• 2017. október 17., kedd
    Hedvig
  • 20°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 21°
      Székelyudvarhely
    • 21°
      Gyergyószentmiklós
    • 21°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 21°
      Gyulafehérvár
    • 23°
      Nagyvárad
    • 19°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 23°
      Nagybánya
    • 20°
      Marosvásárhely
    • 21°
      Zilah
    • 23°
      Szatmár
    • 21°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 26°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5802 LEI
    • 1 USD = 3.8939 LEI
    • 1 GBP = 5.1608 LEI
    • 100 HUF = 1.4882 LEI

FUEN-kongresszus Kolozsváron: elutasítani látszik a párbeszédet a román állam


-A A+



Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik, kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján az házigazdák – Vincze Loránt FUEN-elnök és Kelemen Hunor szövetségi elnök – a bukaresti kormány kisebbségpolitikáját. A párbeszéd elutasításaként értelmezték, hogy a román állam csak államtitkári szinten képviseli magát a rendezvényen, és Emil Boc polgármester is lemondta a részvételét. A kongresszus központi témái az anyanyelvhasználat, a kisebbségi kulturális hagyaték védelme és az európai autonómiamegoldások, illetve a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés lesz, amelynek aláírásgyűjtése pénteken indul el hivatalosan. 

HIRDETÉS
15:27
Panelbeszélgetés a kulturális örökségről

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla volt kulturális miniszter moderálásával panelbeszélgetés kezdődött az erdélyi kulturális örökségről.

15:10
Navracsis az európai kulturális örökségről

Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos az európai kulturális örökségről, illetve arról beszélt a kongresszuson, miként járulnak hozzá az őshonos nemzeti kisebbségek a kontinens sokszínűségéhez. Elmondta: biztosi minőségében bátorítani kívánja a nyelvek tanulását és a nyelvi sokszínűség fenntartását. "Ha új nyelveket tanulunk meg, új perspektívákat nyitunk meg magunk számára" - jelentette ki a biztos. Úgy vélte, a fiatalok számára azért is fontos a nyelvtanulás, mert ez elősegíti az elhelyezkedési lehetőségeiket a munkaerőpiacon.

 

15:02

A román külügy levélben sérelmezte az Európai Bizottság elnökénél, Jean-Claude Junckernél, hogy Navracsics Tibor elfogadta a meghívást a Kolozsváron zajló FUEN-kongresszusra, és nem látogatott el Bukarestbe. Ezt a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos maga erősítette meg csütörtökön a Maszolnak adott exkluzív nyilatkozatában. Bukarest panasza hatástalan volt, mert a főbiztos támogatta a magyar uniós tisztségviselő kolozsvári látogatását.

„Az Európai Bizottság elnöki irodája tájékoztatott engem arról, hogy kaptak egy levelet, amelyben a román külügy kifogásolta, hogy én Kolozsvárra jövök. Jean-Claude Juncker elnök úr egyúttal biztosított is arról, hogy támogatja az utazásomat, tehát ez semmilyen problémát nem jelent. A levél teljes tartalmát nem ismerem” – válaszolta kérdésünkre a FUEN-kongresszus szünetében Navracsics Tibor.

14:51
Gyűlnek az aláírások a Minority SafePack-hez

Bár hivatalosan csak pénteken, Bonchidán kezdődik meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadásához szükséges 1 millió aláírás összegyűjtésének kampánya, a kongresszus plenáris termének egyik oldalán asztalokat állítottak fel a szervezők, ahol országok szerinti bontásban helyezték ki az aláírási íveket. A legnagyobb „forgalmat” a németországi küldöttek bonyolították le.

14:45
Horváth István a magyar kisebbség helyzetéről tájékoztatta a küldötteket

Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnökének előadásával kezdődtek meg a 62. FUEN-kongresszus délutáni munkálatai. A kisebbségkutató szakember történelmi, kulturális, oktatatási, gazdasági és politikai szempontok szerint közelítette meg a kérdést.

12:49
Szili Katalint a FUEN-kongresszus elleni román aknamunkáról kérdeztük

A 62. FUEN-kongresszuson mondott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök utalt arra, hogy amióta elindították a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a román diplomácia támadásaival kellett szembesülniük, a román külügy félretájékoztatja az EU döntéshozóit az RMDSZ és a FUEN szándékairól. Erről megkérdeztük Szili Katalint, Orbán Viktor magyar kormányfő megbízottját is. 

11:56
Hit the road - panelbeszélgetés kezdődött

Úton a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés, helyzetkép az EU-s kisebbségvédelmi partneri ajánlatáról címmel panelbeszélgetés kezdődött a polgári kezdeményező bizottság tagjainak részvételével. A pódiumon többek között a FUEN volt elnöke, Hans Heinrich Hansen, jelenlegi elnöke, Vincze Loránt és Kelmen Hunor szövetségi elnök foglalt helyet.

11:01
Szili: a FUEN a kisebbségek „lelkiismerete”

Szili Katalin nagyon fontosnak nevezte a Minority SafePack-et, amely mellé szerinte a teljes Kárpát-medenceei magyarság mellszélességgel ki fog állni. „Európa sokszínűségét meg kell őrizni” – szögezte le a miniszterelnöki megbízott.

Szerinte Európa számár a FUEN a kisebbségek „lelkiismerete”. Emlékeztetett, hogy Románia Magyarország támogatásával csatlakozott tíz éve az EU-hoz, a romániai magyar kisebbség pedig a saját szülőföldjén szeretne boldogulni. Hangsúlyozta, különbséget kell tenni az őshonos kisebbségek és a bevándorlók között. 

10:35
További köszöntő beszédek hangzanak el

A kezdeményező bizottság tagjai, a FUEN tagszervezetek képviselői mondanak köszöntő beszédeket.

10:37
Potápi köszöntötte a küldötteket, Semjén üzent

Potápi Árpád János budapesti nemzetpolitikai államtitkár felszólalásában többek között arról beszélt, hogy Európában magától értetődőnek kellene lennie az anyanyelvű oktatásnak,az óvodától az egyetemig. Az államtitkár megerősítette, Magyarország és a határain kívül élő nemzetrészek kiveszik a részüket az egymillió aláírás összegyűjtéséből.

Hozzátette: az európai identitás része a kulturális sokszínűség. Nyomatékosította: az EU hatvanmillió kisebbségi polgára azt várja el, hogy az unió ne csak az alapszerződésében deklarálja értékként a sokszínűséget, hanem szabályozással teremtsen kedvező feltételeket a kisebbségi identitások megőrzéséhez, ahhoz, hogy a kisebbségek boldoguljanak a szülőföldjükön. ​

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - a kongresszuson felolvasott üzenetében - gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. "Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. 

Semjén Zsolt arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének a megismertetésére, hogy "a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden".

10:20
Biró a román állam kettős mércéjéről beszélt

Biró Zsolt MPP-elnök szerint Romániában a helyben topogás, sokszor a visszafejlődés jellemzi a kisebbségvédelmet. Emlékeztetett, hogy a román parlament továbbra is adós a kisebbségügyi törvény elfogadásával.

A politikus szerint a küldöttek a helyszínen tapasztalhatták, hogy Románia kettős mércét alkalmaz, és ezzel az erdélyi magyarok nem tudnak egyetérteni. „Azt tapasztaljuk például, hogy akadályoznak bennünket a nemzeti jelképeink használatában, és megaláznak bennünket. Ez nem lehet modell-értékű” – szögezte le.

10:10
Kelemen: nem vagyunk jól, de bizakodóak vagyunk és elszántak

Kelemen Hunor szövetségi elnök arról beszéklt, hogy amióta elindították a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a román diplomácia támadásaival kellett szembesülniük, a román külügy félretájékoztatja az EU döntéshozóit az RMDSZ és a FUEN szándékairól.

„A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak. A román elnök nem küldött üzenetet, a román külügyminisztérium és a román kormány úgyszintén. Ettől persze még fontosak vagyunk számukra: odafigyelésüket, ránk irányuló perzselő tekintetüket szinte a bőrünkön érezzük. A román diplomácia minden követ megmozgatott, hogy ezt a rendezvényt minimalizálják” – jelentette ki.

A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban. „Közösen kell megtalálnunk azokat az intézményes politikai és jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egyes őshonos nyelvi, etnikai és vallási kisebbség szabadon dönthessen arról, hogy miként őrzi meg az örökségét és hogyan tudja azt továbbadni” – részletezte Kelemen Hunor.

„Amióta elindítottuk a MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Mint felsorolta, úgy állítják be, mintha a MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta el Kelemen Hunor.

Nemrégiben egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és - határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: hogy betartsák 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket.

Románia az EU-csatlakozás előtt azt vállalta: érvényesíti a jogállamiság kritériumait, európai módon rendezi a többség-kisebbség viszonyát, visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést ebbe az irányba, viszont a NATO, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk. A bűnüldözést, az ügyészséget és a bíróságokat, egyszóval az igazságszolgáltatást és az erőszakszervek intézményeit. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – véli Kelemen Hunor, megemlítve ennek legutóbbi példáját: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét.

Mint arra rámutatott, Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke.

A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van, Kelemen Hunor ezt cáfolja. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából, nem saját kezdeményezésére helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – részletezte.

Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az Európai Unió negyedik legnagyobb államát alkothatná: „60 millió ember. Bátran mondjuk, bátran mondhatjuk: szükség van ránk, értéket képviselünk, értéket alkotunk, része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit ma Európa népeinek, nemzeteinek hívunk. Nem hátrálunk meg!”

09:25
Számvetést készített a FUEN-elnök

Vincze Loránt köszöntötte a küldötteket, meghívottakat. A FUEN elnöke elmondta: két fő oka van annak, hogy a FUEN úgy döntött, Kolozsváron tartja éves kongresszusát: egyrészt szeretné az ernyőszervezet háláját kifejezni mindazokért a kezdeményezésekért, amelyeket az RMDSZ indított el az elmúlt hét évben, mert az európai polgári kezdeményezések eszméje mindig is a legjelentősebb eszmének számított a szervezetben.

„Ugyanakkor azt is jelezni szeretnénk, hogy a FUEN nagyobb figyelmet fordít Közép- és Kelet-Európára. Bizonyíték erre Románia mellett a szervezet ukrajnai, nyugat-balkáni, kaukázusi és görögországi elkötelezettsége, és konkrét tevékenysége” – mondta a FUEN elnöke.

A romániai magyar kisebbség helyzetét ismertetve elmondta: „viharos múlt után”, az együttélés hosszú tapasztalatai ellenére sem következik automatikusan a jogaik elismerése. „A kultúra, az anyanyelv és az oktatás védelme. A régió valamennyi nemzetének beígért egyenlőség és autonómia majdnem 100 évvel az Erdélynek Romániával való egyesülését kimondó nyilatkozat elfogadása után sem vált még valósággá” – jelentette ki.

Vincze szavai szerint a magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, ha kollektív jogokban és autonómiában részesülnének. A roma népesség pedig azt kívánja, hogy a hatóságok és az egész társadalom határozottan lépjen fel a gyűlöletbeszéd és a xenofóbia ellen, hogy jobb minőségű oktatásban részesüljenek.

Leszögezte: a FUEN határozattan támogatja a többség és kisebbség közötti párbeszédet. „Mi soha nem rejtjük véka alá egy adott közösség valós helyzetét csak azért, hogy egyes intézmények vagy kormányok kedvében járjunk” – fogalmazott.

Vincze Loránt felidézte a Minority SafePack bejegyzésének előzményeit. Szerinte ez a lépés megváltoztatta a játékszabályokat a kisebbségvédelem területén, a kezdeményező bizottság történelmet írt. „Nyertünk, minden esélytelenségünk és a negatív jóslatok ellenére. Keményen megdolgoztunk ezért a győzelemért” – mondta a FUEN elnöke.

Emlékeztetett: a Minority SafePack körül kialakult kisebbségi szolidaritás egyre nőtt, és lassan a nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok közös céljává nőtte ki magát. Leszögezte: semmi olyasmit nem kértek, ami ellentmondott volna az európai értékeknek vagy az uniós szerződéseknek.

A további lépésekről elmondta: nemsokára vitát folytatnak majd a petíciós kampányról és a követendő stratégiánkról. Szavai szerint péntek délután történelmi pillanatra kerül sor: hivatalosan aláírják az első petíciókat a bonchidai Bánffy kastélyban.

Céljaikról elmondta: egyet tudnak érteni azzal, hogy a kisebbségi jogok kizárólag a tagállamok kompetenciájában maradjanak, ha valamennyi tagállam megérti és átérzi ennek felelősségét és ennek megfelelően cselekszik. „A kisebbségi jogok megsértésének megannyi esete, a közösségi szimbólumok betiltása, ezek elismerésének hiánya, a pozitív intézkedésektől való visszalépések, sok közösség demográfiai hanyatlása, a kisebbségi nyelvhasználat ellen irányuló diszkrimináció egyes tagállamokban azt mutatják, hogy ezen a téren kudarcot vallanak” – magyarázta.

A FUEN nevében felhívást intézett az európai kisebbségi közösségekhez, tagállamokhoz, régiókhoz, az európai intézményekhez, politikai családokhoz, kormányokhoz és parlamentekhez, és arra kérte őket, legyenek a Minority SafePack kezdeményezés barátai. „Partnerekre van szükségünk az elkövetkező időszakban, akikkel közösen kell meggyőznünk az európai polgárokat és az EU intézményeit arról, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség nem maradhat pusztán egy szép jelmondat” – fogalmazott.

09:12
Vincze: a román állam elutasítja a párbeszédet

A román elnöki hivatal és a külügyminisztérium nem válaszolt a meghívásra, Emil Boc polgármester is lemondta a részvételét a kongresszuson. A román államot csak a kisebbségügyi államtitkár képviseli a rendezvényen. Ezt a FUEN elnöke a párbeszéd elutasításaként értelmezi – mondta a munkálatok elkezdése előtti sajtóbriefingen.

"Mi ennek ellenére beszélni fogunk a jogsérelmeinkről, a magyar közösség követeléseiről” – jelentette ki Vincze Loránt. A Maszol kérdésére elmondta, a román állam képviselőinek távolmaradását úgy értelmezi, hogy meghívottak nem kaptak engedély a részvételre. „A román diplomácia azon dolgozott, hogy ne legyenek itt a román állam képviselői, mert ezzel legitimálták volna, hogy mi itt elmondjuk a gondokat” – tette hozzá. 

Újságírói kérdésre elmondta: vannak olyan információi, miszerint a kormánynak alárendelt intézmények kongresszuson felszólaló képviselőit (például Horváth István szociológust és Laczikó Enikő államtitkár-helyettest) feletteseik megróbálták lebeszélni arról, hogy részt vegyenek a rendezvényen. "Ezzel csak azt tudták elérni, a figyelem még jobban a kongresszusra irányuljon" – tette hozzá a FUEN elnöke.










EZT OLVASTA MÁR?

X


popup