• 2017. augusztus 17., csütörtök
    Jácint
  • 19°
    Kolozsvár
    • 15°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • 13°
      Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 18°
      Kovászna
    • 16°
      Kézdivásárhely
    • 15°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 23°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 20°
      Nagyvárad
    • 15°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 19°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 19°
      Zilah
    • 20°
      Szatmár
    • 17°
      Nagyszeben
    • 21°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5737 LEI
    • 1 USD = 3.8993 LEI
    • 1 GBP = 5.0260 LEI
    • 100 HUF = 1.5058 LEI

Kisebbségről és innovációról a FUEN kongresszusán – kik azok a szorbok?


-A A+



A magyar kisebbség európai helyzetéről számolt be a jelenlévőknek Kántor Zoltán szociológus pénteken, a FUEN kolozsvári kongresszusán. Az előadást követően hazai és külföldi szakemberek, a tagszervezetek képviselők számoltak be a helyi sajátosságokról.

Magyarok hét szomszédos országban élnek, 2,2 millió külhoni magyarról beszélhetünk. Húsz százalékuk tehát nemzeti kisebbségként él, az aktivizmusuk tekintetében pedig a legaktívabbnak nevezhetők Európában – ismertette a számokat, alapokat Kántor Zoltán szociológus a FUEN kolozsvári kongresszusán, pénteken. A szociológus rávilágított: ha egy nemzeti kötelék kialakul egy társadalomban, az fontos marad a továbbiakban is. Az Osztrák-magyar Monarchia feloszlása után párhuzamos nemzetépítéseket, ebből kifolyólag feszültségeket is tapasztaltunk – tette hozzá.

Kántor elmondta, a nemzeti kisebbségi jogok követelése a nemzeti, kulturális, nyelvi reprodukciót hivatottak biztosítani. A szakember az Európai Bizottság egy 2006-os jelentését idézte, amely szerint minden egyénnek joga van egy kulturális nemzet tagjaként meghatározni magát függetlenül az állampolgárságától. Ez szerinte előrelépés volt a kisebbségek helyzetének megértése felé.

Magyarázata szerint több elemet figyelembe kell venni: egyrészt az asszimiláció érdekében dolgozó államot, másrészt a nemzeti kisebbséget, amelynek a reprodukció az érdeke, harmadrészt az anyaországot, amely a kisebbség érdekeit képviseli több esetben is. Az Európai Unió szerepe a béke és stabilitás fenntartása ugyanakkor – szögezte le.

"A nemzeti kisebbségek célja nem más, mint a már említett reprodukció, az hasonló célokat követ, mint a többségi társadalom. A különbség mindössze, hogy az erőviszonyok nem egyformák" – húzta alá Kántor.

A szociológus ismertette a legégetőbb problémákat, így az államilag támogatott magyar nyelvű egyetem és autonómia hiányát, Ukrajnában a háborút, a kettős állampolgárság hiányát, Szlovákiában a nyelvi jogokkal és a kettős állampolgársággal szembeni lépéseket, Szerbában a demokráciahiányosságot.

Kisebbség és innováció – hogyan függ össze?

A konferencia további részében a kisebbség és innováció viszonyáról beszéltek. Josep-Maria Terricabras katalán EP-képviselő rávilágított: a nyelvi sokszínűség különösen fontos, hiszen a nyelv az emberek számára életük egyik alapja. Felidézte: 1966-ban Barcelonában elfogadták a nyelvhasználat egyetemes nyilatkozatát, amelynek legfontosabb elképzelése volt, hogy a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem gondolkodásmódunk meghatározó része is – a nyelvünk által gyarapodunk.

Terricabras elmondta, nincsenek alapvetően kisebbségi nyelvek, csak kisebbségivé tett nyelvek. "Szükségünk van önbizalomra a használatához, és kérnünk kell a nyelvi jogainkat. Ezeket azonban nemcsak kérnünk kell, hanem megteremteni a nyelvhasználatot magunknak is" – tette hozzá a képviselő. Kiemelte: nem élhetünk a múltban, még ha fontos is számunkra a történelmünk. A jogainkért küzdés mellett ugyanakkor nyitnunk kell mások felé, kiállni más kisebbségek mellett is.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke korábbi politikai tanácsadói tapasztalatait összegezte. Mint elmondta, romániai magyarként megtapasztalta, hogy gyorsabbnak, okosabbnak kell lenni másoknál ebben a társadalomban, ezért a kihívásokkal szemben jobban fel kell készülnünk. Néhány hónappal ezelőtt azt mondta, az RMDSZ-nek kell a legmodernebb szervezetnek lennie, és ma is azt gondolja, hogy csak így lehet sikeres a magyar kisebbség – tette hozzá.

A politikus szerint meg kell erősíteni a közösséggel fenntartott párbeszédet, ezért hamarosan új platformot indít az RMDSZ ebből a célból. Ugyanakkor jó történetekre van szükség: adatokra, tényekre, érvekre alapoztak mostanáig, de hiányzott egy egységes narratíva. Szükség van arra, hogy külföldi partnerek is megértsék, mit jelent a kisebbségi lét, a Minority Safepack erre kiváló eszköz – fogalmazott Porcsalmi. Mivel számos kamuhírrel is találkozunk, pontos információk megfogalmazására van szükség, az ismeretek megosztására a felek között – emelte ki, hozzátéve: az intézmények, a média kiépítését követően arra van szükség, hogy jó szakembereket neveljünk ki.

David Statnik, Domowina elnöke, németországi szorb előbb kis „tornaórát” tartott: rákérdezett, ki kisebbségi, ki tud angolul, oroszul, ki ismeri a szorb kisebbséget? Előadásában elmondta, a szorbok Németország területén élő kisebbség, akiknek nincs anyaországuk. Körülbelül hatvanezren élnek, elismert kisebbségi nemzetként, a tartományok alkotmánya biztosítja a jogaikat. A nyelv számukra az egyik legfontosabb jellemző, a legnagyobb kihívás éppen a nyelv megtartása. A digitális kínálat miatt a nyelvet fejleszteni kell, egy nyelv vonzereje ugyanis éppen a használhatóságán múlik – fogalmazott Statnik. Beszélt arról is, hogy a nyelvnek van egy nyilvános szférája és egy személyes is, érzelmileg viszonyulunk hozzá.

Elmondta, a német államtól jelentős támogatást kaptak, ennek köszönhetően egy tanulási programot indítottak, amely a szorb digitális nyelvet népszerűsíti, gyakorlatokat fejlesztettek ki ehhez és így tovább. Előre kidolgozták a nyelvtesztek különböző szintjeit, de még sok van hátra – mondta el Statnik. Emellett SMS-jellegű applikációkat fejlesztettek ki, próbálják fenntartani a kapcsolatot nagy cégekkel, mint a Microsoft, Facebook és Wikipédia, hogy a szorb nyelvet is használhassák ezeken a felületeken – de utóbbit leszámítva nem sok sikert értek el ezen a téren.

Pop Aliz, a Nemzetközi Ügyek Országos Demokratikus intézetének hazai igazgatója a szervezetről elmondta: 63 országban vannak jelen, elsősorban Közép- és Nyugat-Európában. Pártokkal és civil szervezetekkel dolgoztak együtt az elmúlt évtizedben, 1991 óta jelen vannak – összegezte. A roma közösségről elmondta, több mint hatszázezer embert számolnak ide, de valójában magasabb számról beszélünk, csakhogy a népszámláláskor nem vallják ezt be.

Csáky Pál szlovákiai magyar EP-képviselő, volt miniszterelnök-helyettes a FUEN-t méltatta, azt emelve ki, hogy kiváló együttműködést tapasztalt a részükről. Mint mondta, akik egyedül maradnak a nehéz körülmények között, lemaradhatnak, ezért kell támogatnuik egymást. Úgy fogalmazott: szeretné, ha a konferenciáról megerősödve térne haza mindenki, hogy folytassák a munkát, hiszen sok olyan tendencia van a világban ma, amely a kezdeményezések ellen hat: egyes politikai erők, a vélt vagy titkolt nacionalista igyekezetek, és paradox módon technikai újítások is.

Civil szervezetek alapvető szükségletek kielégítésén dolgoznak, hiszen a szegénység súlyos mértékeket ölt, a romák tíz százalékának pedig nincs személyazonossági igazolványa. Az oktatás területén is jelentős hátrányok vannak, hiszen gyakran felszerelés nélkül, gyalog, több kilométert kellene elgyalogolniuk egy intézményig. A politikai képviseletük szintén hiány, ha a képviseleti arányt vetjük össze a lakosság arányával. Az innovációról elmondta, fejlett országban könnyebb a helyzet, a romániai romák esetében alapvető szükségletek hiányoznak azonban. Meg kell tanítani őket halászni, és nemcsak halat adni neked - emelte ki Pop Aliz hozzátéve, szerveztek TechCampet hátrányos helyzetű emberek számára, és számos helyi szervező számára tettek elérhetővé technológiai eszközöket.

Mint mondta: előre kell menekülni, kidolgozni modernizációs mechanizmusokat, amelyeket alkalmaznak a közösségek is. Egymástól kell tanulni, hiszen különbségek vannak a kisebbségi közösségek között – mondta Csáky. Kiemelte, az őshonos kisebbségek témáját állandóan napirenden kell tartani. A Minority Safepack képes majd megmutatni, hogy tömegek állnak az ügy mögött. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup