• 2018. július 16., hétfő
    Valter
  • 25°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 26°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 26°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 18°
      Beszterce
    • 23°
      Déva
    • 26°
      Nagybánya
    • 25°
      Marosvásárhely
    • 25°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 21°
      Nagyszeben
    • 29°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6550 LEI
    • 1 USD = 3.9774 LEI
    • 1 GBP = 5.2757 LEI
    • 100 HUF = 1.4457 LEI

Kádár Hunor büntetőjogász: ugyanannyi gondot okoz, mint amennyit megold a Btk. módosítása


-A A+

A büntetőjog módosítására benyújtott – a civil szféra egy része által élénken vitatott – javaslatok egy része valóban visszaélésekhez vezethet, mások fölöslegesek, ismét másokra pedig tényleg szükség volna, miközben maradnak megoldatlanul maradó problémák is – derült ki a Kádár Hunor büntetőjogásszal készült interjúból, amelyet pénteken sugárzott a Bukaresti Rádió.

A szakértő, a Sapientia EMTE adjunktusa a jogilag megalapozatlan javaslatok közé sorolta mindenekelőtt azt, amely módosítaná a vádlott jelenléti jogának szabályozását a nyomozati cselekményeknél. (A hatályos eljárási törvénykönyv szerint kizárólag a vádlott védője lehet jelen a tanúk, vádlott-társak vagy sértettek kihallgatásán.) Kádár Hunor megerősítette: a javaslat valóban oda vezethet, hogy az eljárás nyomozati szakaszában a sértettnek szembesülnie kelljen a vádlottal, ami főleg a legkényesebb, szexuális természetű vagy családi erőszakra vonatkozó bűncselekmények esetén volna problémás. Tisztázta ugyanakkor, hogy a gyanúsított/vádlott ezen joga korlátozható a büntetőeljárási törvénykönyvben szabályozott egyéb, a tanú- és sértettvédelemre vonatkozó eszközök révén.

Ezzel ellentétben az országos korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatalos állásfoglalása , valamint egyes ügyészek által a közösségi médiában terjesztett fiktív bűnügyek azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy ha a javasolt módosításokat elfogadja a parlament, a sértett és a gyanúsított találkozása elkerülhetetlen lesz. Például az interneten vírusszerűen terjedő "esetben" a többszörösen bántalmazott Ioanának úgy kellene vallomást tennie, hogy "minden pillanatban" el kellene viselnie az erőszakos férje jelenlétét. Kádár Hunor cáfolta ezt a hipotézist.

„Lennének olyan rendelkezések, amelyek így is lehetővé tennék (a módosítások elfogadása esetén is – a szerk.), hogy a gyanúsított, ezen joga gyakorlásával ellentétben, mégse szembesülhessen a tanúval” – mutatott rá a büntetőjogász, hozzátéve, hogy a büntetőeljárási törvénykönyvben jelenleg létező tanú- vagy sértettvédelmi szabályozások gyakorlatilag felülírnák a javasolt módosításokat.

Dr. Kádár Hunor a Sapientie EMTE Jogtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa. Szakterülete a büntetőjog, ezen belül is kiemelten foglalkozik a romániai tanú- és sértettvédelemmel. Diploma- és mesteri dolgozatát, valamint doktori disszertációját is ennek a témának szentelte. Az övéhez fogható alapos munka nem készült Romániában a tanú- és sértettvédelemről az új Btk. és a büntető eljárási törvénykönyv 2010-es elfogadása óta.

A gyanúsított joga, hogy részt vegyen a tanúk vagy a sértettek kihallgatásán, nem abszolút, vagyis mind a nyomozati, mind pedig a bírósági szakaszban korlátozható. A jogász szakértő szerint elrendelhetik például, hogy a tanút vagy sértettet videokonferencia keretében hallgassák ki, így nem kell egy teremben tartózkodnia a gyanúsítottal, „ugyanis elsősorban ez jelenti a traumát”. Emellett lehetőség van a gyanúsított arcának és hangjának torzítására is, ha a közvetett jelenléte is megfélemlítené vagy traumatizálná a sértettet vagy a tanút. A büntetőjogász szerint a javaslat nem annyira veszélyes, mint amennyire fölösleges.

„A javaslat teljességgel megalapozatlan, ugyanis az eljárási garancia által elérni kívánt célt – hogy elkerülhetővé váljon a nyomozóhatóság bármilyen nyomásgyakorlási kísérlete – biztosítja a védő jelenléte is” – hangsúlyozta Kádár Hunor. Hozzátette: a strasbourgi emberjogi bíróság joggyakorlata azt írja elő egyértelműen, hogy a terheltnek az eljárás valamely szakaszában lehetőséget kell biztosítani, hogy közvetlenül kérdéseket intézhessen a tanúhoz, de ez lehet a bírósági szakasz is, illetve történhet videokonferencia útján is.

Nem kellene letiltani a tájékoztatást

Az interjúban Kádár Hunor rámutatott: számos javaslat valóban problémás, és visszaélésre ad lehetőséget, míg mások helyénvalók, és létező eljárásbeli hibákat próbálnak orvosolni. Az előbbiek között említette azt a módosító javaslatot, amely megtiltaná nemcsak a nyomozóhatóságnak, hanem bármely természetes vagy jogi személy számára, hogy információkat közöljön egy folyamatban levő büntetőügy gyanúsítottjáról.

Ez a rendelkezés lehetetlenné tenné, hogy az ügyészek a lakosság segítséget kérjék például egy sorozatgyilkos elfogásához, vagy akár figyelmeztessék az embereket, hogy a környékükön egy bizonyos személyleírásnak megfelelő és módszereket használó, veszélyes bűnöző ólálkodik. Rámutatott: ennek az előírásnak nincs létjogosultsága, bár az is igaz, hogy az ártatlanság vélelme – aminek szavatolására a kezdeményezők vállalkoztak – nem működik a romániai gyakorlatban.

„A hivatkozott uniós irányelv azt írja elő, hogy a nyilvános közleményekben nem szabad a terheltet úgy beállítani, mint akinek a bűnössége már megállapíttatott. Nálunk ez sajnos nem működik. Már a nyomozati szakaszban olyan utalások látnak napvilágot a médiában, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy elkövette a bűncselekményt, amellyel gyanúsítják” – emelte ki az egyetemi oktató hozzátéve, hogy sajnos nagyon gyakran nemcsak a sajtó, hanem a bűnüldöző szervek is ily módon utalnak a gyanúsított bűnösségére, még mielőtt azt jogerős bírósági határozat megállapította volna.

„Azt, hogy ebből és ebből a bizonyítékból kiderül, hogy az illető elkövette a bűncselekményt, nem szabad kijelenteni” – magyarázta. Az ártatlanság vélelmét illetően módosításra van szükség, de nem a parlamenti képviselők által javasolt formában, fűzte hozzá.

Mi lesz a térfigyelő kamerák felvételeivel?

Helyénvalónak találta ugyanakkor a bilincs használatának módosítására tett javaslatot, amely meglátása szerint nemcsak helyes, hanem indokolt is, hiszen a jelenlegi gyakorlat – amikor gyakran a bűnüldöző szervek megszervezik, hogy a média bemutassa a tettenéréses bűncselekményeket – egyértelműen sérti az ártatlanság vélelmét.

Kádár Hunor nem tartja megalapozottnak azt a többek – köztük a DNA – által megfogalmazott félelmet sem, hogy a módosítások nyomán a büntetőeljárásokban nem lesznek felhasználhatók a térfigyelő kamerák felvételei. A szakértő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy nem explicit tiltásról van szó, hanem következtetésről, amely azonban szerinte nem megalapozott.

„Egyrészt annyira tág a tárgyi bizonyítási eszközök meghatározása, hogy a térfigyelő kamerák felvételei – gyakorlatilag az a CD vagy pendrive, amelyre a felvételt rögzítették – tárgyi bizonyítási eszköznek minősülhet. Másrészt én nem találtam a javaslatok között azt, amely törölné a 97. cikk utolsó pontját, miszerint bizonyítási eszköznek minősülhet minden egyéb, a törvény által nem tiltott eszköz. Nem találtam erre vonatkozó rendelkezést annak ellenére, hogy az ügyészek országos egyesületének bírálata többször is hivatkozik rá. De ha lenne is ilyen rendelkezés, a felvétel szerintem akkor is használható lenne tárgyi bizonyítási eszközként. Itt szeretnék utalni a magyar büntető eljárásra, ahol a bizonyítási eszközöknél a felvételek nem szerepelnek, viszont ott tárgyi bizonyítási eszközként használják fel” – mutatott rá.

Kibúvót jelenthet a hamis tanúzás dekriminalizálása

A javaslatokkal szemben megfogalmazott egyik kritika az, hogy dekriminalizálja a hamis tanúzást. Ezzel kapcsolatban Kádár Hunor elmondta: az erre vonatkozó módosítások nagy része valóban megalapozatlan, viszont az egyik reális problémát érint.

„Jelenleg az történik, hogy a nyomozást nagyon sokszor a cselekménnyel kapcsolatosan, azaz „in rem” indítják meg, és gyakorlatilag az ügyész belátásán múlik, hogy egy személyből mikor lesz gyanúsított, mikor indul eljárás „in personam”. A gyakorlatban az történik, hogy a potenciális gyanúsítottat, akiről a legtöbbször már tudják, hogy gyanúsított lesz, tanúként hallgatják ki. Erre vonatkozik a hamis tanúzás bűncselekményét módosító, illetve az eljárást érintő egyik javaslat: hogy a tanú megtagadhassa a vallomástételt, amennyiben azáltal önmagát bűncselekménnyel vádolná. Ez minden normális nyugati büntetőeljárásban is megfogalmazódik. Sajnos nálunk az új büntetőjogba sem került be, ami óriási visszalépés a totalitárius rendszerek felé, mert mint mondtam, mind a strasbourgi joggyakorlat, mind az európai jogszabályok megkövetelik, hogy a tanúnak erre lehetősége legyen” – érvelt a jogász.

Kádár ismételten hangsúlyozta, hogy a hamis tanúzásra vonatkozó többi javaslat megalapozatlan, és kibúvót jelenthet „valamely személyeknek, hogy ne feleljenek a hamis tanúzásért”. Mint ismert, Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus és az ALDE elnöke ellen folyik büntetőper hamis tanúzás vádja miatt.

Kádár Hunor szerint ugyancsak megalapozatlan az a javaslat, amely a házkutatásra és a házkutatásnak minősülő informatikai kutatásra vonatkozik. Eszerint a bírói engedélynek pontosan le kell írnia a keresendő bizonyítási eszközök listáját, és a házkutatás során talált egyéb eszközök nem használhatók fel az illető eljáráson kívül. Emiatt a szakértő szerint akár súlyos bűncselekmények maradnának felderítetlenül, miközben a javaslatnak semmi köze az ártatlanság védelméhez vagy az erről szóló irányelvhez.

Az ügyvéd szerepe a tanú kihallgatásán

Kádár Hunor nem ért egyet azzal a kifogással, miszerint a nyomozást negatívan befolyásolhatja, ha a tanúnak joga lesz a vallomástétel során ügyvéddel konzultálni. Ez a javaslat szerinte annak a gyakorlatnak a fényében értékelendő, hogy a potenciális gyanúsítottat általában tanúként hallgatják ki, emiatt az ügyvédnek fontos szerepe lehet abban, hogy az önvád tilalmára figyelmeztesse. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal az érveléssel, miszerint az ügyvéd által kioktatott tanú valótlanságot állít majd a kihallgatás során, mivel ebben az esetben az illető felelősségre vonható hamis tanúzásért, az ügyvéd pedig felbujtásért.

„Az erre vonatkozó ügyészségi kifogások teljesen megalapozatlanok. Az ügyvéd jelenléte a tanú kihallgatásán megnehezíti a vádhatóság dolgát, ezért a jelenleg hatályos jogi normák nekik teljesen megfelelnek” – világította meg a tiltakozás hátterét a szakértő hozzátéve, hogy az európai jogi normák előírják a tanúnak azt a jogát, hogy a kihallgatás folyamán ügyvéd szolgáltatásait igénybe vegye. Csak így valósul meg az önvád tilalmának elve. Romániában létezik ugyan egy rendelkezés, amely szerint a tanúvallomás során elhangzó önvád nem használható fel a későbbi gyanúsított ellen, „viszont ott marad a dossziéban, a bíró látja és véleményt formál annak ellenére, hogy nem hivatkozhat rá az elmarasztaló határozatban”.

Nem helyénvaló ugyanakkor az a javaslat, amely szerint egy személy ellen irányuló feljelentés esetén nem lehetne „in rem” eljárást indítani.

 „Ez a módosítás valós problémára mutat rá, mint korábban utaltam rá. Arra, hogy az ügyésztől függ, mikor lesz a személyből gyanúsított, amikor az eljárási jogait gyakorolhatja, és hogy a gyakorlatban ezzel úgy élnek vissza, hogy csak akkor indítanak „in personam” eljárást, amikor már beszerezték az összes bizonyítási eszközt, és elvégezték az összes nyomozási cselekményt. Ezzel kijátsszák a terhelt összes eljárási jogát, ez tény, viszont ahogyan ezt a problémát orvosolni próbálják, az elfogadhatatlan. Teljesen megalapozott az a kritika, hogy ennek a javaslatnak a tükrében nem lehet titkos nyomozást végezni, lényegében semmiféle olyan nyomozási cselekményt – telefonlehallgatást, házkutatás elrendelését stb. –, amiről a terheltnek nem kellene tudnia” – ecsetelte Kádár Hunor.

Csak a szakértői vélemény lehessen bizonyíték

A jogász ugyanakkor az ügyészekkel ellentétben pozitívumként értékelné a magyar szaknyelvben nem létező, úgynevezett megállapítások (constatări) kizárását a bizonyítási eszközök közül. Érvelése szerint erre azért volna szükség, mert ezek ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, mint egy szakvélemény, viszont a nagy különbség az, hogy ezeket a megállapításokat a rendőrség alkalmazottai végzik, és nem egy független és pártatlan igazságügyi szakértő.

 „A vádhatóság képviselői ehhez is nagyon ragaszkodnak – és nagyon megindító és szívszorító példákra hivatkoznak –, viszont ezek az emberek rendőrségi alkalmazottak, ezért felmerül a kérdés, hogy mennyire pártatlanok. Minden normális nyugat-európai büntetőeljárási törvénykönyv bizonyítási eszközként csak a szakértői véleményt szabályozza, amely független harmadik személytől származik, aki az igazságügyi minisztérium engedélyével és bizonyos fokú képzettséggel rendelkezik. Nem azt mondom, hogy ezek a rendőrök nem képzettek, eléggé azok, viszont tény az is, hogy a vádhatósággal szoros kapcsolatban állhatnak. És azt sem mondom, hogy minden egyes ügyben megegyezik az ügyész a rendőrrel, aki ezt a megállapítást elvégzi, viszont ez a gyanú teljesen jogosan felmerül” – hangsúlyozta a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosításokról a médiában megjelent véleményezések nagyon általánosak és nagyon egyoldalúak.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X