• 2017. november 22., szerda
    Cecília
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6551 LEI
    • 1 USD = 3.9650 LEI
    • 1 GBP = 5.2461 LEI
    • 100 HUF = 1.4877 LEI

Márton Árpád nem érti, mi a gond az igazságügyi törvények módosításával


-A A+



Márton Árpád jogász képviselő nem érti, miért okozott felháborodást a közvéleményben az igazságügyi törvényeket módosító javaslatcsomag. Pénteki sajtótájékoztatóját azonban nem azoknak az új előírásoknak az ismertetésére hegyezte ki, amelyek miatt az emberek utcára vonultak, és amelyeket a Legfelsőbb Bírói Tanács, az államfő, az Európai Bizottság és Washington is aggályosnak tart.

A sajtóban megjelent és a tüntetők által hangoztatott információk ellenére az igazságszolgáltatási törvénycsomag semmi olyant nem tartalmaz, ami által a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai menthetnék a bőrüket, viszont valóban tartalmaz olyan szándékot, amely Romániát kivezetné abból, hogy az ügyészek és titkosszolgálatok irányítják az igazságszolgáltatást – állítja Márton Árpád.

Ezek a legaggályosabb módosítások. Az új előírások egyebek mellett egyetlen alkalomra korlátoznák az államfő vétójogát az ügyészségi vezetők kinevezésénél, illetve teljesen kiiktatnák a vádhatóságok vezetői leváltásának folyamatából. A bírák és ügyészek szakmai ellenőrzését ellátó Igazságügyi Felügyeletet önálló intézménnyé tennék, de a  CSM szerint jelenlegi formájában a tervezet az intézmény autonómiáját nem garantálja. Emellett külön vádhatóságot hoznak létre a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértések kivizsgálására.

A háromszéki RMDSZ jogász képviselő pénteki, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón kifejtette: jelenleg van egy nagyon kemény összefonódás a titkosszolgálatok és ügyészek között, és egyetért azokkal, akik szerint létezik egy úgynevezett „mélyállam”, amelyet nem választott személyek irányítanak. A jelenlegi állapotot azoknak érdeke fenntartani, akik ezáltal kezükben tudják tartani az országot – vélekedett.

Márton Árpád magyarázata szerint az igazságszolgáltatási javaslatcsomag három törvényt módosítana: az igazságszolgáltatás működéséről-, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, illetve a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) működéséről szóló jogszabályt. A háromszéki RMDSZ képviselő nem érti miért okozott felháborodást a közvéleményben a javaslatcsomag, hiszen meglátása szerint azáltal a normalitás irányában mozdulna el az igazságszolgáltatási rendszer.

„Mi a baj ebben?”

Magyarázata szerint a hazai Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM) „hasonló állat” nincs is sehol máshol. Ez az intézmény jelenleg bírókból, ügyészekből és a civil társadalom két képviselőjéből áll és tucatnyi hatásköre van, többek között közösen döntenek arról, hogy kiket nevezzenek a bírói, ügyészségi testületekbe és döntenek a visszahívásukról is illetve felügyeli az Igazságszolgáltatási Felügyeletet (Inspecția Judiciară) is. A törvénymódosítás egyik újdonsága az, hogy létrehoznak két résztestületet, egyiket bírókból a másikat ügyészekből és mindegyik a maga területén mond véleményt.

„Mi a baj ebben?”, tette fel a kérdést Márton Árpád, aki szerint a legtöbb országban két külön testület van a bíróknak és ügyészeknek. Magyarországon például a parlament választja meg a legfőbb ügyészt, Amerikában pedig közvetlenül a lakosság választja. A hazai törvénymódosítási tervezet szerint a legfőbb ügyészt, a helyettesét, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság (DIICOT) vezetőit az igazságügy miniszter javaslatára nevezi ki az államfő. A háromszéki politikus emlékeztetett, hogy ez akkor is így volt, amikor Laura Codruța Kövesi főügyészt és társait Monica Macovei miniszter kinevezte volt. „Bárki, bármit is mond az államelnök is politikai szereplő”, nyilatkozta Márton Árpád.

Mi lesz az Igazságszolgáltatási Felügyelettel?

Hozzátette, a tervezetben nincs teljesen tisztázva az, hogy miként jön létre az ügyészek és bírák által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására hivatott testület, amely ugyanúgy a legfőbb ügyésznek lesz alárendelve, mint a DNA és a DIICOT. Azt viszont tisztázza a törvénytervezet, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletet (Inspecția Judiciară) – amely az igazságszolgáltatás adminisztratív és menedzsment felügyeletével foglalkozik - kiveszik a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) alárendeltségéből, és önálló jogi személyként hozzák létre.

Márton Árpád szerint ennek az a logikus magyarázata, hogy jelenleg ez a testület többek között a CSM működését is kellene ellenőriznie, de mivel annak alárendeltje, nem működhet megfelelően. „Nem természetes az, hogy egy főnök kinevezi alárendeltjét, hogy vizsgálja meg a tevékenységét, majd annak jelentését annak kell elfogadnia, aki ellen vizsgálódtak” – magyarázta a háromszéki képviselő. A politikus azonban nem tért ki arra, hogyan képzelik el a törvényhozók az Igazságszolgáltatási Felügyelet működését. Korábban Márton Árpád kollégája, Csoma Botond jogász képviselő maga is elismerte: az erre vonatkozó jelenlegi előírások szerint az intézmény a „levegőben lóg”.

Nő a bírák felelőssége

Az RMDSZ politikusa szerint másik fontos intézkedés – amellyel elégedetlenek az ügyészek -, az egyik szakmából a másikba való átsorolást szabályozza. Példaként említette, hogy eddig, ha valaki 20 évig ügyész volt, lehetett belőle bíró a legfelsőbb bíróságon. Márton Árpád szerint, ha valaki 20 évig vádló volt és úgy gondolkodott, hogy mindenki gyanús, esetleg soha nem vett részt polgári perben, nem kellene egyik napról a másikra bíró legyen a legfelsőbb bíróságon. A módosítás arra vonatkozik, hogy ha az ügyész bíró szeretne lenni, akkor az elejéről, azaz a legalacsonyabb szinten kell kezdenie tevékenységét.     

Módosulhat a bírói felelősségről szóló szabály is, mondta Márton Árpád, aki szerint jelenleg a bírák büntetőjogi felelőssége jelenleg is törvényben van, és arról szól, hogy ha egy bírói döntés miatt egy nemzetközi bíróság elmarasztalja Romániát, a döntést meghozó bírótól az állam behajthatja a büntetés értékét. A módosítás pedig azt írja elő, hogy ilyen esetben az állam köteles behajtani az összeget. Másik változás, hogy a bírói felelősség elévülése jelenleg az ítélet meghozásától számított 1 évi, ami nem túl sok. A módosító javaslat értelmében az elévülés akkortól kezdődik, amikor a nemzetközi bíróság megállapítja a Románia elleni szankciót.

Mi történik a hivatali visszaéléssel?

A háromszéki RMDSZ képviselőt megkérdeztük, arról, hogy mi a véleménye a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításához szükséges értékküszöb bevezetéséről. Korábban ugyanis maga a Velencei Bizottság állapította meg: az egyik dokumentumának a „félrefordításán” alapul az értékküszöb bevezetésének szükségességéről szóló alkotmánybírósági határozat. Puskás Bálint volt alkotmánybíró a Maszolnak adott interjúban kifejtette: nem érti a taláros testület döntését, szerinte erre a küszöbre nincs szükség.

Márton Árpád szerint erre azért van szükség, mert több nem lehet korrupcióról beszélni akkor, ha nem történik károkozás. Véleménye szerint jelenleg a hivatali visszaélés és az összeférhetetlenség eszközként szolgál, egyesek büntetőjogi vagy adminisztratív úton történik ellehetetlenítésére. Emlékeztetett: a marosvásárhelyi katolikus iskola, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai polgármester ellen is úgy indultak eljárások, hogy nem történt anyagi károkozás, az érintetteknek nem származott anyagi haszna.

Hozzátette: öt olyan dokumentum van, amely kimondja, hogy hivatali visszaélés esetén szükség van egy értékküszöbre, vagyis akkor történik korrupció, ha valakinek abból anyagi haszna származik. Hazugságnak nevezte, hogy az alkotmánybíróság félreértelmezte volna a Velencei Bizottság ajánlását. Hozzátette, hogy ezt az ajánlást az Európa Tanács miniszterhelyettesi tanácsa 2012-ben elfogadta az ET hivatalos dokumentumaként.

Felidézte: a román alkotmánybíróság egymást követően két olyan döntést is hozott, amelyben megállapítják, hogy a hivatali visszaélés tekintetében kell egy értékküszöb. Emlékeztetett: van egy uniós irányelv, amely az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélésekre vonatkozik, és amely kisebb vétségeknél 10 000 euró, nagyobb vétségeknél 100 000 euró küszöböt ír elő. A háromszéki politikus szerint a bírák szövetsége tíz átlagbért javasol értékküszöbnek.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup