• 2017. november 20., hétfő
    Jolán
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -0°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6469 LEI
    • 1 USD = 3.9414 LEI
    • 1 GBP = 5.2259 LEI
    • 100 HUF = 1.4871 LEI

Puskás Bálint: az alkotmánybíróságon Dragneáék felé billenne el a mérleg nyelve


-A A+



Călin Popescu-Tăriceanu az alkotmánybíróság 2014-ben hozott 80-as számú döntésére hivatkozva fenyegette meg kedden este Klaus Johannis államfőt felfüggesztéssel, ha nem ad kormányalakítási megbízatást a PSD-ALDE-koalíció jelöltjének. Két éve a taláros testületnek tagja volt Puskás Bálint Zoltán, akit megkértünk, hogy alkotmányjogi szempontból értelmezze a mostani helyzetet.

A 80-as döntés mennyire vonatkoztatható a jelenlegi helyzetre?

Az államfő hatáskörével az alkotmánybíróság valóban foglalkozott már korábban is. A bíróság döntése mindig az államfő javára szólt, kivételt én képeztem, én mindig különvéleményt írtam.

A 80-as döntés az alkotmányt módosító törvénytervezet javaslait taglalja. Én üdvözöltem a jogszabályt, mert szerepel benne egy olyan kitétel, hogy az államfőnek nincsenek exkluzív jogai. Ám a 80-as döntés nem egy konkrét esetre vonatkozik, hanem az alkotmánymódosítási törvénnyel kapcsolatos javaslatokról fogalmazta meg véleményét.

A PSD-ALDE-koalíció konkrétan a 80-as döntésre hivatkozva állítja azt, hogy Johannis államfőnek el kell fogadnia a választásokat megnyerő pártszövetség jelöltjét és kötelező módon meg kell bíznia Sevil Shhaidehet az új kormány megalakításával.

Én nem éppen így értelmezem a 80-as döntést, de nekem is az a véleményem, hogy az államfőnek el kellene fogadnia a PSD-ALDE jelöltjét. Az alkotmány nem ad jogot az államfőnek arra, hogy diszkrecionálisan, önkényesen elutasítsa a pártok jelöltjét. Ha meg tudja indokolni, ha olyan információt kapott a hírszerző szervektől, hogy a jelölt nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor igen, jogában áll ellenállni. A 80-as döntés alátámasztja az én véleményemet is, vagyis azt, hogy az elnöknek nincsenek diszkrecionális jogai, de nem konkrét esetre vonatkozik. Azt is el kell mondanunk, hogy a 80-as döntés tájékoztató jellegű, miután megkapja a parlament, azt tesz vele utána, amit akar. Az alkotmánybíróságnak ez a döntése nem kötelező érvényű, csak a parlamentnek fogalmaz meg javaslatokat, kifogásokat.

Akkor most arra szűkül le a kérdés, hogy Klaus Johannis diszkrecionálisan döntött-e úgy, hogy nem bízza meg Sevil Shhaidehet kormányalakítással?

Szerintem igen. Vegyünk egy korábbi esetet. Például amikor Traian Băsescu visszautasította Norica Nicolai miniszterré való kinevezését. Én akkor is azon a véleményen voltam, hogy az államfőnek nincsen felhatalmazása, efféle politikai felelősséget nem kell vállalnia. Akkor utasíthatja vissza a jelöltet, ha valamilyen törvényes vagy nemzetbiztonsági okok erre kényszerítik.

Ön szerint a jelenlegi helyzetben be fogják vonni az alkotmánybíróságot? Elkerülhet az ügy a taláros testülethez?

Elkerülhet. Szerintem jó lenne bevonni az alkotmánybíróségot, mert ez egy elég komoly politikai kérdés, amit tisztázni kell. Remélhetőleg az alkotmánybíróság ez alkalommal végleg meghúzná a vonalat, hogy meddig tart az államfő hatásköre.  

Az alkotmánybíróság jelenlegi összetétele, a mostani erőviszonyok függvényében mit gondol, merre billenne egy ilyen döntés?

Az alkotmánybírósági erőviszonyokat én nem úgy látom, ahogy azt a sajtó szokta taglalni. Most, hogy lejárt a mandátumom, már szabadon elmondhatom a véleményemet, a könyvemben is meg fogom írni. Voltak olyan esetek, amikor politikai befolyás alatt születtek döntések. Most ezt nem látom.

S ha a jelenlegi alkotmánybírák törvényértelmezését vesszük alapul?

Elvi felfogás szerint Dragneáék felé billenne el a mérleg nyelve. Úgy látom, hogy most többségben vannak azok az alkotmánybíróságban, akik a parlamentet tartják az állam legfontosabb szervének, ellentétben azokkal, akik az elnöki hivatal mellett foglalnak állást. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup