• 2017. június 29., csütörtök
    Péter, Pál
  • 35°
    Kolozsvár
    • 26°
      Csíkszereda
    • 35°
      Székelyudvarhely
    • 26°
      Gyergyószentmiklós
    • 35°
      Székelykeresztúr
    • 27°
      Kovászna
    • 30°
      Kézdivásárhely
    • 26°
      Barót
    • 28°
      Sepsiszentgyörgy
    • 21°
      Arad
    • 35°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 36°
      Déva
    • 26°
      Nagybánya
    • 35°
      Marosvásárhely
    • 26°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 32°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 28°
      Brassó
    • 35°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5503 LEI
    • 1 USD = 3.9857 LEI
    • 1 GBP = 5.1687 LEI
    • 100 HUF = 1.4681 LEI

Öt év alatt 300 ezer embert hallgattak le Romániában


-A A+



A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogi karának előadótanára, Radu Chiriță szerint Romániában 2010 és 2015 között mintegy 300 ezer ember telefonjának lehallgatását engedélyezték a bíróságok.

Radu Chiriță ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel az összes bírósághoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy Románia rendőrállamként működik. Kutatása eredményéről a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozott.

Elmondta: a vizsgált – kevesebb mint ötéves – időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102 729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.

A jogász elmondta: Románia 176 bírósága közül 173, 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bírósától és a legfelsőbb bíróságtól is. Hozzátette: a válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít a közérdekű információk eltitkolása miatt.

Radu Chiriță nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Megjegyezte: olyan törvényszék is akad, amelyik több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket.

Futószalagon hagyják jóvá a lehallgatásokat

„Elfogadhatatlan az, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették a legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak” – idézte a Mediafax a jogász tanárt.

Radu Chiriță különösen aggasztónak találta, hogy a legfelsőbb bíróság több mint négyezer lehallgatási kérelmet hagyott jóvá. Ezt azért tartotta kirívóan nagy számnak, mert csak a parlamenti képviselők, miniszterek, alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági bírák, illetve a főügyészség ügyészei esetében illetékes ez a bíróság a lehallgatási kérelmek elbírálására. „Az e kategóriákba tartozó emberek száma nem haladja meg a kétezret. A több mint négyezer engedélyezett lehallgatási kérés azt jelzi, hogy mindenkit lehallgattak, ez pedig megengedhetetlen” – jelentette ki a jogász tanár.








EZT OLVASTA MÁR?

X