• 2017. október 17., kedd
    Hedvig
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • 12°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5854 LEI
    • 1 USD = 3.8887 LEI
    • 1 GBP = 5.1710 LEI
    • 100 HUF = 1.4883 LEI

„Meghunyászkodott a PSD” – Elutasította a képviselőház az anyanyelv-használati küszöb csökkentését


-A A+



FRISSÍTVE: Elutasította szerdán a képviselőház plénuma az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, amely 10 százalékra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt a kisebbségek által is lakott településeken. A döntőház a szenátus lesz. Korodi Attila frakcióvezető a Maszolnak nyilatkozva csalódottan állapította meg: a kormánypártok „meghunyászkodtak", és nem voltak hajlandóak tárgyalni az RMDSZ-szel a tervezetről. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a képviselőház döntése azt jelzi, hogy a román többség visszautasította a párbeszédet.

Elsöprő többséggel elutasította szerdán a képviselőház az RMDSZ-nek azt a törvénymódosító javaslatát amely bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait a romániai közigazgatásban. Cikkelyenkénti vita nem volt a tervezetről, a román pártok a jogszabály egészének elutasítását kérték. Ezzel egyetértett a Szociáldemokrata Párt (PSD) is, amelynek parlamenti együttműködési megállapodása van az RMDSZ-szel – tudtuk meg Korodi Attila frakcióvezetőtől.

Még a kisebbségek frakciója is leszavazta

„A PSD meghunyászkodott, nem volt hajlandó tárgyalni erről a kérdésről. Ezt még az emlékezetünkben fogjuk tartani” – jelentette ki a politikus. Hozzátette: a módosítás kapcsán az volt a román pártok stratégiája, hogy folyamatosan azt hangoztassák: Romániában rendezett a kisebbségek anyanyelv-használati joga. „Mert ha többen mondják el, az biztos jobban átmegy” – tette hozzá

Korodi Attila szomorúnak tartja, hogy a nemzeti kisebbségek frakciójának képviselője is radikálisan az RMDSZ javaslatai ellen szólalt fel. „A macedón kisebbség képviselője arról beszélt, hogy törvénymódosító tervezetünk alkotmányellenes és szembemegy az európai normákkal” – tájékoztatott a frakcióvezető.

A tervezet a képviselőházból a döntő házhoz, a szenátushoz kerül. Korodi Attila emlékeztetett, hogy a felsőházban már nincs határidőhöz kötve a módosítások napirendre tűzése. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a szenátus akkor szavazzon a törvényről, amikor kedvezőbbek lesznek a feltételek” – jegyezte meg.

Kelemen: a román többség visszautasította a párbeszédet

Tartalom nélküli hamis állítás az, hogy Románia modellértékű ország lenne a kisebbségek helyzetének rendezését tekintve. A 215-ös, helyi közigazgatási törvény módosításának elutasítása is ezt jelzi – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, miután a képviselőház leszavazta az RMDSZ törvénymódosító javaslatát.

A politikus rámutatott: az RMDSZ – mint minden más tervezete esetében – a 215-ös közigazgatási törvényt módosító javaslataival a parlamentáris demokrácia útját választotta. Párbeszédet javasolt az összes parlamenti párt és a nemzeti kisebbségek képviselőinek, arra kérve őket: fogalmazzák meg véleményeiket a tervezett módosítással kapcsolatosan, keressenek közösen kompromisszumos megoldást azért, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesüljön, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre, esetleg tizenötre csökkentsék.

„A mai üzenet az RMDSZ és a magyar emberek számára is egyértelmű: a román többség visszautasította a párbeszédet” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Szerinte az elmúlt hónapok magyarellenes kirohanásai, főként az ellenzéki pártok vezetőinek kisebbségellenes retorikái 2018 közeledtével nem a megbékélést, a közeledést, a bizalomerősítést segítik elő románok és magyarok között, épphogy ellenkezőleg hatnak.

„Miközben úton-útfélen azzal henceg Románia, hogy modellértékűen rendezte a kisebbségek ügyét, újra és újra bebizonyítja: retteg a párbeszédtől. Meggyőződésem, egy erős nemzet párbeszédet folytat kisebbségeivel, nem pedig szájba veri a magyarokat. Ha én lennék a román állam, vagy ha én dönthetnék a román állam helyett, akkor azt mondanám: 2018-hoz közeledve javasolok néhány olyan megoldást azért, hogy a területemen élő kisebbségek – így a magyarok is – jól, államalkotó tényezőként érezzék magukat szülőföldjükön. Azt mondanám: nincsen semmi félnivalóm, rejtegetni valóm, nincsenek hátsó szándékaim. A történelmi megbékélést száz év után elindítom – itt van néhány törvénytervezet, fogadjuk el, lépjünk előre, nézzük meg, mi lesz a centenáriumot követően 2019-ben, 2020-ban, mert együtt fogunk élni. Teszik vagy sem, ez a közös országunk, ez a közös hazánk” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ szerdai közleménye.

Előzőleg a szakbizottságok is leszavazták

A képviselőház ülését megelőzően együttes ülésen az alsóház jogi, közigazgatási, illetve emberjogi bizottsága is elutasította az RMDSZ törvénymódosító javaslatát. A testületek vita nélkül szavazták le a tervezetet, amelyet az RMDSZ-es honatyákon kívül senki nem támogatott. A román pártok képviselői azon véleményüknek adtak hangot, hogy Románia továbbra is példaértékű országnak számít a kisebbségekkel szembeni tolerancia terén. 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői azzal érveltek, hogy az európai uniós jogszabályok nem irányozzák elő az anyanyelv-használati küszöb csökkentését 20-ról 10 százalékra. Florin Roman liberális képviselő azt is megemlítette felszólalásában, sajnálja, hogy „az RMDSZ gyásznapként fogja fel a centenárium évfordulóját”, és szerinte „minden parlamenti képviselőnek öncenzúrát kell gyakorolnia, amikor bizonyos álláspontokat fogalmaz meg, és arról az országról beszél, amelyikben él”.

„Románia a jó gyakorlatok országa a kisebbségvédelem terén' - jelentette ki a PNL képviselője. 'A PNL elutasító jelentést fog javasolni a tervezettel kapcsolatban, és hiszem, hogy az országban és külföldön élő összes román, etnikumtól függetlenül, örömmel fogjuk megünnepelni a centenáriumot, minden román legnagyobb ünnepét” - idpézte Florin Roman érvelését az Agerpres.

Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője úgy vélekedett: a tervezettel az a „probléma”, hogy „az RMDSZ a közösségek közötti viszony szempontjából nagyon szerencsétlen módon tette ezt közbeszéd tárgyává. Ez a tervezet akkor jelent meg és akkor került közvitára, és majdnem kierőltették, hogy átmenjen, amikor - egy bűnvádi perben elítélt által vezetett - parlamenti többség éppen a bőrét igyekezett menteni.”

Az USR-s képviselő mikrofonját ekkor kikapcsolta a képviselőház jogi bizottságának elnöke, Eugen Nicolicea PSD-s honatya. Mariana Popescu, a nemzeti kisebbségek képviselője is úgy nyilatkozott, hogy nem támogatják az RMDSZ javaslatát.

"Tegnap a nemzeti kisebbségek képviselőinek körében megszavaztuk, hogy el fogjuk utasítani a törvénytervezetet. (...) A küszöb 10 százalékosra csökkentése alkotmányellenes, Európában mindenütt 20%-os ez a küszöb. (...) Úgy véljük, hogy Románia elegendő jogot ad nekünk, kisebbségeknek és elégedettek vagyunk azzal, amit a román állam nyújt nekünk' - jelentette ki a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek képviselője.

Márton Árpád: ez politikai szavazás volt

Márton Árpád képviselő politikai szavazásnak minősítette, hogy a három alsóházi szakbizottság negatívan véleményezte az RMDSZ törvénymódosító javaslatát. A poliikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, hogy ezek után folytatódik-e az RMDSZ és a szociálliberális kormánykoalíció közötti parlamenti együttműködés, azt mondta: nem tagja annak a testületnek, amely erről dönt.

A képviselő azt nyilatkozta, meglepő volt számára a szavazás végeredménye, és elhamarkodva szavaztak, még mielőtt cikkelyenként megtárgyalták volna a tervezetet. Hozzátette, az az érzése, hogy egyesek már előítéletekkel érkeztek a szavazásra, anélkül, hogy ismerték volna a törvénytervezet szövegét. Márton Árpád szerint az elmúlt 27 évben sokszor elutasított a parlament bizonyos tervezeteket, de politikai párbeszéd és viták során mindig sikerüt megoldást találni. 

Mint ismert, a helyi közigazgatásról szóló törvény RMDSZ által javasolt módosítása értelmében 20 százalékról 10-re csökkentenék az anyanyelv-használati küszöböt, és egy kedvezményes küszöböt is bevezetnének. Ez azt jelenti, hogy azon településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a 10 százalékot, használhatják anyanyelvüket a helyi közigazgatási intézményekben és az azoknak alárendelt intézményekben, a prefektúrákon, a minisztériumoknak és a központi közigazgatásnak alárendelt területi intézményekben. Jelenleg csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot.

Cikkünk frissül

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup