• 2017. november 24., péntek
    Emma
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -2°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6536 LEI
    • 1 USD = 3.9215 LEI
    • 1 GBP = 5.2229 LEI
    • 100 HUF = 1.4912 LEI

Ismertette az igazságügy reformjának tervezetét Tudorel Toader miniszter


-A A+



FRISSÍTVE: Nem az államfő nevezi ki az ügyészségek országos vezetőit, a bírák és ügyészek anyagilag is felelnek a tévedéseikért, az igazságügyi felügyelet pedig a Legfelsőbb Bírói Tanácstól minisztériumhoz kerül. A változásokat Tudorel Toader miniszter ismertette szerdán.

A tárcavezető az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításának tervezetét mutatta be egy sajtótájékoztatón. Érvelése szerint azért van szükség a módosításokra, mert 13 év telt el a jogszabályok elfogadása óta, és közben Románia európai uniós tagállam lett. Emlékeztetett: az intézkedés a kormányprogramban is szerepel.

A miniszter hangsúlyozta, a szóban forgó törvényeket nem sürgősségi rendelettel módosítják, hanem törvénytervezetet terjeszt a tárca a kormány elé, és ha a kabinet elfogadja, továbbküldik a parlamentnek jóváhagyásra. 

Nem az államfő nevezi ki a főügyészeket

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy kizárnák az államfőt a legfőbb ügyészség és az alárendeltségébe tartozó vádhatóságok vezetőinek kinevezési folyamatából. Tudorel Toader tájékoztatása szerint ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) nevezné ki a legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyészség alárendeltségébe tartozó vádhatóságok vezetőit, egy átlátható eljárás alapján. A kinevezés az igazságügyi miniszter és nem az államfő javaslata alapján történne, ahogyan az eddig volt. 

A tárcavezető hozzátette, a legfelsőbb bíróság elnökét továbbra is az államfő nevezi majd ki, a CSM bírói szakosztályának javaslatára. A tervezett módosítások között szerepel az is, amelynek értelmében az eddigi háromról négy évre nő a főügyészek mandátumának időtartama.

Változnak a bírák és ügyészek előléptetésének feltételei is. A tervezet értelmében a bírák hét ledolgozott év után léptethetők elő törvényszéki bírókká, és ugyanez érvényes az ügyészekre is. Azok az ügyészek, akik a DNA vagy a DIICOT keretében kívánnak tovább tevékenykedni, nyolc év után pályázhatnak erre. 

Az ítélőtáblai bíróvá történő előléptetés feltétele a tíz év szolgálati jogviszony, a legfelsőbb bíróság tagjaivá pedig 18 év szolgálat után válhatnak a bírák. Az ügyészeknek 15 évnyi tevékenység után lenne lehetőségük arra, hogy a legfőbb ügyészségen folytathassák tevékenységüket. 

Közvetve a minisztérium ellenőrizné a bírákat

Az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításáról szóló tervezet többek között azt is előírja, hogy az eddig a CSM keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet kerüljön át az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe. A tárcavezető hangsúlyozta, a testület megőrizné függetlenségét, autonómiáját, semmiképpen "nem kerülne a politikum igazgatása alá". 

A miniszter szerint hozzávetőlegesen 7 000 ügyész és bíró tevékenykedik Romániában, az CSM 70 tagjára pedig rendkívül fontos szerep hárul. A testületnek a szaktárca alárendeltségébe történő utalásával az a cél, hogy biztosítsák a felügyelet autonómiáját és függetlenségét - tette hozzá Tudorel Toader.

A korrupt bírákat már nem a DNA üldözné

A legfőbb ügyészség keretében létesítendő, külön szaktestület folytatná le ezentúl a bírák és ügyészek ellen indított bűnügyi eljárásokat, függetlenül attól, hogy milyen jellegű és súlyú bűncselekményekkel gyanúsítják őket. A tárcavezető szerint az ezekkel az ügyekkel foglalkozó testületet 20 ügyész alkotná. 

"Mindannyian láthattuk, a bírók sokszor felróják, hogy egy-egy ítéletet követően azok az ügyészek folytatnak vizsgálatot ellenük, akiknek a vádiratába foglaltakkal ellentétes döntést mondtak ki. Én személy szerint nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez így történik, mert még nem született olyan jogerős ítélet, amely ezt alátámasztaná, de a bírák függetlenségének garanciájaként létrehozunk egy 20 ügyészből álló testületet, amely a bírák és ügyészek által elkövetett feltételezett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozik majd" - fogalmazott a miniszter. 

Felelősségre vonhatók az ügyészek

A törvénymódosítás felelősségre vonhatóvá tenné a munkájuk során hibát elkövető bírákat és ügyészeket. A miniszter hangsúlyozta, eddig a jogszabály feltételes módban fogalmazott, hogy az állam eljárást indíthat a hibákat elkövetők felelősségre vonása érdekében, de - mint mondta - ez soha nem történt meg. Azt ígérte, hamarosan nyilvánosságra hozza, hány hibás döntés született és ezek következtében hány személynek hány évet kellett jogtalanul fogdában vagy börtönben töltenie. 

FRISSÍTÉS: Az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvény módosításáról tárgyalt szerdán délután Mihai Tudose miniszterelnök Tudorel Toader igazságügyi miniszterrel - mondták el az Agerpresnek kormányközeli források. A találkozóra azt követően került sor, hogy Mihai Tudose miniszterelnök arra kérte a kormányülés elején Tudorel Toader igazságügyi minisztert, hogy nagy gonddal kommunikálja az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításának tervezetét, hogy mindenki számára világos legyen, "egyelőre mindenki a helyén marad, azzal a mandátummal, amellyel megbízták, az, aki megbízta". 
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup