Székely az újratervezésről: vállalni a konfliktusokat

Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a konfliktusokat – nem helyes, ha szőnyeg alá söpör egyes szervezetre és a közösségre is káros jelenségeket – véli Székely István főtitkárhelyettes. A Kulturális Autonómia Tanács elnökével az újratervezés lehetséges tartalmi kérdéseit jártuk körül.

Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese szerint a múlt heti kolozsvári kongresszus elsősorban a „újratervezés” hogyanjáról szólt: az emberekkel való közvetlen kapcsolat, az odafigyelés, az alázat, a nyitottság voltak a kulcsfogalmak. Ám Székely István azt gondolja, hogy az újratervezés jegyében a szövetségnek egy sor tartalmi kérdésben is változtatnia kellene. Erre utalt is a kongresszusi felszólalásában. A maszol.ro megkérdezte, melyek azok a területek, ahol véleménye szerint korrekcióra lenne szükség az RMDSZ politizálásában.

Anyanyelvű oktatás

A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) elnöke felidézte: mára már elkészültek a beiskolázási számokra alapozó megyei szintű oktatási stratégiák. E stratégiák alapelve az, hogy biztosítani kell minden egyes magyar gyerek bekapcsolódását az anyanyelvű oktatásba. A demográfiai fogyás miatt nagyon sok iskola meg fog szűnni, és Székely szerint alapkérdés, hogy ezeket a megyei stratégiákat végre lehet-e majd hajtani, hiszen rengeteg az érdekellentét.

 „Amikor egy község szintjén csak egy osztályra való gyermek van, akkor felmerül a kérdés: melyik faluban szűnjön meg az 1-4. osztály, vagyis melyik faluból fognak a diákok ingázni, melyik óvónő vagy tanítónő válik munkanélkülivé – magyarázta a konfliktusok lényegét. Az újratervezés részeként, az optimális döntés érdekében az RMDSZ-nek fel kellene vállalnia az oktatási tervek gyakorlatba ültetésével kapcsolatos konfliktusokat. „Ezek elől eddig inkább kitértünk” – jelentette ki Székely.

Tájékoztatása szerint ezen a területen fontosnak tartják a pedagógusok számára elindítandó szakonkénti levelezőlisták létrehozását, emellett beindul az oktatási programok monitorizálása is. A beiskolázási számok ugyanis folyamatosan változnak, az oktatási tervet évről évre aktualizálni kell.

Regionális különbségek megjelenítése

Székely István emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 25 éves problémája a Székelyföld, az úgynevezett interetnikus környezet (ahol egy fajta paritásos viszony van a románok és magyarok között), illetve a szórványrégió közötti különbségek megjelenítése. „Az elmúlt években az RMDSZ igyekezett a napi politika szintjén kiegyensúlyozott álláspontot képviselni, de nem tudta elkerülni, hogy ne a székelyföldi nézőpont legyen a domináns” – magyarázta.

A szövetségben ezért folyamatosan jelen vannak a regionális érdekellentétek. Székely István találónak nevezte Szabó Ödön Bihar megyei képviselő egyik SZKT-ülésen elhangzott, viccből kölcsönzött megállapítását, miszerint „Székelyföldön dobják fel a fejszét, de Bihar megyében esik valakinek a fejére”. Ráadásul a hitelesség problémája is felmerült, ugyanis az RMDSZ-nek a központi kommunikáció részeként mást üzen Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön vagy Resicabányán. Ezt a helyzetet Székely szerint úgy lehetne feloldani, hogy a választott helyi tisztségviselőket tömörítő három regionális önkormányzati tanácsot „tolják előre” a regionális különbségek megjelenítésében.

Így például elsősorban a Székelyföldi Önkormányzati Tanács lehetne a Székelyföld-kérés megjelenítője; helyileg ezt hitelesebben tudná megoldani, természetesen élvezve az országos tisztségviselők támogatását. Ilyenformán kevésbé vinné el az RMDSZ politikáját egy irányba. „Székelyföld esetében sem elégséges azt mondani, hogy autonómiát akarunk, hanem választ kellene adni az egyes szakpolitikai kérdésekre is, mint például arra, hogy milyen lesz a székelyföldi egészségügy, vagy a szociális ellátás, ha a régió kivívja az autonómiát?” – részletezte a KAT elnöke.

Nyelvhasználati jogok

A helyhatósági törvény szabályozza a közigazgatásban történő anyanyelvhasználatot, ennek törvényi feltételei adottak – emlékeztetett Székely. Ám a jogszabály alkalmazását folyamatosan figyelemmel kell követni, a gyakorlatba ültetését korrigálni kell. „Ez azért csúszik évek óta, mert sokszor a saját önkormányzati tisztségviselőinkkel kell szembemennünk. Sokszor RMDSZ-es polgármesterek azok, akik nem teszik ki a kétnyelvű táblákat, nem fogadják az anyanyelven írt beadványokat, nem beszélnek magyarul a tanácsülésen stb. Ez kényes kérdés, eddig többnyire félrenéztünk” – fogalmazott.

Ezért az RMDSZ-nek elvárásként kellene megfogalmaznia a következő önkormányzati választásokig a jelenleg tisztségben lévő, illetve a következő mandátumot elnyerő politikusaival szemben a közigazgatási törvény maradéktalan alkalmazását. „Az újratervezés része kellene legyen, hogy ezt ezentúl folyamatosan monitorizáljuk és számon kérjük” – tette hozzá.

Állami és kulturális intézmények átvilágítása

A KAT megfogalmazott egy olyan programot, amely monitorizálná az etnikai arányosság szempontjából az állami és kulturális intézményeket (beleértve a Román Akadémiát) a szakalkalmazottak, programok és a költségvetés tekintetében. „Megnéznénk például, hogy hány magyar dolgozik az akadémia kolozsvári folklórintézetében és etnikai arányunknak megfelelően hánynak kellene lennie. Erről nem rendelkezik ugyan törvény, de az etnikai arányok betartása véleményünk szerint legitim kérés. És ha legitim, akkor szóvá is kell tennünk” – részletezte az elképzeléseket a KAT elnöke.

A szakmai üzenetek bontása

Székely István felidézte: az RMDSZ 2004-ben már látta, hogy nem mehet úgy neki a következő választásoknak, ha nem bontja le regionális, illetve társadalmi-szakmai csoportokra üzenetét. „Különböző okok miatt vannak olyan szakterületek, ahol nem világos, ki a felelős. Nem tudni például, hogy ki az egyes számú külügyes az RMDSZ-ben. Vagy ki az egyes számú oktatásügyes?” – példálózott. Meg kell nevezni a felelősöket, ez szerinte az ők szakmai fejlődésük szempontjából is fontos. A szakmai üzenetek megfogalmazása mellett a célzott, szakmai csoportokra bontott kommunikációra is figyelni kellene. Székely ugyanis úgy látja: nem elégséges az „erdélyi magyarként” való megszólítás, a szakmát sajátos információkkal kell segíteni, hiszen így jobban teljesít a saját területén.

Nagyvárosi szórvány

Székely István emlékeztetett arra, hogy Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhely vagy Brassó lakótelepein vélhetően több fiatal került nyelv- és identitásváltás közelébe, mint ahány Dél-Erdélyben összesen él. A lakótelepek legnagyobb problémájának nevezte, hogy nincsenek közösségi terek, intézmények. Ezért elsősorban az egyházakkal és – ahol lehet – civilekkel kell összefogni, végiggondolni a potenciális közösségi tereket, amelyek alkalmasak programok szervezésére.

 „Vagyis erősítsünk meg, vagy hozzunk létre előbb a lakótelepeken közösségi tereket, majd teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy minél több programot lehessen ezekben szervezni” – magyarázta. Emellett nagyon komolyan kellene venni a lakótelepi iskolák megszűnésének ellensúlyozását a kisiskolások esetében. „Persze prioritás marad az osztály megtartása. Ám ha mégsem lehet, akkor lehetne pótnagymama-programot indítani, kifizetni a buszbérletét vagy akár egy szimbolikus juttatást adni egy ráérő idősebb személynek, hogy elvigye a gyermeket a belvárosi iskolába. Vagy itt van a városi iskolabusz kérdése. Ha Temesváron működik, Kolozsváron például miért ne lenne sikeres?” – sorolta a lehetőségeket.

Fontos problémának nevezte, hogy több erdélyi nagyvárosban (például Kolozsváron) egyszerűen nincs RMDSZ-szervezet, és egy sor kérdésnek – például a nagyvárosi szórvány segítésének – nincs gazdája. Létrehozásukat a KAT elnöke szerint azért ellenzik a megyei RMDSZ-elnökök, mert „kétfejűséget” eredményezne szervezeti szinten. „A városnak ugyanis akkora súlya van a megyén belül, hogy ha létrejön a városi szervezet, akkor ennek az elnöke riválisa lenne a megyei elnöknek” – vázolta a jelenség hátterét Székely, aki fontosnak tartja, hogy ezen változtasson a szövetség.

Roma integráció

A KAT elnöke emlékeztetett arra, hogy legalább százezer magyar anyanyelvű roma él Erdélyben. „Kimondtuk azt, hogy ők részei az erdélyi magyar társadalomnak, problémáikat nekünk kell orvosolni. Ez fontos lépés volt” – vélekedett. Ám ennél is fontosabb, hogy jövőre uniós pénzekből jelentős roma felzárkóztatási programok indulnak. Ezek a programok azonban központi RMDSZ-támogatás nélkül csak a nagy településeken lehetnek sikeresek.

„Egy község polgármestere elbizonytalanodik, ha ki kell töltenie egy igen hosszú, angol nyelvű pályázati űrlapot” – jegyezte meg. Ezért modellezni kell ezeknek a pályázatoknak a tartalmát, szakértőkkel kell segíteni az önkormányzatok munkáját, mert csak így lehet az uniós forrásokat közösségépítésre használni.

Ifjúság és új csapat

„Ki kell mondanunk azt, hogy az ifjúság megszólítása nem kommunikációs kérdés” – jelentette ki Székely István, aki szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb törése érzékelhető most a nemzedékek között. A 89 előtt szocializálódott generáció ugyanis gyökeresen különbözik a kilencvenes évek második felétől számítógépen, modern kommunikáción, megnyílt világban nevelkedett nemzedéktől.

„Nem arról van szó, hogy a mi jövőképünket fordítsuk le a fiatalok nyelvére, hanem arról, hogy vonjuk be őket, bízzunk meg bennünk. Ne a mi nyugdíjas éveinkre építsük Erdélyt, hanem fogadjuk el azt a világot, amelyben a fiatal jól érzi magát, mert akkor nem vándorol ki és átveszi a stafétát” – vázolta a váltás lényegét a KAT elnöke.

Székely szerint az RMDSZ-ben lassan-lassan beérik a generációváltás, de ez nem jelenik meg csapatként. Emlékeztetett arra, hogy volt egy nagyon erős csapattá formálódás a kilencvenes évek elején a szövetségben. Ez a mostani nemzedékből hiányzik, de a hiány pótlása szerinte technikai kérdés. „A csoportépítésnek megvannak az eszközei” – jegyezte meg.

Szerinte a hetvenes években született politikus-nemzedéknek az a legnagyobb problémája, hogy még az egymásrautaltság felismeréséig sem jutott el. Ez ugyanis az első lépés ahhoz, hogy valamilyen kapocs alakuljon ki egy szatmári és egy székelyudvarhelyi politikus között. „Most mindenki azon van, hogy megkerülhetetlen legyen a saját megyéjében, és így igényt formálhasson az országos ügyekbe való beleszólásra. Csakhogy nincsenek országos ügyek, amíg azokat közösen össze nem rakod” – állapította meg Székely István, aki úgy látja: az egyes szakterületek élére kinevezett fiatal politikusok köré szerveződhet az RMDSZ generációváltását megjelenítő nemzedék „új csapata”.

Kimaradt?