• 2017. október 18., szerda
    Lukács
  • 23°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 25°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 25°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 17°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 24°
      Nagybánya
    • 25°
      Marosvásárhely
    • 23°
      Zilah
    • 24°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5841 LEI
    • 1 USD = 3.9032 LEI
    • 1 GBP = 5.1388 LEI
    • 100 HUF = 1.4872 LEI

Tusványos 2017: felértékelődött Közép-Európa szerepe


-A A+



A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóját követően a Lőrincz Csaba-sátorban az első külpolitikai témájú panelbeszélgetésre is sor került Magyarország, Románia, Közép-Európa – a biztos pont egy bizonytalan világban? címmel. A felszólalók Donald Trump amerikai elnök legutóbbi, lengyelországi látogatásának jelentőségéről értekeztek.

A beszélgetést Németh Zsolt, a magyarországi Külügyi Bizottság elnöke moderálta, témafelvetésében pedig azzal indított, hogy Turmp varsói beszédét eddigi elnökségének egyik legfontosabb felszólalásaként tartják számon. Az Egyesült Államok elnöke Lengyelország és Magyarország számára is kedves üzeneteket fogalmazott meg: a mai nyugati világot az Isten, család, haza által meghatározott ideológia köré kell újraépíteni.

„Jelenleg az Európai Unió és Közép-Európa államai között vita zajlik. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy ez a vita identitásháború vagy kompetenciaküzdelem. Azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a visegrádi négyek, valamint a Három Tenger Kezdeményezés (az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös fellépése – szerk. megj.) mennyiben hordoznak alternatív jövőképet. Összességében Közép-Európának komoly belső és külső kihívásokkal kell szembenéznie” – vezette fel a témát Németh Zsolt.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kapott először szót. Visszaemlékezett arra, hogy egy évvel ezelőtt még senki nem hitt abban, hogy Donald Trump lehet az Egyesült Államok elnöke, miközben Orbán Viktor már akkor azt mondta, hogy érdemes erre az emberre figyelni, mert okozhat még meglepetéseket. „A hitét vesztett, iránytű nélküli Nyugat-Európával szemben a lengyel, szlovák és román társadalomban még mindig megvannak azok az értékek, biztos pontok, amelyekről Trump is beszélt. A régiónk a Trump-jelenséggel esélyt kapott arra, hogy a történelmi sérelmeken felülemelkedjen, Johannis államfő tegnapi székelyföldi látogatása is azt bizonyítja, hogy megvan az esély erre” – fejtette ki Szilágyi Zsolt.

Gazdasági fejlődésre van szükség a térségben

Tomáš Strážay-t, a Szlovák Külügyi Bizottság vezető kutatóját arra kérték, hogy véleményezze, mennyire befolyásolja Szlovákia eurózónás tagsága a többi közép-európai országgal való kapcsolatát, ugyanis az utóbbi időben meghirdetett kétsebességes Európában a választóvonalat nagy valószínűséggel az húzza majd meg, hogy mely országok vezették már be az eurót mint fizetőeszközt.

Strážay meglátása szerint az euró 2009-es bevezetése nem befolyásolja Szlovákia kapcsolatát a szomszédos államokkal. Hozzátette, ezeknek az országoknak arra kell törekedniük, hogy közösen fejlődjenek. Konkrét példával is illusztrálta a helyzetet: „Magam döntöttem úgy, hogy vonttal utazok Pozsonyból Tusnádfürdőre. Sajnos az út két átszállással 19 órán át tartott, voltak Romániában olyan szakaszok, ahol 40-50 kilométer/órás sebességgel haladtunk. Az ilyen dolgokban kell közösen fejlődnünk, hogy felvehessük a versenyt a nyugati államokkal” – állapította meg a vendégelőadó.

A változó Európában kell megtalálnunk a helyünket

Christopher P. Ball, a Tusványos legtávolabbról, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett vendége, a Central European Institute igazgatója, Magyarország tiszteletbeli konzulja szerint eljött az ideje annak, hogy Európa a változás útjára lépjen, ezt pedig jól érzékelteti a Brexit. „Újra kell gondolni a dolgokat, még akkor is, ha nem szavazunk a változásra. A Trump-adminisztráció szövetséges lehet ebben, mivel nem igaz, hogy az Egyesült Államok egy gyenge Európában érdekelt, sőt épp ellenkezőleg, arra bátorítja, hogy megerősödjön, természetesen csak akkor, ha szövetségesként számíthat rá” – véli az Közép-Európával foglalkozó intézet igazgatója. Szerinte Trump – elnökségének eddigi hét hónapja alatt – tett számtalan európai látogatása is ezt bizonyítja.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a külügyi bizottság elnöke az Egyesült Államok, Európa és Közép-Európa viszonyrendszerében Románia helyzetét vizsgálta. Mint kifejtette, Románia nem feltétlenül érdekelt abban, hogy együttműködjön a szomszédos országokkal, sokkal inkább összpontosít a Nyugat-Európával, valamint a Washingtonnal kialakított kapcsolatai megerősítésére. Erre bizonyíték Johannis a közlemúltban Amerikában, valamit Németországban tett hivatalos látogatása. Korodi szerint Románia számára kiemelten fontos a NATO-tagsága, miközben Oroszországgal szinte semmilyen kapcsolatot nem ápol.

Ebben a viszonyrendszerben az erdélyi magyarság érdeke az, hogy az Egyesült Államok minél nagyobb figyelmet fordítson a közép-európai kisebbségek helyzetére. Hozzátette, a state department (külügy) Romániáról szóló jelentéseiben rendre bírálják az országot kisebbségpolitikája miatt.

Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára elöljáróban kifejtette, hogy a PNL, valamint az RMDSZ és a Fidesz is tagjai az Európai Néppárt közösségének. Szerinte a három pártnak sokat kell még tennie azért, hogy igazi, gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki közöttük, hiszen ugyanaz a filozófia határozza meg őket.

„Erdélyben történelmi alapjai vannak a toleranciának, és ennek jobbá tételébe a fiatalokat vonnánk be. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy Klaus Johannis a PNL színeiben Románia államfője, hiszen német származása miatt speciális kapcsolatot alakíthat ki Németországgal” – jelentette ki a külügyi titkár. Emlékezetett arra, hogy a 90-es években, amikor létrejött a Visegrádi Együttműködés, Petre Roman miniszterelnök Romániát is a tagok között szerette volna látni, de ez nem jöhetett létre.

A Trump-jelenséggel kapcsolatban az volt a véleménye, hogy az amerikai elnök Varsóban szimbolikusan is elismerte, hogy nemcsak kis-, hanem nagyrégiókban is érdemes gondolkodni. Lengyelország pedig azért javasolta a Három Tenger Együttműködés elindítását, mert tudatában van annak, hogy a Baltikum, Közép-Európa államai, valamint a délszláv államok mindig is Oroszország és Németország ütközőzónájában voltak és lesznek.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup