt egy évben folyamatosan tűzoltással kellett foglalkoznunk, válságkezelésre volt szükség, erről szólt a kommunikáció, és emiatt már mi magunk is alig vesszük észre a jó híreket. Sokszor elsiklunk egy-egy fontos eredmény felett. Ezen szeretnénk javítani az elkövetkező időszakban. Ugyanakkor diverzifikálnunk kell a kommunikációs csatornáinkat. Jóval több személyes kapcsolatot kell kialakítani a politikusaink és az újságírók között. Gyakrabban kell jelen lennünk a tévében, politikusainknak több interjút kellene adniuk. Az RMDSZ általi hírgyártás ideje elmúlt.

Egy politikai szervezet akkor kommunikál jól, ha döntéseit meg tudja értetni a választókkal. De az RMDSZ-nek voltak olyan döntései, amelynek megértését éppenséggel a kommunikáció nehezítette. Így például néhány nappal azután, hogy hevesen bírálták – személy szerint ön is – a kormány programját, bejelentették, hogy támogatják a Dăncilă-kabinetet. Elhelyeztek egy aknát, aztán rátapostak. Nem lehetett volna elkerülni a robbanást?

Úgy lehetett volna elkerülni, ha nem beszélünk arról, hogy a kormányprogram rossz. De hát azt sem tehetjük, hogy erről hallgatunk. A kollégák azért vannak ott a parlamentben, hogy ezt elmondják, hogy kérdéseket tegyenek fel például a miniszterek szakbizottsági meghallgatásán a kormányprogramról. Én továbbra is azt gondolom, hogy a kormányprogram számunkra fontos részei mai napig hiányosak. Kétségkívül úgy tűnhetett, hogy a megfogalmazott bírálataink és a kormány megszavazása között van egy logikai ficam. Valószínűleg azt kellett volna többet és jobban elmagyaráznunk, hogy a gyatra programja ellenére miért támogattuk a Dăncilă-kabinetet. Ezt a kormányt azért szavaztuk meg, mert egyelőre ez a koalíció az, amelyik egyáltalán szóba áll velünk, amelyiktől számunkra fontos lépéseket tudunk elvárni. De nem hallgathatjuk el a kormány hibáit és azokat a problémákat, amelyeket nem tud kezelni. Nem arra vállalkoztunk, hogy csendben meghúzzuk magunkat, és szó nélkül támogatjuk a koalíció összes kezdeményezését.

Az egyik idei közleményükben olvasom: az RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése 2018-ban, hogy új alapokra helyezze a párbeszédet az erdélyi magyar emberekkel. Ennek érdekében Beszéljünk egyenesen elnevezéssel országos társadalmi párbeszéd-sorozatot indítottak, melynek első állomása, „próbarendezvénye” egy gazdafórum volt Mezőcsáváson. Mennyire érte el a célját a rendezvény?

Ezt a sorozatot már ősszel szerettük volna elindítani, de az MSPI-aláírásgyűjtés miatt csúszott. A mezőcsávási rendezvényről jó visszajelzéseket kaptunk, és már több megyéből jelezték, hogy szeretnének hasonló gazdafórumokat tartani. Ezen a találkozón a szakpolitikusaink nem beszélnek mellé, az egyenes kérdésekre egyenes válaszokat adnak. Természetesen nem újdonság egy ilyen fórum megszervezése, de ezeket legtöbbször kampányban szoktuk megtartani. Most azt szeretnénk, hogy egyre sűrűbben adjunk lehetőséget ilyen párbeszédre. Jómagam a Marosvásárhelyi Szájkarate vendége voltam, négy órán keresztül beszélgettem, vitáztam RMDSZ-szel szemben kritikus fiatalokkal. Vallom, hogy ezt kell nekünk tennünk, a párbeszéd és a kritikák elől nem szabad elbújni. A következőkben a pedagógusok mellett orvosokkal, fiatal humán értelmiségiekkel vagy akár IT-sokkal tervezünk hasonló találkozókat. Biztosítanunk kell olyan platformokat, ahol ezek az emberek el tudják mondani a véleményüket.

Ne vegye kekeckedésnek, de a gazdafórumot a tudósítónk szerint egy fűtetlen teremben tartották. Mintha bal lábbal indult volna szervezési szempontból a rendezvénysorozat.

Eljutott hozzám is a hír, hogy hideg volt abban a teremben. Ezen nyilván javítani fogunk.

A múlt év végi SZKT-ülésen jelentette be, hogy az idei centenáriumi évben „a klasszikus politikai kampánykommunikáció eszközeivel lebonyolított, fél éves időtartammal véghezvitt magyarság kampányt ütemeztek be a román nyilvánosság felé”. Ez konkrétan mit jelent, és mikor indul ez a kampány?

Nem akartuk a döntéseinket megérzésekre alapozni, ezért a kampány elindítása előtt készítünk egy felmérést. A román-magyar viszonyt, a centenáriumhoz való magyar és román viszonyulást kutatjuk románok és magyarok körében egyaránt. A felmérés hamarosan lezárul, és az eredményei alapján fogjuk kalibrálni, újragondolni mindazt, amit a román többséggel való kommunikáció terén terveztünk. Vannak jó ötletek arra, hogy mit kellene nekünk a románok felé üzenni. Vannak köztük kultúracentrikusak, ilyen például az értékeink felmutatása, de vannak arra vonatkozó elképzelések is, hogy miként tudnánk kihasználni a magyarokkal szembeni pozitív vagy akár negatív prekoncepciókat. Ezeket teszteljük, mérjük, mert nem szeretnénk mellényúlni. A felmérés eredményeinek egy részét nyilvánosságra hozzuk, elképzelhető, hogy konferenciát is szervezünk róla.

Szintén a centenárium évére készülve az RMDSZ az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozat részeként a múlt év végén megjelentetett egy kiadványt, amellyel a szándék szerint a közösség felmutatja, hogy a magyarok nem másodrendű, hanem értékalkotó állampolgárai Romániának. Ezt a kiadványt bírálatok érték, mert a fedőlapja magyar felsőbbségtudatot sugall: egy lepusztult városképet állít kontrasztba Kolozsvár főterével, „Erdély nélkülünk, Erdély velünk” üzenetekkel. Nem érzi jogosnak a bírálatokat?

Nem felsőbbségtudatból készült ilyenre a kiadvány fedőlapja, ez egy klasszikus kommunikációs fogás volt. Tudatos döntés volt, kontrasztot akarunk építeni: az ezer év – száz év önmagában is egy kontrasztot hordoz. Nem látok ebben különösebb problémát, de persze azt is el tudom fogadni, hogy egyeseknek ez nem a szája íze szerint való.

Ügyvezető elnökként melyek lesznek a prioritásai a következő hónapokban?

Egy év múlva tisztújító kongresszust tart az RMDSZ, utána európai parlamenti választások következnek. Nekünk ősztől már az EP-választásokra kell készülnünk. Számomra ügyvezető elnökként a napi ügyek mellett a következő hónapokban a szervezeti kultúra megváltoztatása marad az egyik prioritás. Ma már jobb a belső együttműködés, jobb a munkamorál, jobb a döntés-előkészítés, de ezt tovább kell erősíteni, nem csak országos szinten, hanem a helyi szervezetek szintjén is. Nagyon leegyszerűsítve: ha 2017 a kommunikáció újragondolásáról szólt, akkor 2018 a helyi szervezeteket megerősítéséről fog szólni. A másik prioritás a kommunikáció megújítása marad: jobban oda kell figyelnünk a pozitív tartalmakra, arra, hogy miként tudjuk az eredményeinket jobban megismertetni, a döntéseinket pedig jobban elmagyarázni az embereknek. A harmadik prioritásom a tudáshoz kapcsolódik. Múlt év végén sikerült összeraknunk egy ütemtervet a szervezetben tevékenykedő többszáz alkalmazott és „aktivista” szakmai képzésére. Ez nem csak a szervezeti kultúra megváltoztatását célozza, hanem a személyes készségek fejlesztését is. Emelett ki kell alakítanunk a tudáshátteret a döntések előkészítéséhez. Alapanyag, ötletek vannak ehhez, csupán szervezésen múlik a megvalósítás. Sok energiát fordítunk a napi problémák megoldására, de én azt szeretném, hogy több időt fordítsunk a beszélgetésekre, tanácskozásokra, szakemberek bevonására a döntéseink megalapozásához.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X