Horváth Anna és Gergely Balázs a fel nem adható városról
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 26°
    Kolozsvár
    • 24°
      Csíkszereda
    • 28°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 28°
      Székelykeresztúr
    • 24°
      Kovászna
    • 25°
      Kézdivásárhely
    • 24°
      Barót
    • 24°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 25°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 23°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 29°
      Nagybánya
    • 26°
      Marosvásárhely
    • 29°
      Zilah
    • 29°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 29°
      Temesvár
    • 24°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Horváth Anna és Gergely Balázs a fel nem adható városról


-A A+

Miért vállalta Gergely Balázs, hogy néppártosként az RMDSZ listájára kerüljön? Mitől tart Horváth Anna polgármesterjelölt lánya? Mikor érdemes még a lemondatás kockázatát is vállalni? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetett Horváth Anna és Gergely Balázs hétfő délután Kolozsváron, Seszták Miklós magyarországi miniszter és Répás Zsuzsanna, az MMA Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője társaságában.

A Kolozsvár, a fel nem adható város című közéleti fórumon elöljáróban a Kincses Kolozsvár Egyesület ügyvezető igazgatója röviden bemutatta Gergely Balázs régészt, történészt, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét, aki az RMDSZ kolozsvári tanácsosjelölti listájának második helyére került az egyházak javaslatára. Kovács Sándor főesperes arra kérte, ő se adja fel a fel nem adható Kolozsvárt.

Olyan közösségtől kér megbizatást, amely Kolozsvár lelkiismerete, természetesen nem zárja ki ebből a románságot sem, de a város múltja, épületei, szellemisége a magyar közösséghez kötődnek jelentés mértékben – fogalmazott a beszélgetésen Gergely Balázs. „Lassan az egyetlen figyelmeztető jel, hogy amikor lelkiismeretet mondunk, akkor lelkiismeretfurdalást jelentünk, arra ösztönözzük a vezetőinket, hogy odafigyeljenek a felhalmozott értékekre. Ezt a feladatot a következő években közösen Horváth Anna alpolgármesterrel, polgármester-jelölttel még jobban fogjuk végezni, mint korábban” – fogalmazott.

Aktív civilek, aktív emberek

Szenkovics Dezső, a Városszépítő Egylet 1883-ban létrehozott újraalakításának egyik kezdeményezője arról beszélt, hogy az egylethez hasonló civil kezdeményezések más városokban is találhatók. Szándékuk olyan mozgalommá válni, amely aktívan részt vállal a városkép alakításában, legyen szó a Szamos-projektről, a Hója-erdőről, a zöldövezetekről, a külvárosok lakóinak arra irányuló ösztönzéséről, hogy szebbé tegyék környezetüket.

Csakis a helyi emberek tudják megmozgatni, gyarapításra vinni a közösségeket, Gergely Balázs pedig közülük való – foglalta össze Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője, kiemelve a Kolozsvári Magyar Napok önmagukon túlmutató jelentőségét. Elmondta, Kolozsvár meg tudja őrizni fontos szerepét, de csak akkor, ha lesznek, akik a magyar közösség legfontosabb problémáit a hátukon viszik.

Vallomás és kérés

Személyes vallomással és kéréssel fordult a megjelentekhez Horváth Anna alpolgármester és polgármesterjelölt. Elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a választási nap utáni reggelen „elemi erővel hasítottak belé” a választási eredmények, amelyek azt mutatták, hogy a kolozsvári magyar közösség egyharmada voksolt a magyar jelöltekre, mások vagy otthon maradtak, vagy román jelöltekre szavaztak.

Szerinte akkor dőlt el, hogy a közösséget egybe kell kovácsolni, ki kell tágítani a civil szervezetek, egyházak lehetősségeit, hogy felrázzák a kiábrándult magyar lakókat. Egyidejűleg figyeltek oda az emberek egyéni gondjaira és a közösségi célkitűzésekre is, amelyekről tudták, hogy nem mindegyikükre tudnak megoldást találni. Éles viták zajlottak a kérdésről, hogy mindent vagy semmit, és úgy gondolták végül, bár az érdekképviselet erodálása is bekövetkezhet, minden lépést meg kell tenniük, hogy ne adják fel. Horváth úgy fogalmazott: személyes kérése, hogy a közösség támogassa a jelölteket a képviselet hatékony ellátásában.

Az etnikai közösségeknek együtt kell működniük

Bár korábban, már 1973-ban, 1985-ben és később is járt Erdélyben, egy tavalyi házsongárdi sétája volt a városhoz kötődő legerősebb élménye. A temető sorsa önmagában beszédes, amikor az a kérdés tevődik fel, hogy miért fontos Kolozsvár – szögezte le dr. Seszták Miklós magyarországi nemzeti fejlesztési miniszter.

Itt magyarnak lenni az igazi, ugyanakkor Kolozsvár a teljes Erdély motorja, és mindig akkor volt erős, amikor a benne élő közösségek összeadták az erejüket. Ha lesz a közösségeknek jó vezetőjük és összefognak, akkor újra erős lehet – jelentette ki. Az embereknek elő kell jönniük az etnikai barikádok mögül, ez sokszor nem könnyű, ugyanakkor aki végigvisz egy politikai ciklust, az tudja, hogy milyen felelősségeket vállal. Kolozsvár azonban fel nem adható város – hangsúlyozta a miniszter.

Együttműködés, felkérés, beszélgetések

A beszédeket követően Gergely Balázs, Horváth Anna és a fórumot moderáló Benkő Levente újságíró ült asztalhoz. Gergely elmondta, az alpolgármesterrel való folyamatos együttműködésük, az egyházfők kérése, választókkal való beszélgetések sora győzte meg arról hogy vállalja a jelölést az EMNP alapító alelnökeként és tagjaként.

Horváth Anna arról beszélt, hogy az alpolgármesteri szék számos a teljes közösséget érintő lehetőséget adott, de ha a magyar közösség hátrányát érezni lehet, akkor a két szempontot ütköztetni kell. Ilyen eset volt, amikor a városvezetés a többnyelvű helységnévtábla ügyében hozott bírósági döntést minden szép szó ellenére megfellebbezte, Horváth pedig közölte Emil Boc polgármesterrel, hogy a magyar tanácsosok ezzel szemben mozdulnak el, és a közösséget is mozgósítják. Ekkor történt meg, hogy felszólították őt a lemondásra, ő azonban azt válaszolta: szerezzenek maguk többséget a lemondatásához, de a felhatalmazását nem tőlük kapta, hanem a közösségtől, és soha nem kérdés, hogy melyik oldalon áll, ha az intézmény és a közösség szemben áll egymással.

De ugye anya, te nem vagy politikus?

Gergely kijelentette, nem szeretne egyik oldalon sem ellátni pártpolitikai feladatokat, amikor pedig azt kérdik tőle, hogy kit pártol, akkor azt válaszolja, hogy Kolozsvárt. Horváth Anna hozzáfűzte: a lánya gyakran felteszi a kérdést, hogy „de ugye anya, te nem vagy politikus?”, ezért ő maga is sokat rágódott azon, hogy mi erre a válasza. A román képviselőkkel szemben azonban kénytelen politikusként fellépnie, saját közösségével szemben azonban bűn lenne és működésképtelen is, ha így járna el – fogalmazott a polgármesterjelölt.

Gergely a helységnévtábla-ügyről elmondta, a román igazságszolgáltatásban elveszítette a bizalmát, nem látja, hogy ezzel az eszközzel változtatni lehetne, és a politikai eszközök sem tűnnek működőképesnek. Más próbálkozások sem voltak sikeresek, ebből kiindulva úgy gondolja, hogy egy új útra van szükség. Ez az út szavai szerint „a tábla mi vagyunk” szlogenben fejeződik ki. „Azaz az eredményeink attól függnek, hogy hányan és milyen hangosak vagyunk. Mindenhol használni kell az anyanyelvünket, rugalmasabb román partnereket is rá kell venni, hogy magyar nyelven is kínálják a programjaikat" – mondta a tanácsosjelölt.

Gergely és Horváth is azt tapasztalták, hogy a magyar közösség számára sokadlagos kérdések az etnikaiak, ennek az alpolgármester szerint az az oka, hogy mindenkit elsősorban saját közvetlen élettere érdekel. Ez azonban nem jelenti azt – tette hozzá –, hogy nem kell hangsúlyt fektetni az ilyen kérdésekre is. A város pedig változik, a TIFF például szór magyar programismertetőket, és a cél az, hogy senkit ne rázzon ki a hideg ettől.

Elszámolás és választások

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az RMDSZ-nek adott állami pénzek átláthatatlansága rontja-e a választási esélyeket, Horváth Anna emlékeztette a kérdezőt arra, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök éppen aznapi kolozsvári sajtótájékoztatóján jelentette be: az RMDSZ támogatja, hogy jelöltjei sokhelyütt a közpénzek elköltésének átláthatóvá tételével kampányolnak, a szövetség pedig a maga részéről úgy döntött, hogy a választások után saját költségvetésének adatait is nyilvánosságra hozza honlapján.elmondta, nem célravezető bárkiről általánosító véleményeket levonni.

A polgármester-jelölt kijelentette: jómaga bátran mondhatja, hogy egy értékopciót képvisel, ami a teljes szövetségre kivetíthető, a pontszerű konfliktusokon túl. Személyes tapasztalata, hogy kontextusból kiragadott információk nem egyszer indítottak olyan hadjáratot a médiában, ami többet ártott, mint segített, az utólagos tisztázások már kevésbé hatottak.

Gergely Balázs a kérdésre azt válaszolta: a jelölése vállalásának dilemmái közt szerepelt az elszámolási hiány mint ok, de sokkal több érv szólt amellett, hogy elfogadja az egyházak kérését. Minden képviseletnek, pártnak vannak negatívumai, ennek ellenére vállalni kell a feladatot. A kényes kérdéseket nem szabad mellőzni, természetesen, de azért kell dolgozni, hogy ezek megoldódjanak – szögezte le.

Két üzenet

Ezelőtt hét éve, amikor belevágtak a Kolozsvári Magyar Napok szervezésébe, sok volt a bizonytalan és kételkedő, az eredmény pedig látható, persze ne egyik napról a másikra lett több tízezres látogatottsága a rendezvénynek. Ennek a modellnek kellene érvényesülnie a közéletben is, éreznünk kellene a siker ízét – fogalmazott Gergely. Horváth Anna azt emelte ki, nemcsak a kolozsvári magyarok bölcsességében hisz, hanem abban is, hogy a vasárnapi választások tétjét megértik.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X