• 2017. október 23., hétfő
    Gyöngyi
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 15°
      Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 15°
      Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • Brassó
    • 12°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Az ügyfélkaputól a székelykapuig – mi a hatékony választási kampány receptje?


-A A+



„Az erdélyi magyarok székelykaput láttak már, de az ügyfélkapu számukra életidegen fogalom”. Egyebek közt így érvelt Porcsalmi Bálint a közelgő magyarországi választási kampányról tartott csütörtöki pódiumbeszélgetésen a regisztrációhoz kötött szavazási folyamat egyszerűsítése mellett. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Faragó Csaba kampánymenedzser a 21. századi politikai kommunikáció konyhatitkaiba avatta be hallgatóságát Tusványoson.

A Fidelitas kommunikációs igazgatója, Baczkó Robert által moderált beszélgetés résztvevői a korszerű politikai kommunikáció és marketing eszközeiről és tartalmáról, a kampányhatékonyságot növelő receptekről, a folyamatosan változó médiatérről értekeztek a hallgatósággal megtelt sátorban. Ahogyan Baczkó elöljáróban megjegyezte: kampányszakembereket faggatni olyan, mintha bankárokat próbálna banktikokról kérdezni.

A „sötét oldal” kampányreceptjei

Az nyilván nem titok – mondta Hidvéghi Balázs –, hogy manapság nagyon gyorsan változik a kommunikációs tér, az internet megjelenése alapjaiban változtatta meg a tömegkommunikációt, ezért politikai üzenetek hordozóinak megválogatásakor az internet alapú kommunikációs formákra érdemes odafigyelni.

A Fidesz kommunikációs igazgatója emlékeztetett, hogy azért a televízió szerepe sem csökkent, a választók fő tájékozódási forrása maradt. A hagyományos, nyomtatott politikai napilapok azonban mára már tejesen háttérbe szorultak a médiafogyasztásban, csupán a hetilapoknak volt valamivel könnyebb megtartani a tradicionális profiljukat. Megjegyezte azt is, hogy a rádiózáson is lendített az internet, új adók, új műsorok jelentek meg.

Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: ma már mindenki tud médiát csinálni, ahogy kampányt csinálni is. „Csak egy-két mobiltelefon és internet kell hozzá” – jelentette ki. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a kommunikációs eszközökről, hanem inkább arról beszélne, ami ezek mögött van.

„Mi a sötét oldalon vagyunk. Takargatás nélkül el kell mondanunk: nekünk az az érdekünk, hogy befolyásolni tudjuk, ami a médiában megjelenik” – fogalmazott. Szerinte ma fontosabb a tartalom, mint az eszköz, a politikai kommunikáció csatornája. Akárcsak 30 éve, ma is az erős üzenetek „viszik” a választási kampányokat – vélekedett. Szerinte a hatékony politikai kommunikáció olyan üzenetek megfogalmazását jelenti, amit a szavazók értenek, és megtalálják a helyüket a médiában.

„Négy-öt éve is könyörögtem a politikusoknak, hogy üzenetekben gondolkodjanak, ma már arra kérném őket, hogy storykban gondolkodjanak, a történetek még jobban átmennek egy választási kampányban. Ma az üzenet, a fegyelem és a koherencia fontosabb a kreativitásnál” – részletezte a hatékony kampány „receptjét” az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Faragó Csaba receptje szerint a politikai termék nem ördögtől való fogalom, jó termékeket kell kreálni, marketing-köntösbe kell költöztetni, és az embereknek el kell tudni adni. „Erős tartalommal kell kommunikálni, és az is fontos, hogy ki mondja az üzeneteket, a tartalmakra hiteles tolmácsokra van szükségük” – mondta a Fidesz miskolci kampánymenedzsere.

Kontent kontra csatorna?

Hidvéghi Balázs egyetértett Porcsalmi Bálinttal abban, hogy fontos a fegyelem a kampányban. Ugyanakkor úgy látja, hogy unalmassá válhat a politikai kommunikáció, ha nagyon fegyelmezett. Szerinte állandó kihívást jelent a kampányszakembereknek olyan egyensúlyhelyzetet találni, hogy megmaradjon az újszerűség, a kreativitás.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Donald Trumpnak úgy sikerült az amerikai Republikánus Párt előválasztási kampányában a figyelem központjába kerülni, hogy még csak költenie sem kellett erre. Ezt pedig a Twitter-oldalának bejegyzései révén sikerült elérnie. Hidvéghi gyorsan hozzátette: ehhez hozzájárult az elnökjelölt személyisége is. „Azért tudta ezt megcsinálni, mert ő volt Donald Trump. Ted Cruzéknek ez nem állt jól. Ám amit Trump mondott, az passzolt a személyiségéhez” – jelentette ki.

A kommunikációs igazgató adatai szerint jelenleg 5,2 millió magyar felhasználója van a Facebooknak, akik naponta 87 percet töltenek a közösségi oldalon, 36 százalékuk onnan olvas híreket, nem portálokról. Ezek az adatok szerinte mára már meghatározzák a politikai kommunikációt. Ezért Hidvéghi úgy vélekedett: a hatékony kampányban az „azonnaliság”, a sebesség is nagyon számít, gyors reakcióképesség nélkül elvész az üzenet.

Porcsalmi Bálint is szolgált Facebook-adatokkal: Erdélyben 510 ezer felnőtt magyar, a szavazókorú lakosság 60 százaléka használja a közösségi oldalt. Egyetértett azzal, hogy a gyorsreakció fontos összetevője egy kampány hatékonyságának, de szerinte legalább ennyire fontos, hogy az üzenetek rövidek, egyszerűek legyenek. „ A Tweeter például komoly keretek közé szorítja a kommunikációt. Aki 140 karakterbe nem tudja összefoglalni az üzenetét, nagyobb gonoszságokra is képes” – állapította meg.

Az egyszerű tartalom buta tartalom?

A tartalom egyszerűsítése Hidvéghi Balázs szerint is szükségszerűség, már csak a gyorsaság és az új kommunikációs eszközök miatt is. „Ugyanakkor kénytelenek vagyunk mindenkihez szólni, a mobileszköz pedig meg is könnyíti a kommunikációt a választókkal. Fontos, bonyolult dolgokról beszélünk, szakpolitikákról, amit nem lehet 140 karakterbe besűríteni, de azért meg kell próbálni, ez az egyik legnagyobb kihívás” – magyarázta.

Ráadásul – tette hozzá – a politikai kommunikáció drámai mértékben elbúvárosodott médiatérben zajlik, és ezért nem csak az internet a hibás. Emlékeztetett, hogy a kereskedelmi tévék megjelenésével a híradók nagy része bulvárhírekről szólt.  A kampányszakembereknek pedig ilyen közegben kell komoly dolgokról hiteles üzeneteket közvetíteni.

Porcsalmi Bálint szerint az egyszerűség nem egyenlő a butasággal. „Ha egyszerűen beszélsz, az egyszerű ember megérti, az értelmes ember pedig értékeli” – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy az élet az információ befogadása szempontjából nagyon felgyorsult. Hozzátette, nem biztos, hogy háborút kell hirdetni a bulvárosodás ellen.

Magyarországi választások Erdélyben

A pódiumbeszélgetésen a jövő évi magyarországi választások erdélyi vonatkozásairól is kérdezte a moderátor az RMDSZ ügyvezető elnökét. Porcsalmi Bálint elmondta, mintegy 600 ezer kettős állampolgár lesz év végéig Erdélyben, az erdélyi magyar szavazókorú lakosság fele. Nehézséget jelent azonban az erdélyi magyar szavazóknak, hogy a kettős állampolgároknak regisztrálniuk kell. „Amikor regisztrálnak, az első szó, amivel találkoznak, az az ügyfélkapu. Székelykaput már láttak, de ez egy életidegen fogalom” – jegyezte meg.

Porcsalmi felidézte, hogy a legutóbbi magyarországi választásokon az erdélyi szavazatok egyötöde volt érvénytelen amiatt, mert a választó rosszul töltötte ki a voksát kísérő űrlapokat. Az RMDSZ ezért tájékoztatási kampányt tervez a kettős állampolgárok szavazásának folyamatáról. Mindemellett hangsúlyozta, egyszerűbbé kellene tenni a határon túli magyarok szavazási lehetőségét. „Nem gondolom azt, hogy a regisztrációt el kell törölni, de egyszerűsíteni kell. A mi kampányunk arról fog szólni, hogyan kell szavazni a magyarországi választásokon” – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup