• 2017. június 29., csütörtök
    Péter, Pál
  • 33°
    Kolozsvár
    • 26°
      Csíkszereda
    • 35°
      Székelyudvarhely
    • 26°
      Gyergyószentmiklós
    • 35°
      Székelykeresztúr
    • 27°
      Kovászna
    • 30°
      Kézdivásárhely
    • 26°
      Barót
    • 28°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 34°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 36°
      Déva
    • 26°
      Nagybánya
    • 35°
      Marosvásárhely
    • 26°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 32°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 28°
      Brassó
    • 35°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5503 LEI
    • 1 USD = 3.9857 LEI
    • 1 GBP = 5.1687 LEI
    • 100 HUF = 1.4681 LEI

FUEN-kongresszus: valamennyi kisebbségnek testre szabott megoldás kell


-A A+



A Glasgow-i Egyetem autonómiakutatója, David Smith szerint nincs minden közösségre érvényes autonómiarecept, valamennyi nemzeti kisebbségnek rá szabott megoldásra van szüksége.

A szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának a közép-kelet európai nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlatáról és kihívásairól szóló péntek délelőtti panelbeszélgetésében tartott előadást a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatásairól. Kijelentette: a kelet-közép-európai térségben Magyarország élen járt abban, hogy kulturális autonómiát biztosított a nemzeti kisebbségeknek, példáját azonban nem követték a Kárpát-medence országai.

A szakértő a szerbiai kisebbségek kulturális autonómiáját tartotta a térség leghaladóbb szellemű autonómiaformájának. Megjegyezte azonban, hogy a kisebbségek helyzete annyira sajátos minden országban, hogy a pozitív megoldásokat sem lehet átvenni.

Daniel Alfreider, a FUEN dél-tiroli - ladin nemzetiségű - alelnöke elmondta, Dél-Tirolnak csupán négy képviselője és három szenátora van az olasz parlament két házában. „Erőből semmit nem tudunk elérni a hatszáz fős olasz parlamentben” – jegyezte meg. Hozzátette: a kisebbségeknek egyedüli esélyük az, hogy tárgyalások révén valósítsák meg azt a jogi keretet, amely biztosítja a megmaradásukat.

Stéphanie Marsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának tanácsadója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyes országoknak maguknak kell megoldaniuk a nemzeti kisebbségeik helyzetét, az anyaországok fellépése sok esetben gyanakvást ébreszt, és hátráltatja a megoldás megtalálását.

Csergő Zsuzsa, a kanadai kingstoni Queen's University kutatója annak a veszélyére figyelmeztetett, hogy a kisebbségi intézményeket átszőheti a pártpolitika, mely a kisebbségek energiáit és forrásait a választási kampányokra fordítja. Úgy vélte, mind az államnak, mind a kisebbségeknek az az érdeke, hogy a pártoktól független kisebbségi intézményrendszert építsenek fel, és ne vonják össze a pártpolitikát a kisebbségpolitikával.

Az autonómiapanel erdélyi magyar előadója, Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a közép-európai országokra az jellemző, hogy csak azért foglalkoznak a kisebbségeikkel, mert helyzetelőnyre akarnak szert tenni egy adott helyzetben, vagy a politikai többség kialakításához van szükségük a kisebbségekre. A politikus bajnak tartotta, hogy az Európa Tanácsnak nincsenek eszközei arra, hogy számon kérje, betartassa a tagállamaival az általuk elfogadott kisebbségvédelmi normákat.








EZT OLVASTA MÁR?

X