• 2018. október 17., szerda
    Hedvig
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 10°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 10°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 13°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6667 LEI
    • 1 USD = 4.0359 LEI
    • 1 GBP = 5.3037 LEI
    • 100 HUF = 1.4477 LEI

SZKT-ülés Marosvásárhelyen: így készül az RMDSZ a centenáriumi évre


-A A+

FRISSÍTVE: Kelemen Hunor szerint 2018 az igazságosság éve kell, hogy legyen az erdélyi magyarság számára. Az RMDSZ elnöke Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) csütörtöki marosvásárhelyi ülésén elmondta: az RMDSZ az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozattal készül az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére.

„Legyen 2018 az igazságosság éve!” – jelentette ki csütörtökön Marosvásárhelyen Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén tartott politikai beszámolójában. A szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozattal készül az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére.

Hozzátette: azt szeretnék felmutatni, hogy az erdélyi magyarság Románia értékteremtő közössége, és ekként szeretne megmaradni. "Ehhez a gyulafehérvári ígéretek betartásán keresztül vezet az út" - jelentette ki Kelemen Hunor. Szerinte az igazságosság évének kinyilvánítására az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója és Mátyás király trónra lépésének 560. évfordulója teremt alkalmat.

A szövetségi elnök a politikai beszámolójában a helyhatósági és parlamenti választások óta eltelt egy év tapasztalatairól is beszélt. Közlése szerint az egyik pozitív tapasztalat az volt, hogy megfelelő tárgyalásokkal még jobbá lehet tenni a helyhatósági választásokon elért eredményeket. „Tárgyalásokkal tudtuk javítani a pozícióinkat” – fogalmazott Kelemen, aki úgy értékelte, a kisebb parlamentben is sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a kellő létszámát.

A politikus figyelmeztetett: az ellenzék azzal szokott versenyezni, hogy ki tud gyorsabban valami magyarellenes retorikát fejleszteni. „Azt is megpaatasztaltuk, hogy Románia előtt nincs egy olyan jövőkép, amely a társadalmat valamilyen irányba elkötelezné. Nincsen egy lényeges ügy, ami felett ne kapnának össze a román politikusok” – tette hozzá.

Kelemen emlékeztetett: a hazai döntéshozók még az autópálya nyomvonalának kérdésében sem tudnak konszenzusra jutni. Az sem világos szerinte, hogy milyen irányba tart az egészségügy, oktatás és az infrastruktúra fejlesztése. „Azok a rossz reflexek, amelyekről úgy tudtuk, rég mögöttünk vannak, hirtelen elénk kerülnek, és villámszerűen tör elő a magyar-ellenesség. A bűnbakkeresés folyamatában rögtön megtalálják és megnyugszanak, ha rámutathatnak egy csoportra az ország kudarcáért, vagy saját sikertelenségükért” – jellemezte a román politikai osztályt.

Mélyre süllyedt a bizalom

A román-magyar együttélésről kijelentette: száz év sem volt elég a két közösségnek, hogy elfelejtsék azt, ami szétválasztja őket. „Még most is támadják és megkérdőjelezik a 27 éve megszerzett jogokat. Nincs bizalom, olyan mélyre süllyedt ebben az országban, hogy sem intézkedés, sem elképzelés nincs, ahová a többséget el lehetne mozdítani. Azt is megtapasztaltuk, hogy ebben a néhány hónapban, amikor a magyarellenesség a felszínre tör, vannak olyan román emberek, akik értik a mi problmáinkat, és vallják, hogy le kell ülni, meg kell beszélni” – jelentette ki.

Kelemen Hunor elmondta: ilyen körülmények között az RMDSZ a parlamentben az együttműködést a kormányzati többséggel fenntartotta, és pontról pontra egyeztetett velük. „Nincsen egy minden feltétel nélküli elkötelezettség. Nem azért támogatjuk a kormányt, mert nem lenne meg nélkülünk. Olyan többséggel próbálunk időről időre egyeztetni és egyezségre jutni, amely lehetővé teszi, hogy elképzeléseink részben vagy egészben megvalósuljnak” – részletezte.

A politikus az elért eredmények között az oktatási törvény módosításait említette. Felidéztek, hogy sikerült az RMDSZ kezdeményezésére lehetővé tenni a nemzeti kisebbségek számára az iskolalapítást ott is, ahol az önkormányzatban nincs erre hajlandóság.

MSPI: 231 ezer aláírás gyűlt össze

A szövetségi elnök bejelentette: péntekig 231 ezer aláírás gyűlt össze a Minority SafePack európai kisebbségi polgári kezdeményezés támogatására Erdélyben a vállalt 250 ezerből, hangsúlyozva, hogy össze fog gyűlni a többi is. „Azt szeretnénk, hogy a következő években meg lehessen vitatni az Európa Parlamentben vagy ott, ahol kell, az európai őshonos nemzeti kisebbségek problémáit. Ötven millió emberről van szó, amely ha egy országot alkotna, Európa egyik legnagyobb országa lenne. Az EU-nak dönteni kell, határozott állásfoglalást kell hoznia, hiszen elfogadhatatlan az, hogy míg a fél kontinensen a dolgok rendben vannak, addig itt, a közép-keleti régióban csak látszat, hogy minden rendben lenne. Akkor lesz itt minden rendben, amikor nem a többség, hanem az erdélyi magyarok mondják ezt el” – szögezte le.

Tovább gyűjtik az aláírásokat

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszédében a Minority SafePacket támogató egymillió aláírás összegyűjtésének szükségességét hangsúlyozta. Elmondta, az erdélyi magyarok által elvállalt aláírásmennyiség még nem gyűlt ugyan össze, de a jelenlegi szám máris tükrözi, hogy ahol van akarat és energia, jó szervezőkészség, sikerül elérni a kitűzött célt. „Köszönet és hála azoknak a területi szervezeteknek, képviselőknek, önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek, helyi szervezetek elnökeinek, akik részt vettek a kemény és hosszú munkában” – jelentette ki.

Porcsalmi beszámolója szerint Háromszék másfél hónapja befejezte az aláírásgyűjtést, de felzárkózott Szilágy, Bihar, Maros megye, Gyergyó is, és közel a célhoz a Beszterce, Fehér, Kolozs és Szeben megyei, illetve az udvarhelyszéki szervezet is. Az ügyvezető elnök bejelentette: január közepéig, végéig a 250 ezer aláírást szállítani fogják. Arra biztatta a nagyvárosokat, hogy ha Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Szatmáron sikerült, akkor sikerülnie kell a gyűjtésnek Csíkszeredában vagy Udvarhelyen is.

2018 kapcsán elmondta, ez nem csak a centenárium éve lesz, hanem az erdélyi magyaroké is. „2018-ban el kell mondanunk, hogy mit tettünk hozzá ahhoz, amit ma Romániának neveznek. Amivel ma Románia büszkélkedik, annak jelentős részét az erdélyi magyaroknak köszönheti. El kell mondanunk, hogy kik vagyunk, mi a célunk, mik az eredményeink. Emlékeztetnünk kell magunkat, saját közösségünket, de szólnunk kell a román többséghez, a román társadalomhoz is. És terveink szerint, talán ez lesz a legnagyobb kihívás közösségünket, értékeinket a nemzetközi közvéleménynek is bemutatjuk”− részletezte. 

Az ügyvezető elnök elmondta, az RMDSZ jövőre sokrétű, átfogó programcsomagot tervez, amellyel három különböző közönséget kíván megszólítani: a magyar közösséget, a román közvéleményt és a nemzetközi döntéshozókat. Az elmúlt 100 év történelmét, képzőművészeti alkotásait fogják bemutatni, arcképcsarnokot, a magyar kultúra napján meghirdetett drámapályázat által új értékek létrehozását, dokumentumfilmeket, előadás-sorozatot, konferenciákat terveznek, valamint egy, az erdélyi társadalom intézményei katasztereinek összeállítását és interneten való közzétételét.

Emellett a klasszikus politikai kampánykommunikáció eszközeivel lebonyolított, fél éves időtartammal véghezvitt magyarság kampányt ütemeztek be a román nyilvánosság felé.  Feladatként fogalmazta meg továbbá azt is, hogy az RMDSZ-nek nemzetközi szinten fel kell hívnia a figyelmet a megoldásra váró kisebbségi kérdésekre és a folyamatos jogtiprásokra, másrészt ellensúlyoznia kell az utóbbi hónapokban felerősödő, a magyar közösséget lejárató és az RMDSZ-t hiteltelenítő nemzetközi kampányt.

Adótörvénykönyv, igazságszolgáltatás

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a kormány pénzügyi politikájáról beszélve elmondta, az adótörvénykönyv módosításáról szóló javaslatcsomagot nem készítette elő kellőképpen a szaktárca, intézkedéseinek következményei előreláthatatlanok, nem elég kiszámíthatók. Ezt tetézi az is, hogy az illetékesek rosszul kommunikáltak a módosítások várt hatásairól.

„A kormánypártok semmibe vették azt a törvényi előírást, miszerint leghamarabb fél évvel az elfogadását követően léphetnek életbe az ilyen jellegű pénzügyi intézkedések. A sebtében kidolgozott rendelkezésekről csak remélni tudjuk, hogy következményei pozitívak lesznek. Olyanok, mint az RMDSZ által 2012-ben javasolt egykulcsos adórendszer bevezetésének, amelyet kezdetben sokan kétkedve fogadtak, de amely igen hamar, már az első évben hatékonynak bizonyult” – mondta Cseke Attila. Hozzátette, a személyi jövedelemadó 16-ról 10 százalékra való csökkentésével egyetért az RMDSZ, ugyanakkor fontosnak tartja megoldani a bevételkiesés problémáját, amelyet ez okozni fog az önkormányzatok esetében.

„Az RMDSZ számára mindig prioritás volt a helyi hatáskörök növelése, és ezen belül az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának erősítése. Azt szeretnénk, hogy a magyarlakta településeinken megtermelt adók egészével a helyi közösségek rendelkezzenek. A jövő évi állami költségvetés vitájánál is ezt az elvet próbáljuk majd érvényesíteni a parlamentben, de a végső, biztos megoldást a helyi közpénzügyek törvényének módosítása jelentené. Ezért azt kérjük, a kormánykoalíció fogadja el az RMDSZ javaslatát, amelyben a jövedelemadókból befolyt összegek 100 százalékának helyben maradását javasoljuk” – hangsúlyozta.

Az Európai Unióban eddig 360 ezer aláírás gyűlt össze a Minority SafePack kezdeményezésre, és minden esély megvan rá, hogy a hátralévő négy hónapban sikerül összegyűjteni a szükséges egymilliót – jelentette be felszólalásában Vincze Loránt, a FUEN elnöke. „A 231 ezer Erdélyben, az RMDSZ által összegyűjtött támogató aláírás azt üzeni, hogy az erdélyi magyarok nagy, erős és elszánt közösség, amely tudja, mit akar: európai védelmet kér a maga számára, és ezt minden eszközzel nyomatékosítani kívánja” – mondta a FUEN elnöke. Hangsúlyozta: egyértelművé vált, hogy a kisebbségi ügyekkel előre kell menekülnünk, az óvatoskodó, szembenállást kerülő és ezzel már-már lemondó magatartás nem oldja meg fájó ügyeinket, az általunk teremtett esélyek viszont magukban hordozzák a siker lehetőségét is.

A november 15-i szórvány napja alkalmából szervezett rendezvényen átbeszélték a szórványközösségek helyzetét, idézte fel Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke hozzászólásában, kiemelve, hogy bizonyos szempontból 2018 nagyobb kihívás a szórványban. „A mindennapokat jelentő küzdelmet folytatni kell: biztosítani a magyar oktatást, az együttműködést a szociális szervezetekkel, megvalósítani a szórvány cselekvési tervet. A székely-szórvány és az anyaországi közösségekkel való együttműködés kiemelten fontos számunkra, nemcsak szükség van rá, hanem eredmények is vannak, ez erőt ad a mindennapokhoz” –tette hozzá.

Az RMDSZ Gazdasági Tanács egy nappal korábbi ülése kapcsán számolt be arról, hogy az Európai Parlament elfogadta az EU 2018-as költségvetését, amely minden idők legnagyobb európai uniós költségvetése. „Ennek a büdzsének kétharmadát a kohéziós, regionális fejlesztési politikák és az agrárpolitika számára elkülönített alapok teszik ki, az erdélyi magyar közösség számára a két legfontosabb pillér az önkormányzatok, gazdák, vállalkozók szempontjából. Tudjuk, hogy nagy a bürokrácia, hogy Bukarest fékezi a folyamatot, de ennek ellenére pályázni kell, mert mások használják fel az uniós keretet, ha nem mi pályázunk” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula.

 „Maros megye több mint 45 ezer támogató aláírást gyűjtött össze az Európai védelmet jogainknak! kezdeményezés kampányában. Ezzel a megyei szervezet túlteljesítette a számára kitűzött célt. Büszke vagyok arra, hogy az országos szinten kitűzött 250 ezer aláírás közel 20 százaléka Maros megyéből gyűlt össze. Maros megye magyar lakossága a romániai magyarság 16 százalékát teszi ki, így azt is mondhatjuk, hogy a Maros megyei magyarság arányát meghaladóan járult hozzá az európai kisebbségügyi kezdeményezés sikeréhez.  Úgy gondolom, az aláírásgyűjtő kampánnyal a szervezet felmutatta erejét, de ez a munka fontos volt a közösségépítés szempontjából is, hiszen több mint 20 ezer háztartást kerestünk fel és a személyes találkozás által mindenkinek elmagyarázhattuk, miért küzdünk. Másrészt meghallgathattuk a közösség észrevételeit és problémáit is” – emelte ki felszólalásában Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke. 

Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a Székelyföld frakció nevében szólalt fel a Szövetségi Képviselők Tanácsán, hozzászólásában elmondta, 2018 a bátor lépésekről kell szóljon mind a törvényhozásban, mind a mindennapokban: „amikor a múltról beszélünk, gyakorlatilag a jövőnket készítjük elő. Ezt kell tennünk a törvényhozásban is: hiszen akkor, amikor kulturális vagy területi autonómiáról beszélünk, felvetődik a kérdés, hogy eléggé bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy közvitát és párbeszédet indítsunk, vagy éppen egy parlamenti munkafolyamatot kezdjünk el a székelyföldi magyar közösség jogos elvárásának törvénybe foglalására”. Tánczos Barna továbbá úgy fogalmazott, 2017 jó példa arra, hogy felismerjük azt, hogy Románia megváltozott és az RMDSZ-nek nagy szerepe van abban, hogy valós párbeszédet indítson a többségi társadalommal a magyar közösség elvárásairól.

A felszólások sorát Biró Rozália SZKT-elnök, az RMDSZ Bihar megyei képviselője folyattatta. Beszédében a Kelemen Hunor szövetségi elnök által megfogalmazottakra reflektálva elmondta: „Romániában valóban nincs közös ügy, amely mentén konszenzus alakulhat ki a társadalomban, azonban el kell mondanunk azt, hogy a szövetségben  van ilyen, és erre kell alapoznunk. 2018-ban az a dolgunk, hogy párbeszédet folytassunk és elmondjuk, mit adtunk mi magyar közösségként Romániának.”

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az SZKT ülésén számot vetett az egy éve megújult képviselőházi frakció tevékenységéről. Hozzászólásában elmondta, hogy az  idei év első parlamenti ülésszakában számos olyan törvénytervezet született, amellyel sikerült előre vinni a magyar közösség ügyeit, azonban az év közepén, júniusban, megbélyegezte ezt az országban eluralkodott nacionalista hangulat, amelyből azóta sem lehet teljes mértékben kilépni.

„Sokszor túlságosan is nagy felelősséggel közelítünk meg helyzeteket, hiszen erre kötelez az a környezet, amelyben a kormánykoalíció naponta felelőtlen döntéseket hoz. Az RMDSZ álláspontja sok esetben különbözik a kormánypártokétól, hiszen más tapasztalatokkal érkeztünk a parlamentbe mások a prioritásaink, és másként látjuk közösségeink és önkormányzataink jólétének biztosítását. Azonban el kell mondanunk hangosan azt, hogy hosszútávon elvesznek a jó ügyek, ha olyan személyek képviselik azokat, akiknek integritásuk megkérdőjelezhető. Ennek vagyunk tanúi most is, hiszen a román politikai pártok képviselői sebezhetőek és nem tudják hitelesen képviselni a jó célú közösségi ügyeket. Ez a folyamat megrendíti a demokrácia alapjait, és ha a demokrácia nem működik, akkor semmi sem működik, a politika sem. Az RMDSZ új alsóházi frakciója felelősségteljesen áll hozzá közösségi ügyeinkhez és ennek tudatában cselekszik az elkövetkezendőkben is” – jelentette ki a politikus.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője hozzászólásában elmondta, elfogadhatatlan az a tény, hogy száz év után is Románia úgy tekint a magyar közösségre, mintha azok idegen testként lennének jelen az országban. Példaként az alsóházi frakcióvezető-helyettes a tankönyvírás folyamatát említette, hangsúlyozva: „Nem lehet bizalom nélkül tekinteni a teljes magyar társadalomra. Nem gyanúsíthatnak meg azzal, hogy a fizika tankönyv lapjai közé elrejtetnénk egy irredenta, sovén mondatot a tankönyvírás során. Elfogadhatatlan ez az állapot. Éppen ezért jövőre erőteljesebben kell hangsúlyoznunk és cselekednünk: bátran felvállalni azt, hogy mit adtunk ennek az országnak az elmúlt száz évben, illetve növelnünk kell kisebbségi jogaink törvényes garanciáit.”

A magyar politikum, az RMDSZ felelőssége is, hogy a következő időszakban olyan igazságszolgáltatása, olyan igazságügyi jogrendszere legyen Romániának, hogy szabadon lehessen beszélni, hogy ne kelljen lehalkítanunk a hangunkat – jelentette ki Markó Béla az SZKT-n. Az RMDSZ volt elnöke arra figyelmeztetett, bár a szövetségnek nincs beleszólása mindenbe, ami ma az ország vezetésében zajlik, az RMDSZ-nek is van felelőssége abban, hogy az elmúlt években olyanná vált az igazságszolgáltatási rendszer, hogy ma újból „suttogni” kell. Lehet, hogy ez többek között a bíróságok az ügyészségek vétke, de azokat a törvényeket, amelyek alapján működnek, azt mi, politikusok fogadtuk el – mutatott rá Markó, aki hozzátette, személyes felelősséget is érez e tekintetben.

Mint mondta, lehet, hogy bizonyos kisebbségi jogok elfogadtatása érdekében a múltban „félrefordították a fejüket” bizonyos, az ország demokratikus berendezkedését érintő törvények esetében, ez utólag hibának minősül. „Ráébredünk arra, hogy ha nincs demokrácia, akkor hiába vívtunk ki jó kisebbségi jogokat, mert ha csorbul a demokrácia, akkor ezeket a kisebbségi jogokat sem fogják alkalmazni” – szögezte le. Ezért szerinte az RMDSZ-nek felelősséget kell vállalnia abban, hogy amit a romániai politikum közösen elrontott, azt a következő időszakban helyrehozzák, és ennek érdekében időnként a szövetségnek a közvéleménnyel is szembe kell mennie – hívta fel az RMDSZ frakciók figyelmét Markó Béla.

A volt elnök úgy értékelte, nemcsak Romániát, de egész Európát is óriási gondok szaggatják: mint fogalmazott, a Brexit példája, a szélsőjobb előretörése, a német és az ausztriai választások eredményei is azt mutatják, hogy ma Európában nagy baj van a népek, kultúrák együttélésével, de baj van a politikusok felelősségével is, akik engednek a populizmus nyomásának, és nem gondolják végig, mi lesz a következménye döntéseiknek – utalt a katalán népszavazásra is.

Az elmúlt időszakban folyamatosan változtak az ifjúság igényei, egy dolog stabil maradt: a MIÉRT megalakulása, működése az RMDSZ javára szolgált, az RMDSZ munkáját segítette és segíteni fogja a jövőben is. Az elmúlt hónapokban azon dolgoztunk a kollégákkal, hogy minél több fórumon hallassuk a hangunkat, a romániai, magyarországi barátaink és az egész Európa előtt. Kezdeményezésünkre az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP elfogadta a Minority Safepack támogatásáról szóló határozatot. Állást fogaltunk a magyargyűlölet ellen, és egy teljes programtervezettel készülünk a jövő évi centenáriumra – fogalmazott az SZKT-n Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke, akit a pénteki ülésen a testület ifjúságért felelős ügyvezető alelnöknek választott meg.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő felszólalásában elmondta: az elmúlt évek munkája alatt az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi szakbizottságában (LIBE) számos jelentésbe sikerült a kisebbségvédelmi fejezeteket is megjeleníteni. Ilyen például az uniós állampolgárságról szóló jelentés, amelynek elkészítette a szakbizottsági véleményét és amelyet jövő héten tárgyal az EP. Mint mondta: abban bízik, hogy sikeres lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés és ennek témája is a LIBE szakbizottság napirendjére kerülhet a jövőben.

Sógor Csaba arról is tájékoztatta a testületet, hogy Románia készül a 2019 első félévében esedékes soros uniós elnökség programjának kialakítására. „Mivel Románia elmondása szerint példásan rendezte a kisebbségek helyzetét, ezért azt kértük, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét is vegyék fel a román uniós elnökség programjai közé” – mondta. Az EP-képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2018-as évben a tordai országgyűlés 450. évfordulójára is jó lesz megemlékezni, hiszen ekkor és itt mondták ki a világon először a szabad vallásgyakorlás jogát. 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a személyi jövedelemadó és a közpénzügyek törvénymódosításaival kapcsolatosan elmondta, a Szövetség nem érthet egyet egyetlen olyan javaslattal sem, amely pénzt vesz el az önkormányzatoktól, és ez által csorbítja a decentralizáció és a helyi autonómia elvét. Ezt az álláspontot alakították ki az SZKT előtt sorra kerülő tanácskozáson is, amelyen az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa és a parlamenti frakciók vezetői vettek részt. „Románia nem tartja be teljesen saját törvényeit, sem a ratifikált nemzetközi egyezményeket. Jövő évben a kormány 60 százalékos adócsökkentést vezet be, ez megyei szinten 44 százalékos forráskiesést jelent. Most még nagyobb nyomás nehezedik ránk, hogy megcsorbítsák költségvetésünket” – fejtette ki a megyeelnök.

Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő a Közép-Erdély frakció képviseletében elmondta, a centenárium kapcsán várható nacionalista hangulatot helyi szintű kisebb rendezvényekkel, programokkal igyekeznek majd oldani. „Kolozsváron például a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel együttműködve különböző művészeti és egyéb eszközökkel igyekszünk majd pozitív üzenetek mentén kiragadni a nacionalista mederből 2018-at” – fogalmazott Csoma Botond.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X