• 2017. október 22., vasárnap
    Elõd
  • 15°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 12°
      Kovászna
    • 12°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 12°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 11°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 15°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 13°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Kelemen Hunor: „Ma is a szabadságjogokért küzdünk, mint a '49-es hősök”


-A A+



Párhuzam vonható az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc célkitűzései és az erdélyi magyarság mai önrendelkezési, jelkép- és anyanyelv-használati törekvései között – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Faragó Péter parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök október 6-án reggel, az aradi 13 honvédtiszt kivégzésének 168. évfordulóján.

A sajtótájékoztató elején a házigazda Faragó Péter a héten a parlament plénumában elmondott beszédére építve kifejtette: a szabadságharcosok egy olyan elnyomó hatalom ellen lázadtak fel, amely nem fogadta el az önrendelkezési törekvéseket, nem értette meg, hogy a jogok biztosításával nem csorbulnak a hatalom jogai. Utalt arra, hogy a parlament alsóházának illetékes szakbizottsága és plénuma is vita nélkül utasította el az anyanyelv-használati küszöb 20-ról 15 százalékra való leszállítására vonatkozó RMDSZ-es törvényjavaslatot. „Kit zavart volna, ha például a 16 ezer aradi magyar használhatta volna a közigazgatásban?” – tette fel a költői kérdést a honatya.

Kelemen Hunor szerint a 215/2001-es helyi közigazgatási törvény (mely akkor teszi lehetővé egy etnikum anyanyelvhasználatát egy településen, ha számaránya eléri a húsz százalékot) elfogadása óta eltelt 16 évben megváltozott a társadalom összetétele és igénye. „Egy, a kisebb közösségek számára is elfogadható küszöbérték kellene. Mi először a tíz százalékot javasoltuk, majd kompromisszumos megoldásként a 15 százalékot, illetve a nagyvárosok esetében egy alternatív küszöböt. Ezt érdemi vita nélkül elutasították, és számomra az a meglepő és szomorú, hogy 27 évvel a rendszerváltozás után a román hatalom nem hajlandó a párbeszédre” – fejtette ki a szövetségi elnök.

A 2001-es (a törvény elfogadása évében rendezett) népszámlálás szerint 374-375 közigazgatási egység esik a 215-ös jogszabály anyanyelv-használati rendelkezése alá, az RMDSZ javaslata alapján ez a kör további 40-45 községgel, várossal bővülne. Ezt azért nyomatékosította Kelemen Hunor, hogy megcáfolja a román szélsőségesen nacionalista sajtóban megjelenteket, miszerint „2000 településen vezetnék be hivatalos nyelvként a magyart”.

„Ezáltal nem vennénk el semmit a románoktól, sőt javulna a magyar közösség közérzete, jobban viszonyulna a többségi társadalomhoz. A 20. században hibáztak a kisebbségi jogok alkalmazása terén, de meg kell ismételnünk a történelem hibáit, vagy tanulnunk kellene belőle?” – fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint az 1918-as román egyesülés centenáriuma alkalmából pozitív üzenet lett volna a románok részéről, ha ők tesznek gesztust a kisebbségek felé, bebizonyítva, hogy nem félnek, mert „egy erős nemzetnek nincs mitől tartania”. Felhívta – különösen a román – közvélemény figyelmét, hogy „2018 után is lesz élet”, de már most a nacionalizmus felerősödését tapasztalják, olyan irányból is, „ahonnan nem is vártuk”. Épp ezért az RMDSZ-elnök nyugalomra, józan gondolkodásra szólított fel mindenkit, mert szerinte jelenleg az ország valamennyi politikai-gazdasági sikertelenségéért, „a benzinár vagy a bankközi kamatláb emelkedéséért mi vagyunk a hibásak”.

A katalóniai függetlenedési népszavazásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kifejtette: nem állítható párhuzamba a katalán nép az erdélyi magyar közösséggel, mert „az ország határain belül képzeltük el az önrendelkezést, és soha nem jelentettük ki az elszakadási szándékot”.

Az október 6-i megemlékezések Aradon 11 órakor a minorita templomban tartott gyászmisével folytatódnak. 13 órakor a Szabadság-szobornál mond beszédet és koszorúz többek között Kelemen Hunor és Íjgyártó István, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, 16.30-kor pedig a vesztőhelyen lesz tisztelgés a hősök emléke előtt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup