Autonómia: Cristian Diaconescu is odamondott Budapestnek
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 17°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 20°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 23°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 20°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 19°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Autonómia: Cristian Diaconescu is odamondott Budapestnek


-A A+

Az, ahogyan a magyar külügyminisztérium értelmezi az autonómia ügyében a magyar-román alapszerződést, nagyon hasonlít ahhoz, amire Oroszország hivatkozott a Krím annektálásakor - jelentette ki szombaton a Mediafax hírügynökségnek Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje.

A leköszönő Traian Băsescu elnök által támogatott PMP politikusa hozzátette: Magyarország feleslegesen igyekszik a nemzetközi jogban legitimitást keresni az etnikai alapú területi autonómiáról szóló elképzeléseihez. Úgy vélte, ezt az Európai Bizottság döntése is nyilvánvalóvá tette, amikor - a tagállamok hatáskörébe tartozó területként -  elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Magyarország által is támogatott európai polgári kezdeményezését.

A korábbi román külügyminiszter szerint - működése idején - az alapszerződés értelmében megalakult kisebbségi vegyesbizottság is azt az elvet tartotta szem előtt, hogy az uniós tagállamok saját hatáskörben biztosítják a kisebbségi jogokat.

Bírálta Pontát Nyergestető miatt. Az elnökválasztásra készülő Diaconescu a hét elején az államfői tisztségre szintén pályázó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt is bírálta, amiért részt vett a székelyföldi nyergestetői csata múlt vasárnapi évfordulóján. Diaconescu azt hangoztatta, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében korlátozzák a románok munkához, kultúrához és nemzeti önkifejezéshez való jogát.

Üzengettek egymásnak

A román és a magyar külügyminisztérium között - sajtónyilatkozatok szintjén - nyilvános vita alakult ki pénteken arról: belügy-e a kisebbségi kérdés, és sérti-e a kétoldalú alapszerződést az, ha a magyarországi döntéshozók nyilatkozataikban támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarok autonómiaigényét.

Románia szerint saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra és az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát, vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára. A  Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője ezzel szemben azt állította: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé.

A KKM szóvivője szerint Románia saját állampolgáraival vitatkozik, a magyar kezdeményezések pedig nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X