• 2018. október 17., szerda
    Hedvig
  • 13°
    Kolozsvár
    • 12°
      Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • 12°
      Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • 12°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 13°
      Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • Brassó
    • 20°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6667 LEI
    • 1 USD = 4.0359 LEI
    • 1 GBP = 5.3037 LEI
    • 100 HUF = 1.4477 LEI

Iktatta a tervezetet az RMDSZ: kiterjesztenék az anyanyelv-használatot a közigazgatásban


-A A+

FRISSÍTVE: Iktatta kedden a képviselőházban az RMDSZ a közigazgatási törvényt módosító tervezetét. A jogszabály 20 százalékról 10-re csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt, és bevezetne egy kedvezményes küszöböt. A tervezet szerint pénzbírsággal sújthatják a közigazgatási törvényt megszegő önkormányzatokat és közintézményeket.

A módosító javaslatok iktatása után az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a Maszolnak elmondta: a szerdai házbizottsági ülésen kérni fogják, hogy a tervezetet sürgősségi eljárással tárgyalja a képviselőház. A politikus szerint a jogszabály nagy eséllyel még ebben az ülésszakban átkerülhet a szenátusba, és még az sem kizárt, hogy a parlamenti vakáció előtt elfogadják. "Elvileg időben beférne" – jegyezte meg.

A szövetségi elnök tájékoztatása szerint a tervezet már korábban átküldték a koalíciós pártok vezetőinek, és a múlt héten volt egy egyeztetés is róla. Liviu Dragnea és Călin-Popescu Tăriceanu jelezték, hogy a PSD-nek és az ALDE-nek is lesznek módosító indítványai. 

Kelemen Hunor kérdésünkre nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, hogy sikerül-e majd az RMDSZ összes javaslatát elfogadtatni a parlamentben. Azt mondta, elsősorban a közigazgatási törvényt megszegő önkormányzatoknak előírt szankciók kérdésében számít éles vitára.

Egyértelműsítenék is a törvényt

A szövetségi elnök tájékoztatása szerint a tervezettel a közigazgatási törvényben egyértelművé tennék a félreérthető, illetve szándékosan és rosszindulatúan félreértelmezhető passzusokat, javaslataikat azokból a nemzetközi egyezményekből – Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – vezetik le, és teszik a jogrend részévé, amelyeket Románia ratifikált, de a valóságban sosem érvényesített.

Kelemen Hunor szerint a ratifikált szerződések be nem tartása miatt, valamint a hatóságok és bíróságok korlátozó jogértelmezése okán nem megfelelő a törvénykezés jelenleg. Ugyanakkor gond az is, hogy sokszor politikai, adott esetben pedig adminisztratív akarat sincs a törvények alkalmazására.

„A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy országunk megoldotta a kisebbségi kérdést, hogy ilyen értelemben modellértékű Románia. Mi ezzel szemben azt mondjuk, koránt sincs minden rendben. Viszont, amennyiben elsőként a román parlamenti pártok nyitottságot tanúsítanak, viszonozzák az általunk kezdeményezett párbeszédet, akkor jó úton indulhatunk el a kisebbségi jogok kiszélesítésének szempontjából" – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.

Emlékeztetett: jelenleg csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. Így például nem kötelező az anyanyelv-használat Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán és Zilahon, ahol szintén jelentős számban élnek magyarok. „A 20 százalékos küszöb tízre való csökkentésével, illetve egy kedvezményes küszöb bevezetésével ezen akarunk változtatni a magyar közösség javára” – fogalmazott a szövetségi elnök.

Az RMDSZ javaslata az, hogy a 10 ezer lakos alatti településeken a kedvezményes küszöb 300 legyen, a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500,  a 25−50 ezer közötti lakosú településeken 1000, az 50−100 ezer közötti lakosú településeken 2000, és a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer legyen a kedvezményes küszöb, amely felett kötelezővé válna az anyanyelv-használat biztosítása.

Mit biztosít az RMDSZ törvénymódosítása?

Az RMDSZ közleménye szerint ezek a törvénymódosítás legfontosabb elemei:

  • A kezdeményezés az anyanyelv-használat lehetőségét biztosítaná azokon a településeken is, ahol nem teljesül a számaránybeli feltétel, viszont az intézmény vagy a hatóság vezetősége az anyanyelv-használat alkalmazása mellett dönt – például legyen lehetséges a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése azokban az esetekben is, ha nem éri el a közösség az egyik vagy másik küszöböt.
  • Az RMDSZ leszabályozná azoknak az intézményeknek a körét, amelyek kötelesek lesznek az anyanyelv-használati jogok biztosítására. Tehát azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot, vagy ahol jelentős számban élnek kisebbségi közösséghez tartozó személyek, kéri az anyanyelv-használat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és megyei egységekben, prefektúrákon, illetve dekoncentrált intézményekben. Ilyen például a kataszteri hivatal, ahol telekkönyvi ügyeket intézhetnek a magyar emberek, a pénzügy, ahol adóikat fizethetik ki, a munkaügyi felügyelőség, ahol a munkanélküli segélyt kell kérvényezni, a tanfelügyelőség, az egészségügyi igazgatóság, a kulturális igazgatóság, de a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség is.
  • Azt akarjuk, hogy az anyanyelvet egyaránt lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott kommunikációban. A formanyomtatványok és egyéb adminisztratív jellegű dokumentumok, közérdekű információk is legyenek elérhetőek a kisebbségek anyanyelvén.
  • Ténylegesen történjen meg a települések névtáblájának, az utcanevek, útjelző táblák, a közterületek és intézmények magyar nyelvű feliratozása.
  • Az anyakönyvi kivonatok kibocsátása történjen meg kisebbségi nyelven is, a házasságkötés lebonyolítása anyanyelven is. Az ifjú pár mondhassa ki a boldogító igent magyarul, még akkor is, ha csak az egyik fél tartozik valamelyik kisebbségi közösséghez.
  • A szimbólumok használata ne ütközzön akadályokba. Senkit ne büntessenek meg azért, ha például a székely zászlót kitűzi egy hivatalra vagy közintézményre.
  • Anyanyelven is nyilvánosságra kelljen hozni a közérdekű információkat egyidejűleg a román nyelvű kommunikációval.

Cikkünk frissül



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X