A Minority Safepack célja a tagállamok számára kötelező kisebbségvédelmi szabályok kialakítása
  • 2018. szeptember 26., szerda
    Jusztina
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 13°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 10°
      Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

A Minority Safepack célja a tagállamok számára kötelező kisebbségvédelmi szabályok kialakítása


-A A+

A nemzeti kisebbségek helyzete Sógor Csaba szerint azért nem kap kellő figyelmet az európai politikában, mert a legtöbb nyugat-európai országban valamilyen módon rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát: működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben autonómiák különböző formáival biztosítják a kisebbségek önazonosságának megőrzését.

Erről az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő február 12-én Zilahon beszélt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi szervezetének és Lakóné Hegyi Éva alelnök meghívására. Sógor Csaba Kisebbségvédelem az Európai Unióban c. előadásában elmondta: sajnos számos olyan tagállamot is találunk, ahol a kisebbség és többség közti közmegegyezés nem történt meg, nincsenek a párbeszédhez szükséges intézmények sem, ezért a felmerülő kérdéseket a nemzeti kisebbségek nem tudják rendezett formában megvitatni az illető állam hatóságaival. „Romániában is megtapasztaljuk, hogy ezek hiányából fakad a folyamatos feszültség és a kölcsönös bizalmatlanság” – mondta. Sógor Csaba szerint a Minority SafePack éppen annak lehet nagyon jó eszköze, hogy Európában elinduljon egy vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.
 
„Az Európai Bizottság – a Bíróságon elvesztett per után - belátta, hogy szükséges beszélni a nemzeti kisebbségek kérdéséről. Itt az ideje, hogy az európai politikai pártcsaládok, majd a kérdéstől ódzkodó tagállamok is hasonlóan cselekedjenek” – fejtette ki a képviselő, aki köszönetet mondott a zilahiaknak az aláírásgyűjtésben való aktív részvételükért és arra biztatott mindenkit, hogy más uniós tagállamban élő barátaikat, rokonaikat, ismerőseiket is aláírásra és a nemzeti kisebbségek ügyének támogatására bátorítsanak.
 
Az erdélyi képviselő elvitte Zilahra az Európai Parlamentben korábban már népszerűsített, azóta pedig több országban is bemutatott, a magyar szecessziós építészetről szóló kiállítást is. „Idén az Európai Bizottság meghirdette a kulturális örökség európai évét, illetve Romániában centenáriumi év van. Ezek a rendezvénysorozatok jó keretet nyújtanak arra, hogy a jogsérelmeink elmondása mellett továbbra is beszéljünk közösségünk értékeiről itthon és Európában egyaránt. Ez a kiállítás az épített örökségünk egy szegletéről nyújt átfogó képet és arra emlékeztet, hogy ezek megőrzése közös feladatunk és felelősségünk” - mondta az EP-képviselő.  



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X