• 2017. november 22., szerda
    Cecília
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6551 LEI
    • 1 USD = 3.9650 LEI
    • 1 GBP = 5.2461 LEI
    • 100 HUF = 1.4877 LEI

Közzétette a minisztérium az igazságügyi reformcsomag tervezetét


-A A+



Szerda este közzétette az igazságügyi minisztérium az igazságszolgáltatási törvények módosításának tervezetét, amelyet a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM) is elküldött Tudorel Toader, a szaktárca vezetője.

A minisztérium honlapján található indoklás szerint a tervezet módosítaná a bíróságok és ügyészségek vezetői kinevezését és szakmai kiértékelését szabályozó kitételeket, változtatna az eljáráson olyan esetekben, amikor bírák és ügyészek nem tudják ellátni a tisztségükkel járó feladatokat, és a bíróságok és ügyészségek menedzsmentjének hatékonyabbá tételére is javasol módosításokat.

A tervezet több, Tudorel Toader által már korábban ismertetett módosítást tartalmaz, például azt, hogy a legfőbb ügyészt, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét és helyetteseit, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezetőjét és helyetteseit az igazságügyi miniszter javaslata alapján neveznék ki, az Igazságszolgáltatási Felügyelet átkerülne az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe, és külön ügyészségi részleg folytatná le ezentúl a bírák és ügyészek ellen indított bűnvádi eljárásokat.

A legfőbb ügyész, illetve a DNA és a DIICOT vezetői tisztségeibe a tervezet értelmében legalább 10 év szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészeket nevezhetnek ki. A jelöltek kiválasztása az igazságügyi miniszter előjoga lesz, aki a folyamat végén köteles lesz legalább két javaslatot küldeni a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM). A testület „átlátható eljárás” során hozza meg a végső döntést.

Az Igazságszolgáltatási Felügyelet a tervezet értelmében a CSM alárendeltségéből az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe kerül át, az indoklás szerint azért, hogy “biztosítsa az államhatalmak egyensúlyát és a köztük fennálló kölcsönös kontrollt.” Az Igazságszolgáltatási Felügyelet felügyelőit 4 éves mandátumra neveznék ki, versenyvizsga révén, amelyre csak legkevesebb 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező személyek jelentkezhetnek.

Új ügyészségi részleg jönne létre

A tervezet azt is előírja, hogy a törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül külön részleget kell létrehozni a legfőbb ügyészségen, amely a bírák és ügyészek ellen indított bűnvádi eljárásokat folytatja le.

A bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítása ugyanakkor 30 éves alsó korhatárt, 5 évi minimális szakmai régiséget, pszichológiai vizsgálatot és a jó hírnév ellenőrzését is előírná - ezek nélkül nem lehetne jelentkezni a versenyvizsgára. A bírákat és ügyészeket rendszeres pszichológiai vizsgálatnak vetnék alá, és a CSM külön részlege döntene az ügyészek, külön részleg pedig a bírák karrierjéről.

Az indoklás szerint a CSM tevékenységét szabályozó, 2004/317-es törvény módosításaira azért van szükség, hogy hozzák összhangba a jogszabályt az alkotmánybíróság döntéseivel és javítsák az intézmény működését.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup