Felmérés: a szabadság fontosabb románok számára a biztonságnál

A lakosság többsége nem fogadná el, hogy a hatóságok biztonsági szempontokra hivatkozva korlátozzák szabadságjogait - derült ki egy szerdán ismertetett felmérésből, amelyet a kommunikáció megfigyelését szabályozó, úgynevezett Nagy Testér-tervezetek megítéléséről készíttetett az Adevarul hírportál.

A szabadság- és biztonságigény közötti kompromisszum témakörében az INSCOP közvélemény-kutató cég készített február elején felmérést. A megkérdezettek csaknem 55 százaléka mondta azt, hogy nem lenne hajlandó lemondani szabadságjogairól a nagyobb személyes biztonság érdekében. 31 százalék mondta ennek ellenkezőjét, 14 százalék pedig nem tudott válaszolni.

A válaszadók több mint 53 százaléka úgy véli, nem hallgatták le telefonját, 30 százalék viszont úgy gondolja, hogy igen. Hasonló arányú többségben vannak azok, akik inkább a bűnözőktől tartanak, mint a hatóságoktól a kommunikációjuk esetleges megfigyelése tekintetében. A Nagy Testvér-törvényekről kialakult médiakampány ellenére a megkérdezettek alig több mint fele hallott egyáltalán a tervezetekről, de közülük is a többség bevallotta, hogy nem tudja, miről van szó ezekben a törvényekben. 

Egy másik - az IRES közvélemény-kutató cég által készített - felmérés résztvevőinek 57 százaléka helyeselte azt, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a - telefonos feltöltő kártyák névtelenségét eltörlő, valamint a telefonos és internetes forgalmi adatok tárolását előíró - Nagy Testvér-törvényeket. Az IRES által megkérdezettek több mint 72 százaléka úgy vélte, hogy a vallásos érzelmek megsértése nem szolgálhat mentségül a párizsi vérengzésre, a válaszadók kétharmada pedig egyetértett azzal az állítással, hogy "a szólásszabadság a másokat sértő állításokra is feljogosít". A felmérés résztvevőinek fele szerint a muzulmánoknak nem kellene megsértődniük a Mohamed-karikatúrák miatt, ugyanakkor 69 százalékuk bevallotta: sértőnek találná, ha Jézusról vagy Szűz Máriáról készült gúnyrajzokat látna.

Mint ismeretes, a hatóságok az alkotmányellenesnek bizonyult megfigyelési törvények újraalkotását sürgették a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége elleni terrortámadás után, de ezt a civil szervezetek ellenzik. A témáról kialakult közvita során lemondott tisztségéről a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, miután nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal.

Kimaradt?